Vizuál

A szőlőszemek ritmusa

2013.08.19. 09:00
Ajánlom
Ősz Gábor műveiből Háromszor három címmel nyílt kiállítás a Lumúban. A tárlat a múzeum olyan magyar származású alkotókat bemutató sorozatba illeszkedik, akiknek munkássága kevéssé ismert Magyarországon. Ennek kapcsán beszélgettünk a camera obscuráról, Hitler nyaralójáról és Michelangelo Antonioniról. INTERJÚ

- Festőként végeztél. Hogyan lettél fotós?

- Nem lettem fotós. Képzőművésznek tartom magamat. A fotó egy médium, eszköz. Az érdekel, hogy miként jön létre a technikai kép. Ezért kezdtem el a camera obscurával, a filmmel, számítógépes installációkkal és a fotóval foglalkozni. A festészetből rengeteget tanultam a kompozícióról és a kép felépítéséről. Még 1996-ban volt egy kiállításom, ahol technikai képeket állítottam ki. Öt évvel korábban ugyanott festményeim voltak. Ennek kapcsán mondta a galéria igazgatója, hogy számára nem tűnik nagynak a különbség a festményeim és képeim között.

- Ugyanazt mondod más nyelveken?

- Lehet. Amikor az amszterdami Reichs Akadémiára kerültem, csináltam egy sorozatot, a Képek a falont. Festményeket fotóztam múzeumokban, aztán a fotókból újra festményt csináltam. Így táblaképek jöttek létre, festmény a festményben. A Ludwigban látható tautológia-ontológia sorozat ugyanezzel foglalkozik. Vagyis azzal, hogy mit jelent egy újra felvett film képe, mit jelent a kép a képben.

- A munkáidban sokat foglalkozol az építészettel is.

-  Komplex a kapcsolat a fotó és az építészet között. Jeff Wallt egyszer felkérték, hogy csináljon egy építészeti fotósorozatot. Erre fogta magát, és csinált egy camera obscura-sorozatot a kaliforniai szőlőtőkékről. Az építészetben lévő szerkezeti viszonyt máshol is meg lehet találni. A szőlőtőkékben megvan ugyanaz a ritmus, mint a New York-i utcákban. Építészetet fotózni érdekesebb úgy, hogy a képen nem jelenik meg közvetlenül egyetlen épület sem. Elkapok valamit, ami talán nincs is ott.

-  Elkapni valamit, ami talán nincs is ott - erről szól Antonioni Nagyítása is.

-  A filmben a fotós kutat valami után, amiről nem tud semmit. Aztán a végén, amikor már odáig nagyítja a képet, hogy az kezd szétesni, észrevesz valamit, amiről azt gondolja, hogy egy holttest. Az ember mindig behatol képbe, megpróbálja részekre bontani. A Nagyítás-sorozatban a saját történetemet meséltem el. A helyszín egy filmbélihez hasonló parkrészlet volt, amit fehérre festettem, és fénnyel láttam el. A kiállítás után egyébként kiderült, Antonioni a naplójában azt írta, egyszer nagyon szeretne fehérre festeni egy erdőt.

-  Az építészet kapcsán említett ritmus jelenthet mononitást is. Például a Harmadik Birodalom öt kilométer hosszú szállodájánál.

-  Elképesztő hangulatú hely. A tervek szerint az épület minden emeletének minden ablakából ugyanaz a látvány, a tengerpart látszódott volna. Ha az ember bemegy az épület egyik szobájába, és arról készít egy képet, létre is hozta az épületet. Ezt a gondolatot akartam megfordítani úgy, hogy nem egy szoba reprezentálja az összeset, hanem az összes szoba reprezentál egyetlen egyet. Az épület minden szobáját le akartam fotózni, és a szobák képét egyetlen papírra exponálni. Végül ez nem így történt, mert az épületet nem fejezték be, és középen egy hatalmas lyuk tátong, így a kétablakos szobákat is bevettem a sorozatba. A tenger pedig nem látszik, mert a parton hatalmas fák nőttek, aminek az épületet kaszárnyaként használó NDK-s katonák kifejezetten örültek.

-  Három sorozatodban is megjelenik a Harmadik Birodalom. Az egyikben Hitler nyaralójával, a Berghoffal.

-  Ha egy épületben állunk, létrejön egy kettős tér: a külső és a belső világ. Az ablak az az elem, amelyen keresztül a külvilágba, azaz a valóságba látunk. A Das Fenster témája a Berghof ablaka, egy négyszer nyolc méteres alkotás, amely nem véletlenül nézett arra a hegyre, amelynek germán mitológiában misztikus erőt tulajdonítanak.

-  A fekete-fehér és a színes kép kapcsolatával is foglalkozol.

-  A valóság mindig színes. Mindenhol színek vesznek körül minket, a fekete-fehér kép egy absztrakció. Ezért érdekes a 19. század végétől a 20. század elejéig tartó időszak, a fotóművészet hajnala. Mindenki arról beszélt akkoriban, hogy ez a valóság rögzítésének új módszere. Mégis hátrányban volt a festészettel szemben, hiszen nem tudott színeket megjeleníteni. Idővel aztán felismerték a csalás lehetőségét. Ma nincs olyan kép, amely ne menne keresztül valamilyen módosításon, így a kép már semmilyen kapcsolatban nem áll a valósággal. A technikai kép története tulajdonképpen a csalás története. Úgy formáljuk a képet, hogy az általunk elmesélt történetet jól illusztrálja.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét. 
Vizuál kiállítás

Jancsó Miklós acélbörtönben, Barcsay Jenő vaskarikában - Féner Tamás új portréi

Rendhagyó virtuális tárlatra invitál Féner Tamás fotóművész. A 34 új portré mellett történetek, anekdoták érzékeltetik a fotós és képein szereplők kapcsolatát: között lelkészt, szerzetest, rabbit, szociológust, történészt, írót, költőt, zeneszerzőt és bírót is találunk.