Vizuál

A szibériai sámándob esete a biciklivel – Az új Néprajzi Múzeumban jártunk

2022.06.02. 13:50
Ajánlom
Futurisztikus hatást kelt a Liget-projekt részeként megvalósult, nemrég átadott új Néprajzi Múzeum épülete a Városligetben. A díjnyertes létesítmény a kiállítások mellett irodáknak, könyvtárnak, több kávézónak és egy étteremnek is helyt ad, nem beszélve az egyedi design termékeket kínáló Etnoshopról, könyvesboltról vagy közösségi irodáról.

Egy, a 2015-ös menekülthullám idején a szerb-magyar határövezetben felhúzott, szögesdrót kerítésen fennakadt, megtépázott muszlim kendőt nézünk az újonnan nyílt Néprajzi Múzeumban a megvilágított vitrin mögött. A leírás szerint a hidzsábot menekülés közben hagyta el egy nő. „Egy olyan krízishelyzetben, mint amilyen a szigorított határátlépés közbeni menekülés, mit jelent egy muszlim nő számára a kendője elvesztése?” – olvassuk a múzeum egyik munkatársának, Vörös Gabriellának leírását a Megérkeztünk című időszaki tárlaton. A gépi szövésű kendő mellett közvetlenül egy zsidó imasálat veszünk szemügyre, amelyet 1911 és 1913 között Grönbamum Gyula gyűjtött a múzeum számára.

Itt jól megférnek egymás mellett, ugyanúgy, mint a kiállítás egy másik szekciójában található roma közösséghez tartozó vajdabot, a nigériai betlehem, a Pápua Új-Guineából származó ősi házoszlop vagy éppen a japán, menyasszonyi kimonó.

Neprajzi_Kiallitas_fotok_InczeLaszlo10of36-112254.jpg

Részlet a Néprajzi Múzeum kiállításából (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

„A Néprajzi Múzeum az elmúlt 150 évben hat különböző helyszínen fogadta a látogatókat, köztük a Kossuth téren, a Könyves Kálmán körúton vagy húsz éven át anno a Városligetben.

Most azonban valóban megérkeztünk végre.

Ez a tárlat húsz témában, mint például az univerzum, az identitás vagy a történelem, tematikusan mutatja be a magyar és nemzetközi gyűjteményéből válogatott tárgyakat, bőséges adatolással, hangzóanyagokkal” – mondja a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos.

„A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett két bejárattal rendelkező, nyitott, átjárható, demokratikus épület hatvan százaléka a föld alatt található, ezzel is csökkentve az energiafelhasználást, mivel a kiállítási darabok hűtése így költséghatékonyabb. Ráadásul nem kell a tárgyakat a természetes fény roncsoló hatásától külön beavatkozással óvni” – teszi hozzá a főigazgató.

CLIGETBUDAPEST_PalkoGyorgy_0522_2_07-114200.jpg

A Néprajzi Múzeum épülete (Fotó/Forrás: Palkó György / Néprajzi Múzeum)

Az új épület tervezésénél fontos kiindulási szempont volt, hogy miben legyen más, mint a Kossuth téri épület.

A múzeum munkatársai elkezdték összeírni, mit szeretnének megvalósítani a legutóbbi ingatlannál háromszor nagyobb új helyszínen, majd külföldi tanulmányutak során inspirálódtak és összegezték a tapasztalatokat. A tervpályázat alapjául szolgáló építészeti programban a kiállítási és kutatási helyszíneknek, az ismeretátadásnak és az ehhez kapcsolódó háttereknek is helyet kellett biztosítani. A raktárbázis azonban még mindig a korábban már elkészült Szabolcs utcai gyűjteményközpontban található. A hatalmas, két bejárat felől is megközelíthető épület körbejárása felér egy fitnesz órával, de megéri az erre szánt idő.

Gyöngyös pártám elhullatom, harmadnapra megsiratom”

Ez az észak-mezőségi népdal jár a fejünkben, miközben olvassuk, hogy az utolsó tülökpártás menyasszony 1887-ben ment férjhez. A kiállított Sárközi ruházat nem tartozik a legismertebbek közé, a viselet pedig teljesen eltűnt az 1880-as években. Még mindig a Megérkeztünk című kiállítást nézzük, ahol a „Női tárgyak” tematikájú részlegen olyan különlegességeket találunk, mint a díszes hanti cipő, amelyet akkor hordhattak a nők, ha éppen nem menstruáltak vagy a 20. század eleji, az Amúr-vidékéről származó halbőrkabát. A ruhadarabot jellemzően az arktikus területeken viselték az asszonyok: ma már egészen abszurdan hat, hogy akkoriban a férfiak féltékenységből olyannyira beszabályozták feleségeiket, hogy az asszony az ajtóval szemben nem ülhetett le, nehogy esetleg egy idegen férfival kerüljön kapcsolatba.

