Vizuál

A szőlőszemek ritmusa

2013.08.19. 09:00
Ajánlom
Ősz Gábor műveiből Háromszor három címmel nyílt kiállítás a Lumúban. A tárlat a múzeum olyan magyar származású alkotókat bemutató sorozatba illeszkedik, akiknek munkássága kevéssé ismert Magyarországon. Ennek kapcsán beszélgettünk a camera obscuráról, Hitler nyaralójáról és Michelangelo Antonioniról. INTERJÚ

- Festőként végeztél. Hogyan lettél fotós?

- Nem lettem fotós. Képzőművésznek tartom magamat. A fotó egy médium, eszköz. Az érdekel, hogy miként jön létre a technikai kép. Ezért kezdtem el a camera obscurával, a filmmel, számítógépes installációkkal és a fotóval foglalkozni. A festészetből rengeteget tanultam a kompozícióról és a kép felépítéséről. Még 1996-ban volt egy kiállításom, ahol technikai képeket állítottam ki. Öt évvel korábban ugyanott festményeim voltak. Ennek kapcsán mondta a galéria igazgatója, hogy számára nem tűnik nagynak a különbség a festményeim és képeim között.

- Ugyanazt mondod más nyelveken?

- Lehet. Amikor az amszterdami Reichs Akadémiára kerültem, csináltam egy sorozatot, a Képek a falont. Festményeket fotóztam múzeumokban, aztán a fotókból újra festményt csináltam. Így táblaképek jöttek létre, festmény a festményben. A Ludwigban látható tautológia-ontológia sorozat ugyanezzel foglalkozik. Vagyis azzal, hogy mit jelent egy újra felvett film képe, mit jelent a kép a képben.

- A munkáidban sokat foglalkozol az építészettel is.

-  Komplex a kapcsolat a fotó és az építészet között. Jeff Wallt egyszer felkérték, hogy csináljon egy építészeti fotósorozatot. Erre fogta magát, és csinált egy camera obscura-sorozatot a kaliforniai szőlőtőkékről. Az építészetben lévő szerkezeti viszonyt máshol is meg lehet találni. A szőlőtőkékben megvan ugyanaz a ritmus, mint a New York-i utcákban. Építészetet fotózni érdekesebb úgy, hogy a képen nem jelenik meg közvetlenül egyetlen épület sem. Elkapok valamit, ami talán nincs is ott.

-  Elkapni valamit, ami talán nincs is ott - erről szól Antonioni Nagyítása is.

-  A filmben a fotós kutat valami után, amiről nem tud semmit. Aztán a végén, amikor már odáig nagyítja a képet, hogy az kezd szétesni, észrevesz valamit, amiről azt gondolja, hogy egy holttest. Az ember mindig behatol képbe, megpróbálja részekre bontani. A Nagyítás-sorozatban a saját történetemet meséltem el. A helyszín egy filmbélihez hasonló parkrészlet volt, amit fehérre festettem, és fénnyel láttam el. A kiállítás után egyébként kiderült, Antonioni a naplójában azt írta, egyszer nagyon szeretne fehérre festeni egy erdőt.

-  Az építészet kapcsán említett ritmus jelenthet mononitást is. Például a Harmadik Birodalom öt kilométer hosszú szállodájánál.

-  Elképesztő hangulatú hely. A tervek szerint az épület minden emeletének minden ablakából ugyanaz a látvány, a tengerpart látszódott volna. Ha az ember bemegy az épület egyik szobájába, és arról készít egy képet, létre is hozta az épületet. Ezt a gondolatot akartam megfordítani úgy, hogy nem egy szoba reprezentálja az összeset, hanem az összes szoba reprezentál egyetlen egyet. Az épület minden szobáját le akartam fotózni, és a szobák képét egyetlen papírra exponálni. Végül ez nem így történt, mert az épületet nem fejezték be, és középen egy hatalmas lyuk tátong, így a kétablakos szobákat is bevettem a sorozatba. A tenger pedig nem látszik, mert a parton hatalmas fák nőttek, aminek az épületet kaszárnyaként használó NDK-s katonák kifejezetten örültek.

-  Három sorozatodban is megjelenik a Harmadik Birodalom. Az egyikben Hitler nyaralójával, a Berghoffal.

-  Ha egy épületben állunk, létrejön egy kettős tér: a külső és a belső világ. Az ablak az az elem, amelyen keresztül a külvilágba, azaz a valóságba látunk. A Das Fenster témája a Berghof ablaka, egy négyszer nyolc méteres alkotás, amely nem véletlenül nézett arra a hegyre, amelynek germán mitológiában misztikus erőt tulajdonítanak.

-  A fekete-fehér és a színes kép kapcsolatával is foglalkozol.

-  A valóság mindig színes. Mindenhol színek vesznek körül minket, a fekete-fehér kép egy absztrakció. Ezért érdekes a 19. század végétől a 20. század elejéig tartó időszak, a fotóművészet hajnala. Mindenki arról beszélt akkoriban, hogy ez a valóság rögzítésének új módszere. Mégis hátrányban volt a festészettel szemben, hiszen nem tudott színeket megjeleníteni. Idővel aztán felismerték a csalás lehetőségét. Ma nincs olyan kép, amely ne menne keresztül valamilyen módosításon, így a kép már semmilyen kapcsolatban nem áll a valósággal. A technikai kép története tulajdonképpen a csalás története. Úgy formáljuk a képet, hogy az általunk elmesélt történetet jól illusztrálja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál

Nincs magyar Oscar-jelölt, a Ruben Brandt és a Susotázs is lemaradt

Fantasztikus siker kapujában állt a magyar animációs film, de sajnos nem sikerült jelölést szereznie.
Vizuál kiállítás

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Vizuál Film

Heavy metál partival és mozgó szaunával érkeznek a finn filmek

A finn filmes kultúra legjavába nyerhetünk betekintést február 6. és 10. között, a nyolcadik Finn Filmnapokon  Az idén 15 éves magyarországi Finn Intézet (FinnAgora) díjnyertes dokumentumfilmeket, nagyjáték- és rövidfilmeket hoz el a budapesti Toldi moziba.
Vizuál bécs

Másfél évre bezár a bécsi Freud Múzeum

A népszerű osztrák kiállítóhely egy nagyszabású felújítás miatt már csak február 28-ig látogatható.
Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.