Vizuál

A színész, akinek Oscar-jelölést hozott, hogy összebilincselték Tony Curtis-szel

2020.02.20. 16:45
Ajánlom
Sidney Poitier bahamai földművesek gyerekéből lett az első afroamerikai, aki Oscar-díjat kapott a legjobb férfi színész kategóriában. Kitaposta az utat a fehérek uralta Hollywoodban, mégis számos kritika érte az alakításait. Idén ünnepli 93. születésnapját.

Sidney Poitier a Bahamákhoz tartozó Cat Islanden nőtt fel, bár Miamiban látta meg a napvilágot, a szülei ugyanis épp ebben a városban tartózkodtak, amikor a kisfiú - a vártnál két hónappal korábban - megszületett 1927. február 20-án.

A hétgyerekes család nagy szegénységben élt, Poitier tíz évesen, amikor Nassauba költöztek, látott először autót, hűtőt vagy filmet, használt vezetékes vizet vagy elektromos áramot. 

Tizenöt éves volt, amikor a családja Miamiba küldte az egyik testvéréhez, hogy ne váljon semmirekellővé, ne kallódjon el. Egy évvel később New Yorkba költözött, ahol mosogatásból tartotta el magát. Olvasni állítólag az egyik pincér tanította meg, aki esténként bent maradt vele az étteremben. 1943-ban idősebbnek hazudta magát a koránál és belépett a hadseregbe, ahol egészségügyi szolgálatot teljesített. 18 évesen ismét New Yorkban élt, kétkezi munkából tartotta el magát, de gyakran előfordult, hogy nem volt hova mennie és a buszállomás mosdójában aludt. 

934-153459.jpg

Sidney Poitier a Nincs kiút című filmben (1950) (Fotó/Forrás: Port)

Hirtelen ötlettől vezérelve jelentkezett az Amerikai Fekete Színházba, ahonnan első alkalommal elutasították. Ezt követően hat hónapig dolgozott az akcentusán és színészi képességeit is fejlesztette, így másodjára már bekerült a társulatba. Az egyik próbán figyelt fel rá egy ügynök, aki felkínált neki egy apró szerepet a Broadway-n futó Lüszisztraté-ban. Ebben a jó kritikákat kapott és egyúttal fel is figyelt rá a szakma. 1949-ben már két színházi főszereppel is megkínálták, de Darryl F. Zanuck is megkereste, hogy játsszon a Nincs kiút (1950) című filmjében.

A fehér fajvédőt ápoló fekete orvos szerepe növekvő elismerést és egyre jobb szerepeket hozott neki a következő hét évben, bár ezek a lehetőségek még mindig nem értek a nyomába annak, amelyeket a hasonló kvalitásokkal rendelkező fehér színészek kaptak.

Több ajánlatot vissza is utasított, de végül bekerült abba a kategóriába, ahova korábban színesbőrű színész szinte soha: főszerepeket osztottak rá. Az áttörést az 1955-ös Tábladzsungel hozta meg számára. 

Pálya egyik mérföldköve lett az 1959-es Porgy és Bess, amelynek címszerepét először visszautasította, mert úgy érezte, az opera ráerősít a feketékkel kapcsolatos sztereotípiákra. Végül barátai rábeszélésére engedett, a szerepért pedig Arany Glóbusz-ra jelölték. A karakter énekhangját egy hivatásos operaénekes, Robert McFerrin kölcsönözte - aki mellesleg Bobby McFerrin édesapja. 

435-153456.jpg

Tony Curtis és Sidney Poitier A megbilincseltek című filmben (1958) amelyért utóbbi Oscar-díjat is kapott (Fotó/Forrás: Port)

1958-ban először jelölték Oscar-díjra a legjobb színész kategóriában A megbilincseltek című moziért, amiben Tony Curtis oldalán játszott.

