Szentandrássy István gazdag festészeti és grafikusi munkássága, figurateremtő képzelete, merész színfantáziája, kifejezőereje révén a roma kortárs festészet egyik legmeghatározóbb alakja.
Nemcsak a festészetnek, a színeknek, de a szavaknak is mestere volt, művein keresztül megfogalmazta saját balladáját: az árvaságát, a betegségét, de mindemellett a sok fájdalom mellett az élni akarását is; büszkeségét származására, közös kultúránkra.
A MANK Nonprofit Kft. számára nem újdonság a roma képzőművészet ápolása és megismertetése, hiszen évente dedikált kiállításokkal, művészeti programokkal igyekezett bemutatni és népszerűsíteni kortárs művészetünknek ezt a kiemelkedően izgalmas szegmensét. A kiállításon látható művek Szentandrássy István hagyatékának részét képezik, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízásából a tudományos feldolgozás és a kiállításrendezés céljából a MANK-ra bízott. Jelen kiállítás túlmutat a Szentandrássy-hagyaték egy részének bemutatásán.
Szentandrássy István: Don Quijote és Dulcinea: Találkozás (Fotó/Forrás: MANK)
Szentandrássy István 1995-ben Pro Urbe Budapest díjban, 1999-ben Kisebbségekért díjban részesült. 2012-ben a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos formákkal és színvilággal ábrázolt alkotásaiért, valamint a hazai cigány kultúra megőrzésében és széleskörű megismertetésében szerzett érdemeiért Kossuth-díjban részesült. 2020. február 26-án hunyt el.
Szentandrássy István 1957. augusztus 26-án született, állami gondozottként nőtt fel. Művészetének homlokterében az egyéni élettörténetek megismerése és azok vizuális feldolgozása szerepel. Legyen szó akár valós vagy fiktív sorsokról, melyeket hétköznapi tereinken végighaladva, vagy különféle irodalmi művekből ismerhetünk. A művészt gyermekkorától kezdve megragadták a személyes élethelyzetek, melyeket később is egyre tudatosabban figyelt meg – akár munkásszállók lakójaként, akár a cigány művészet aktív szereplőjeként –, és dolgozott fel saját kompozícióiban.
Festészet és irodalom összhangja
A Mágikus vonások című kiállításon megfigyelhető a Szentandrássy Istvánra jellemző képekben való gondolkodás, valamint a művészetek iránti különös fogékonyság – például az irodalom és a képzőművészet összefonódása. A tárlaton Szentandrássy István Federico García Lorca és François Villon költeményeihez készített grafikai sorozatait is láthatjuk, miközben a festmények örvénylő, részletgazdag képeiben felismerhetjük Miguel de Cervantes: Don Quijote regényhőseit; William Shakespeare: Szentivánéji álom vígjátékának eseményeit; Gabriel García Márquez: Száz év magányának mágikus realizmusát, valamint az Ószövetség emblematikus alakjait is.
Szentandrássy István: F. Villon: Ballada és könyörgés (Fotó/Forrás: MANK)
Szentandrássy István alkotásai kuriózumok a magyar képzőművészet palettáján. Személye fontos szimbólummá érett az elmúlt közel három évtizedben,
hiszen azt a felismerést és azt a folyamatot fémjelzi, mely az autentikus cigány képzőművészetet ismeri és elismeri, mint a kortárs képzőművészet szerves része és önálló, saját hagyományrendszerrel bíró egysége. Szentandrássy István munkái magukon hordozzák a messziről hozott cigány hagyományok és értékek tiszteletét, megőrzését, ezek közvetítésének vágyát.
Mágikus vonások
2021. július 9. és augusztus 2.
Kőszeg, Jurisics Vár, Lovagterem
Fejléckép: Szentandrássy István: Szentivánéji álom / Fotó: MANK
hírlevél
