Vizuál

A szókimondó festő – Kernstok Károly, a Nyolcak vezéralakja

2020.06.10. 17:35
Ajánlom
Villája a hazai művészeti élet nagy alakjainak találkozóhelyeként szolgált, rendszeres vendége volt Feszti Árpád, Márffy Ödön, Ady Endre és Csinszka is. Nyolcvan éve, 1940. június 10-én halt meg Kernstok Károly.
Kernstok_Karoly_Onarckep-172307.jpg

Kernstok Károly: Szalmakalapos önarckép (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Kernstok Károly 1873. december 23-án született Budapesten, kőfaragó családból. Egyéves volt, amikor elvesztette anyját, gyermekkorát anyai nagyszüleinél Nyergesújfalun töltötte. Az Iparművészeti Iskolában Feichtinger József növendéke volt, tanulmányait Hollósy Simonnál folytatta Münchenben, majd 1893-tól a párizsi Julian Akadémiára járt. Hazatérése után, 1896-tól még három évig látogatta a Benczúr Mesteriskolát, amelynek szellemisége távol állt ugyan tőle, de az akadémikus tudást elsajátította.

Eleinte Courbet, Millet és Meunier hatása alatt a szocialista eszméket tükröző realista és naturalista stílusú képeket festett erőteljes, egyéni felfogásban (Agitátor, 1897; Hajóvontatók, 1897; Munkából, 1901), majd az impresszionizmus hatására napfénytől áttüzesített plein air képeket alkotott (Diószedők, 1900; Lányok a tornácon, 1902); e korszakának kiemelkedő darabja Szilvaszedők című műve (1901).

Ezután szakított a kolorizmussal, gondolatait mind egyszerűbb és nagyvonalúbb formában valósította meg. Alakjait félhomályba rejtette (Krisztus és az emmauszi ifjak, 1903), majd újra a napsugár színes játékának adta át magát, ekkor már felhasználva a posztimpresszionizmus tanulságait is (Kertben, 1906).

A századelőn kezdett kísérletezése eleven és új szellemű alkotásokat eredményezett, arc- és tájképeit, monumentális kompozícióit, épületdekorációit rendre bemutatta a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) kiállításain. 1907-től az első magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak alapító vezetőjeként az új festői törekvések élharcosa, a radikális értelmiség jellegzetes képviselője volt.

1912-ben Nyergesújfalun épített műtermes villájában vendég volt Ady Endre, Derkovits Gyula, Vaszary János, Szőnyi István.

A nyolc művész képei - amelyek a szecesszió, Cézanne művészete, a Vadak, a kubisták és az expresszionisták stílusjegyeit viselték magukon - heves ellenállásba ütköztek a hivatalos művészet, kritika és a közönség részéről is.

kernstok_karoly_felesegevel-173601.jpg

Kernstok Károly feleségével (Fotó/Forrás: mandarchiv.hu)

Kernstok életműve egyik csúcspontjának tekinthető a Lovas kompozíció, háttérben az esztergomi bazilikával, a budapesti Schiffer-villa üvegfestményei (1911), a debreceni vármegyeháza üvegablakai a hét honfoglaló vezér alakjával (1912), valamint a budapesti Dugonics utcai (ma: Vas utcai) fiúiskola tornatermét díszítő Ősvadászok című falfestmény (1912). Az 1910-es években vált jelentőssé grafikai munkássága: fiúaktokat, lovon ülő férfiakat, rohanó és ágaskodó lovakat, fiatal női aktokat készített. Fő témája a ruhátlan emberi alak lett, amelynek belső kifejező erejét az erősen hangsúlyos kontúrok révén jelenítette meg. Az első világháború alatt festett bensőséges hangulatú tájképei, mozaikjai fokozott természetközelségről tanúskodnak.

1918-ban részt vett az őszirózsás forradalomban, a kultuszminisztériumban a művészeti ügyek kormánybiztosává nevezték ki, a Tanácsköztársaság idején a nyergesújfalui képzőművészeti szabadiskola vezetését bízták rá. A forradalmi események hangulatában festette a Zivatar című képét, amely kiegyensúlyozott kompozíciója, a fiútestek klasszikus szépsége és a zivatar jelenségének pompás érzékeltetése folytán egyik legszebb műve. A Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett, 1926-ig főként Berlinben élt. A bukott forradalomra való utalással alkotta meg Utolsó vacsora című képét (1920-25), a magyar expresszionista festészet egyik remekét.

Kernstok_Karoly_Lovasok_a_viz_partjan-172307.jpg

Kernstok Károly: Lovasok a víz partján (1910) (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Hazatérése után gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen, elnöke a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) művésztanácsának. Művészetében a zaklatottságot, szertelenséget a fanyar egyszerűség váltotta fel (Ádám, 1927; Éva, 1927; Lovasok, 1932). Élete utolsó szakaszában a klasszicizálás felé hajlott, ekkori munkássága az etruszk, görög és reneszánsz festészet hatását tükrözi (Szép Heléna elrablása, 1933; Sírbatétel 1934; Ádám és Éva, 1935).

Kernstok Károly 1940. június 10-én hunyt el Budapesten. 2001-ben Párizsban a MAGYart – Magyar fények kiállításon is szerepeltek képei. Nyergesújfaluban utca és általános iskola, Budapest XII. kerületében tér viseli nevét, szobra a nyergesújfalui iskola előcsarnokában látható.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Plusz

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Könyv

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Bábszínház az egész világ

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Budapest Bábszínház ikonikus pálcikaemberkéjéről mesélt.
Vizuál hír

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Vizuál ajánló

Megérkezett a Toldi teljes előzetese

Másfél perces előzetest kapott a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó alkotása, az Arany János Toldijából készült egész estés animációs film. A trailerben a szemfüles nézők felismerhetik a Kecskemétfilm alkotóit is. Videó a cikkünkben!
Vizuál hír

Visszautasította Bulgária Oscar-díjra nevezett filmjét az amerikai filmakadémia

A hivatalos indoklás szerint az Anya című alkotás párbeszédeinek több mint ötven százaléka angol nyelvű, így nem nevezhető a legjobb nemzetközi film kategóriájában – tudatta közösségi oldalán Zornica Szofija, a film rendezője.
Vizuál ajánló

Festői rend és szépség az elcsúfított világban – Dezső Tamás kiállítása a Capa Központban

Mi az a rejtélyes és megmagyarázhatatlan kapocs, ami összeköti az összes élő személyiségét egy életen át? – teszi fel a kérdést Dezső Tamás legújabb, Hipotézis: Levél minden című sorozatában. A világhírű fotóművész legújabb tárlata a Robert Capa Központban látható szeptember 22-től.