Vizuál

A szókimondó festő – Kernstok Károly, a Nyolcak vezéralakja

2020.06.10. 17:35
Ajánlom
Villája a hazai művészeti élet nagy alakjainak találkozóhelyeként szolgált, rendszeres vendége volt Feszti Árpád, Márffy Ödön, Ady Endre és Csinszka is. Nyolcvan éve, 1940. június 10-én halt meg Kernstok Károly.
Kernstok_Karoly_Onarckep-172307.jpg

Kernstok Károly: Szalmakalapos önarckép (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Kernstok Károly 1873. december 23-án született Budapesten, kőfaragó családból. Egyéves volt, amikor elvesztette anyját, gyermekkorát anyai nagyszüleinél Nyergesújfalun töltötte. Az Iparművészeti Iskolában Feichtinger József növendéke volt, tanulmányait Hollósy Simonnál folytatta Münchenben, majd 1893-tól a párizsi Julian Akadémiára járt. Hazatérése után, 1896-tól még három évig látogatta a Benczúr Mesteriskolát, amelynek szellemisége távol állt ugyan tőle, de az akadémikus tudást elsajátította.

Eleinte Courbet, Millet és Meunier hatása alatt a szocialista eszméket tükröző realista és naturalista stílusú képeket festett erőteljes, egyéni felfogásban (Agitátor, 1897; Hajóvontatók, 1897; Munkából, 1901), majd az impresszionizmus hatására napfénytől áttüzesített plein air képeket alkotott (Diószedők, 1900; Lányok a tornácon, 1902); e korszakának kiemelkedő darabja Szilvaszedők című műve (1901).

Ezután szakított a kolorizmussal, gondolatait mind egyszerűbb és nagyvonalúbb formában valósította meg. Alakjait félhomályba rejtette (Krisztus és az emmauszi ifjak, 1903), majd újra a napsugár színes játékának adta át magát, ekkor már felhasználva a posztimpresszionizmus tanulságait is (Kertben, 1906).

A századelőn kezdett kísérletezése eleven és új szellemű alkotásokat eredményezett, arc- és tájképeit, monumentális kompozícióit, épületdekorációit rendre bemutatta a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) kiállításain. 1907-től az első magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak alapító vezetőjeként az új festői törekvések élharcosa, a radikális értelmiség jellegzetes képviselője volt.

1912-ben Nyergesújfalun épített műtermes villájában vendég volt Ady Endre, Derkovits Gyula, Vaszary János, Szőnyi István.

A nyolc művész képei - amelyek a szecesszió, Cézanne művészete, a Vadak, a kubisták és az expresszionisták stílusjegyeit viselték magukon - heves ellenállásba ütköztek a hivatalos művészet, kritika és a közönség részéről is.

kernstok_karoly_felesegevel-173601.jpg

Kernstok Károly feleségével (Fotó/Forrás: mandarchiv.hu)

Kernstok életműve egyik csúcspontjának tekinthető a Lovas kompozíció, háttérben az esztergomi bazilikával, a budapesti Schiffer-villa üvegfestményei (1911), a debreceni vármegyeháza üvegablakai a hét honfoglaló vezér alakjával (1912), valamint a budapesti Dugonics utcai (ma: Vas utcai) fiúiskola tornatermét díszítő Ősvadászok című falfestmény (1912). Az 1910-es években vált jelentőssé grafikai munkássága: fiúaktokat, lovon ülő férfiakat, rohanó és ágaskodó lovakat, fiatal női aktokat készített. Fő témája a ruhátlan emberi alak lett, amelynek belső kifejező erejét az erősen hangsúlyos kontúrok révén jelenítette meg. Az első világháború alatt festett bensőséges hangulatú tájképei, mozaikjai fokozott természetközelségről tanúskodnak.

1918-ban részt vett az őszirózsás forradalomban, a kultuszminisztériumban a művészeti ügyek kormánybiztosává nevezték ki, a Tanácsköztársaság idején a nyergesújfalui képzőművészeti szabadiskola vezetését bízták rá. A forradalmi események hangulatában festette a Zivatar című képét, amely kiegyensúlyozott kompozíciója, a fiútestek klasszikus szépsége és a zivatar jelenségének pompás érzékeltetése folytán egyik legszebb műve. A Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett, 1926-ig főként Berlinben élt. A bukott forradalomra való utalással alkotta meg Utolsó vacsora című képét (1920-25), a magyar expresszionista festészet egyik remekét.

Kernstok_Karoly_Lovasok_a_viz_partjan-172307.jpg

Kernstok Károly: Lovasok a víz partján (1910) (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Hazatérése után gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen, elnöke a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) művésztanácsának. Művészetében a zaklatottságot, szertelenséget a fanyar egyszerűség váltotta fel (Ádám, 1927; Éva, 1927; Lovasok, 1932). Élete utolsó szakaszában a klasszicizálás felé hajlott, ekkori munkássága az etruszk, görög és reneszánsz festészet hatását tükrözi (Szép Heléna elrablása, 1933; Sírbatétel 1934; Ádám és Éva, 1935).

Kernstok Károly 1940. június 10-én hunyt el Budapesten. 2001-ben Párizsban a MAGYart – Magyar fények kiállításon is szerepeltek képei. Nyergesújfaluban utca és általános iskola, Budapest XII. kerületében tér viseli nevét, szobra a nyergesújfalui iskola előcsarnokában látható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál uránia

Ámos Imre tragédiájáról és 12 fiú történetéről szóló filmeket vetít ma este az Uránia

Folytatódik az Uránia ingyenes online vetítéssorozata, a Látótérben. Ma este, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja előestéjén Kőbányai János Ámos Imréről készült és Sipos András gyerekkori háborús élményeit feldolgozó alkotásokat vetítenek.
Vizuál aukció

Színek, realizmusok, meglepetések - a Kieselbach Galériában

Tavaszi aukciója előtt a Kieselbach Galéria ismét megrendezi eladással egybekötött kiállítását. A csütörtökön nyíló tárlaton több mint 150 műtárgyat, klasszikus, modern és kortárs alkotást csodálhatunk meg.  
Vizuál filmio

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Vizuál hír

Oscar-jelölt kisfilm is szerepel az idei Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál programjában

Rekordszámú, 27 nemzetközi filmet vetítenek a május 27. és június 2. között megrendezésre kerülő 9. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. A Toldi mozin kívül több szabadtéri helyszínen is zajló szemlén bemutatkozik az Oscarra jelölt Genius Loci is.
Vizuál interjú

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?