A nők azonban szemfüles módon hamar rájöttek, hogy a kabát hátát kell díszíteni, hogy felhívják magukra a figyelmet.

Az itt kiállított öltözet feltehetően menyasszonyi viselet.

CLIGETBUDAPEST_PalkoGyorgy_0522_139_print-112251.jpg

A Megérkeztünk című kiállítás részlete a Néprajzi Múzeumban (Fotó/Forrás: Palkó György / Néprajzi Múzeum)

Az impozáns épületben egy kétszer 40 méter hosszan húzódó üvegvitrin mögött a múzeum több mint harmincezer darabos kerámiagyűjteményéből válogatott tárgyakat ingyen nézhetik meg a látogatók. A kerámiatér egyedi kialakítása a jobb és bal agyféltekére tett utalás: két-kétezer darab gyűjteményi darab kapott helyet az állandó tárlaton. Most először mutatják be a közönségnek azt a Kolumbusz kora előtti, a közép-amerikai régészeti kollekcióba tartozó kerámiát is, amely a múzeum legrégebbi műtárgya, de olyan különleges kézműves portékát is láthatunk, mint az ún. Lenin-köcsög, amelyen az alábbi felirat olvasható:

„Lenin elvtárs ne mosojogj (sic) örökké, 150 év alatt sem váltunk törökké.”

Az ázsiai, a közép- és dél-amerikai, valamint a nyugat- és kelet-európai térségből származó szilkék, csuprok vagy arc formájú vázák mellett a kárpát-medencei fazekas központokból gyűjtött darabok is vitrin mögé kerültek.

CLIGETBUDAPEST_PalkoGyorgy_0522_123_print-112250.jpg

A Kerámiatér részlete a Néprajzi Múzeumban (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum)

Mindent a szemnek: feliratok helyett a látvány, ami önmagáért beszél

A Zoom címet viselő egység folytatásaként az állandó tárlat jövőre tovább bővül, több ezer műtárggyal. A most megnyílt kiállítás címe a nézőpontváltás fontosságára utal, és olyan ellentétpárokra épül, mint a nagy és a kicsi, a rész-egész vagy a pozitív-negatív. Az alapkoncepió szerint a cél az, hogy a nézőre esztétikai élményként hassanak a bemutatott munkák, épp ezért itt nem találunk magyarázó feliratokat: aki szeretne, QR-kódok leolvasásával szerezhet bővebb információt a művekről.

Itt látható a legrégebbi magyar székelykapu egyetlen megmaradt darabja, amelyet egy kutató az 1900-as évek elején megtalált, lerajzolt és lefotózott.

CLIGETBUDAPEST_PalkoGyorgy_0522_173_print-113510.jpg

A Zoom című kiállítás részlete a Néprajzi Múzeumban (Fotó/Forrás: Palkó György / Néprajzi Múzeum)

A kapu 1912-ig állt eredeti helyén, azonban egy vihar kidöntötte. A Néprajzi Múzeum megőrizte a legnagyobb, másfél tonnás gerendát, amelyet egy, a kapu eredeti méreteit bemutató fémszerkezeten installáltak. Egy egész falnyi helyet elfoglal az a 365 darab, a múzeum fotóarchívumából származó, fekete-fehér kép, amelyek között találunk indián férfit, félmeztelen őslakos afrikai nőt vagy egyszerű, nagybajuszos magyar parasztembert is.

A helyiségben egy nagyobb panellakásnyi méretű, hatvan négyzetméteres vitrinben a szibériai sámándob és a 20. század eleji írógép éppúgy megfér egymás mellett, mint a cifraszűr vagy a több mint ötven éves kerékpár.

Utóbbiról valamiért Bukta Imre Béla fácánnal című festménye ugrik be, amelyen egy piros melegítőfelsőben bicikliző falusi férfi látható, kivágott fák között.

Egy éjszaka a múzeumban

A MÉTA (Múzeumi Élmény, Tudás és Alkotás) nevet viselő, kifejezetten a fiatalokat célzó térben múzeumpedagógiai programokat valósítanak majd meg, így a büfék, kávézók és irodák mellett ez a helyszín workshopok megtartására is alkalmas. Az érintőképernyős, ún. „magic wallokat” pedig akár egyszerre többen is nyomkodhatják: a tanulást, új ismeretek szerzését segítő alkalmazás plusz információt nyújt a múzeum gyűjteményében található tárgyakról. A jövőbeni tervek között egy éjszakai „ottalvós” program is szerepel, amikor is az iskolai osztályok beköltözhetnek éjjelre a múzeum falai közé.