A szobrot végül 1963-ban vehette át a Nézzétek a mező liliomait!-ban játszott szerepéért. Ezzel ő lett az első fekete színész, akit a legjobb férfi színésznek járó díjjal ismertek el. (Korábban az Akadémia James Baskettet Tiszteletbeli Oscarral jutalmazta az 1948-as Rémusz bácsi meséiért. Mindkettőjüket megelőzte azonban Hattie McDaniel, aki az Elfújta a szélben játszotta Mammit, az alakításáért pedig 1939-ben neki ítélték a legjobb mellékszereplőnek járó díjat.) 

Poitier a Forró éjszakában című filmben alakította először Tibbs rendőrfelügyelőt 1967-ben. A nyomozó szerepe még sokáig elkísérte: a filmből tévésorozat is készült, s három évvel később jött a Mr. Tibbs nyomoz. 1968-ban íróként is kipróbálta magát: az Ivy szerelméért című filmben segített be. Rendezett is: a nyolcvanas években Gene Wilder komédiáit, a Dutyi dilit és a Ki kém, ki nem kémet, illetve 1990-ben a Túlvilági papát Bill Cosby főszereplésével.

Emellett színészként is dolgozott, szerepelt a Gyilkos lövés és A kis Nikita című filmekben. A kilencvenes években főleg tévéfilmekben bukkant fel: játszotta Thurgood Marshallt, a legfelsőbb bíróság egyik tagját, de Nelson Mandela későbbi dél-afrikai elnököt is a Mandela és De Klerk című filmekben. Az elmúlt években két dokumentumfilmben is szerepelt, s 2001-ben az Amerikai Odüsszeia narrátora volt.

844-153457.jpg

Találd ki, ki jön vacsorára, Sidney Poitier, Katharine Houghton, Katharine Hepburn, Spencer Tracy (Fotó/Forrás: Port)

A Bahamákról, a többségében feketék lakta közegből érkező fiút megdöbbentette a faji megkülönböztetés és a rasszizmus, amelyet életében először Amerikában tapasztalt. Nem véletlen, hogy

aktív emberi jogi harcos. Számos olyan filmben vállalt szerepet, amelyek a feketék és a fehérek közötti határokat igyekeznek eltörölni.

Ilyen volt a Spencer Tracy és Katharine Hepburn főszereplésével forgatott Találd ki, ki jön vacsorára (1967) vagy a Tanár úrnak szeretettel (1967). 

Emellett Poitiert többen kritizálták is, amiért túlidealizált afro-amerikai karaktereket játszik, akiknek nem lehetnek szexuális vágyai vagy hibái.

Példaként pedig éppen a Találd ki, ki jön vacsorára-beli alakítását hozzák fel. A színész is tisztában volt azzal, hogy ezt a karaktertípust erősíti, de ellentmondásos érzései voltak az üggyel kapcsolatban. Ő maga is szeretett volna változatosabb szerepeket kapni, ugyanakkor úgy érezte, kötelessége példát szolgáltatni a karaktereivel és szembe menni a régi sztereotípiákkal, mivel ekkor ő volt az egyetlen színesbőrű színész, akire az amerikai filmiparban főszerepet bíztak. 1966-ban például a fenti okokból utasította el Othello szerepét az NBC tévés feldolgozásában. 

A színész kétszer házasodott, hat gyermek apja, és 2000-ben megjelent önéletrajza.

(via imdb.com, cultura.hu, port.hu, wikipedia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Badacsony magánélete

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a klímaváltozás miatt átalakuló badacsonyi látképről mesél.
Vizuál hír

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Vizuál ajánló

Így fotóznak a filmesek

Képekben gondolkodnak - Filmesek fotói címmel nyílt meg a Műcsarnok legújabb fotóművészeti tárlata, amely a virtuális forma mellett védettségi igazolvánnyal már személyesen is látogatható. 
Vizuál filmio

Életre kelnek a mesék

Felkerült a FILMIO kínálatába Visky Ábel látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából. Az élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt alkotás nemrég a BIDF legjobb magyar filmje lett.