Vizuál

A szegénység és a legélethűbb sütemények festője

2017.05.21. 10:16
Ajánlom
A kortársak szerint társaságkedvelő, kedélyes ember, a kritikusok és a műtárgy vásárlók viszont csak lassan fogadták be alkotásait. Kecskeméten töltötte gyerekkorát, Szolnokon művésztelepet alakított, de a budapesti művészéletnek is aktív szereplője lett.

"Közönségünk sohasem vonta kétségbe Fényes Adolf festő-talentumát" - írta Fényesről Lyka Károly, művészettörténész, festő 1905-ben a Művészet című lapban. "De se hossza se vége azoknak a kifogásoknak, amelyeket egyes képeivel szemben támasztottak. Túlságosan keni a festéket, - mondták s ezt a megjegyzést csak legújabb képeivel hallgattatta el.(...)

Ámde sok más művel egyetemben az az eredendő bűne, hogy a legalsó tízezer képviselői láthatók a keret drága aranylécei közt.

Nyomor, szociálizmus, rongy és piszok, az állat az emberben - ilyen s ehhez rokon megjegyzésekkel ekszkuzálta magát a közönség, amikor mégsem vitte a szalonjába a tehetségben bőven megfürösztött képeket. Láthatatlan vasrács választotta el Fényes proletárját a vernissage előkelő uraitól. Csak az intő tábla hiányzott még: "Ne tessék hozzányúlni, harap." A képek jelentékeny része tehát érintetlenül visszavándorolt a Sas-utcába, ahol ideiglenes magánképtárrá tömörültek."

A festő születésének 150 évfordulója alkalmából szülővárosában, Kecskeméten emlékesttel tisztelegtek Fényes Adolf előtt. A szülőházán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után a kecskeméti Cifrapalotában bemutatták a Forrás szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat Fényes Adolfról készült összeállítását. A tanulmány és a hozzátartozó képek a festőművész legkedveltebb és egyben legfontosabb korszakáról adnak szűk keresztmetszetet.

Az 1900-as évek elejétől nagyjából az első világháborúig tartó időszakában Fényes Adolf budapesti műterme mellett a legtöbb időt a Szolnoki Művésztelepen töltötte, melynek egyik alapítója is volt.

Nyaranta a Szolnokra látogató főiskolás növendékek oktatásában is meghatározó szerepet játszott.

 Rendszeresen látogatta a Japán kávéház művészasztalát, a Szinyei Társaság alapítói közé tartozott.

Képei kezdtek fénnyel telítődni, színvilágukban pedig egyre intenzívebbé válni. Néhány éven át lényegében a nagybányaiakkal rokoníthatóak művészetének egyes vonásai. Később azonban egyértelműen dekoratív irányba fordult festészete, ami nem csupán népi életképein, hanem csendéletein és ezek sajátos keresztezésein is jelentkezik -mondta el a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője, Gyergyádesz László. A művészettörténész kiemelte: a 22 oldalas összeállítás képmelléklete a közgyűjteményekből ismert művek mellett 

olyan festményeket is bemutat, amelyek magántulajdonban vannak, illetve az elmúlt években tűntek fel az árveréseken.

Egy előadás keretében körüljárták Fényes Adolf művészetét, illetve kecskeméti vonatkozásait, illetve bemutatták a városban őrzött, 1908-ban megfestett Terítés című képét is. 

Népszerű korszakában, 1907 és 1912 között, több csendéletén is sütemények jelennek meg, köztük a híres Kugler-sütemények vagy olyan népi tészták, mint a mézes- vagy a mákoskalács.

A polgári és paraszti süteménykultúráról, a korabeli népszerű tésztákról és elkészítésükről szintén előadás keretében emlékeztek meg. Az est zárásaként pedig Fényes Adolf megfestett asztalait keltették életre népies és polgári környezetben: kendővel, kártyalap díszítésű fogvájótartóval, üveg- és kerámiaedényekkel, különféle ételekkel, a háttérben a múzeumban őrzött Terítés című képével.

"Kecskeméten születtem 1867-ben. Ott töltöttem gyermekkoromat. Tizennégy éves koromban Pestre költöztünk és később itt kezdtem meg művészeti tanulmányaimat. Székely Bertalan, azután Max Thedy (Weimarban), Bouguereau (Párizsban) és Benczúr voltak mestereim. Még Weimarban, harminc év előtt festettem első képemet: öreg thüringiai parasztot ábrázolt, amint unokáját ringatja. Később jöttek a Pletykázó és civódó vénasszonyok. 1898-ban kezdtem meg a Szegény emberek élete című képsorozatot. 1899-ben jöttem először Szolnokra;

Az Alföld felidézte gyermekkori emlékeimet; tájképeket festettem: kisvárosi és falusi utcákat, amint izzanak a nyári nap hevében, és akácfák árnyékában szunnyadó tanyákat.

Azután kedvet kaptam a csendéletfestéshez, majd templom, múzeum és kastélyenteriőrök jöttek sorra" - mondta magáról és művészetéről Fényes Adolf 1923-ban az Estben.

Fényes Adolf 1867. április 29-én Fischmann Simon Henrik főrabbi fiaként Kecskeméten született. Édesapja nevéhez fűződik az 1864 és 1871 között építtetett kecskeméti nagy zsinagóga. Édesanyja Wahrmann Regina dédapja az első pesti rabbi, Wahrmann Izrael, míg nagybátyja az első zsidó vallású országgyűlési képviselő, Wahrmann Mór volt. Fényes Adolf Kecskeméten a piaristáknál tanult, majd édesapja halálát követően Budapesten az Evangélikus Gimnáziumban érettségizett.

Rövid, jogi tanulmányait követően kezdett festészetet tanulni. Korai naturalista-realista szemléletét dekoratív, színgazdag festészet váltotta fel. A "szegényemberek" életével foglalkozó, sötétebb tónusú sorozata után kivilágosodtak a képei, s a plein air is foglalkoztatta. Legnépszerűbb művei dekoratív csendéletei, népi életképei és ezek keresztezései.

1913-tól kezdődő, és kevésbé becsült korszakának ismertebb darabjain bibliai témákat, mesetájakat jelenített meg.

 A legenda szerint, a második világháború utolsó évében éhen halt a budapesti gettóban, más források szerint a gettó felszabadulása után halt meg agyvérzés következtében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.