CLIGETBUDAPEST_PalkoGyorgy_0522_92_print-114203.jpg

A Néprajzi Múzeum épülete (Fotó/Forrás: Palkó György / Néprajzi Múzeum)

A felszínre kiérve, a díjnyertes épületet nézve szokatlan a látvány, szürreális és futurisztikus, mintha egy másik városban lennénk, nem Budapesten. És noha tériszonyosok vagyunk, a bejárható, 7000 négyzetméteres tetőtérre végül mégis felmerészkedünk pihenésképpen. Na nem a szélső lépcsőn, hanem csak középen, a biztonságos úton:

leheveredünk a múzeum tetején a fűbe, és felülről nézzük a Dózsa György úton elhaladó autókat, trolikat.

Már most rengetegen járkálnak a domboldalt idéző felületen, családok, turisták, tinédzserek. Néhány méterre tőlünk egy fiatal szerelmespár fekszik a fűben, nézik az Ötvenhatosok terét, aztán egymást, mekis sültkrumplit majszolva. Hétköznap délután van, verőfényes napsütés, koranyári idill. Mégis, az a múzeumban látott, megtépázott muszlim kendő jut eszünkbe; vajon a tulajdonosa hol járhat most?

Fejléckép: A Zoom című kiállítás részlete a Néprajzi Múzeumban (fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum)

Támogatott tartalom.

Mától várja a látogatókat a Néprajzi Múzeum

Kapcsolódó

Mától várja a látogatókat a Néprajzi Múzeum

Átadták a Néprajzi Múzeum új épületét, a vasárnapi ünnepélyes megnyitó után május 23-án délutántól vehetik birtokba a látogatók a Liget Budapest projekt részeként megvalósult új komplexumot.

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Vizuál

Miért kellett saját példaképe elől az asztal alá rejtőznie Lars von Triernek?

Soha ne találkozz a hőseiddel, tartja a régi mondás. Úgy látszik, van, aki komolyan is gondolja ezt: a dán filmművészet egyik legnagyobb alakja ugyanis szó szerint elbújt, hogy elkerülje a találkozást – az amerikai filmművészet szintén egyik legnagyobb alakjával.
Jazz/World

Ha uralod a csöndet, a tiéd lehet – beszélgetés João Camarero brazil gitárművésszel

João Camarero rendkívül kellemes beszélgetőpartner és hihetetlenül kifinomult játékú előadóművész, akiből a világ legtermészetesebb módján árad a zene. A brazil gitárművésszel a budapesti fellépését megelőző napon beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A Molnár Judit Lilla–Török Krisztián alkotta páros nyerte az idei Esterházy Art Dating pályázatot

Idén tavasszal tíz kurátor és húsz képzőművész ismerkedett egymással az Esterházy Art Dating során. A párosok végül bemutatták terveiket a kuratórium előtt, akik a Molnár Judit Lilla–Török Krisztián alkotta páros kiállításkoncepcióját találták a legkiemelkedőbbnek.
Vizuál ajánló

Trópusi depresszió – Kudász Gábor Arion fotókiállítása Szentendrén

Befejezetlen épületek, soha meg nem nyitott vasútvonalak, növényzet által benőtt romok, különös pózokban megfagyott emberek és csoportok. Kudász Gábor Arion vietnámi utazásának fotóanyagából nyílt kiállítás a szentendrei Vajda Múzeum PhotoLab kiállítóterében.
Vizuál magazin

Miért kellett saját példaképe elől az asztal alá rejtőznie Lars von Triernek?

Soha ne találkozz a hőseiddel, tartja a régi mondás. Úgy látszik, van, aki komolyan is gondolja ezt: a dán filmművészet egyik legnagyobb alakja ugyanis szó szerint elbújt, hogy elkerülje a találkozást – az amerikai filmművészet szintén egyik legnagyobb alakjával.
Vizuál hír

Enyedi Ildikó megkezdte új filmje, a Csendes barát forgatását

A németországi helyszínek felvétele után május 28-án Magyarországon folytatódik Enyedi Ildikó legújabb filmjének forgatása. A most készülő, szerzői alkotás érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve.
Vizuál hír

Csütörtöktől vasárnap estig több ifjúsági film ingyen nézhető a FILMIO-n gyereknap alkalmából

A magyar filmek streaming platformja május utolsó hétvégéjén ingyenesen elérhetővé tesz olyan közönségkedvenc, kiváló minőségben felújított magyar filmklasszikusokat, mint a Keménykalap és krumpliorr vagy a Szeleburdi vakáció.