A test labirintusa

Érzékelhetően szakít a hagyományosnak számító, Barcsay-féle anatómiai szemlélettel, és szokatlan módon közelít a testhez a Deák17 Galéria kiállításán szereplő összes munka, amelyeknek

A művek Horváth Dániel anatómia kurzusán készültek. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is tanító festőművész projektalapú óráinak célja az emberi test vizuális értelmezése és megértése volt. A diákok műfaji megkötés nélkül, szabadon alkothattak, ennek eredménye pedig a sokféleségben is megnyilvánul: a kevés festmény és grafika mellett láthatunk

Autonóm Anatómia (Fotó/Forrás: Barcza Réka)

Utóbbi Sved Angelina munkája, és a Torz szépségek címet kapta, amelyben többek között a lótuszlábról, a padaung nyakról és a mesterséges koponyatorzításokról is olvashatunk. A nők lábelkötésének szokása Kínában csaknem ezer éven át létezett, az elzárt közösségekben pedig ma is találhatunk erre példát.

A tíz éven tartó procedúra azonban – amely a kislányok négyéves korától kezdődött – rendkívül fájdalmas és veszélyes volt, olykor halálos kimenetelű lábfertőzéssel vagy teljes bénulással járt. Nem kevésbé lehetett fájdalmas tortúra a nyak mesterséges, gyűrűkkel való hosszabbítása, amely szintén a szépség és a gazdagság jelképe volt a padagung, azaz hosszúnyakú törzseknél. Az eredetileg Burmából származó népcsoport ma Thaiföld északi részén él, és noha a kulcscsont lenyomásával és a nyak elsorvasztásával járó hagyomány már nem kötelező a törzs női tagjainak, mégis sokan alávetik magukat a procedúrának, mert még mindig rengeteg turista kíváncsi rájuk. 

A háttérben Laczkó Réka Testtészek című videósorozata. A két nagyméretű fotó a háttérben:: Gacsályi Bíborka: Test-kép I-II. (Fotó/Forrás: Barcza Réka)

A sokféleségbe belefér Bajzek Zsófia Kézfej és lábfej tésztából: Ujj(donságok) című objektje is: egy fehér abrosszal leterített asztalon, két kockás konyharuhán egy-egy, tésztából formázott kézfej nyugszik a tányérok előtt. Felette a falon egy kép is látható, amelyen jóízűen elfogyasztja a gulyásleveshez dukáló ujjperceket az asztalnál ülő ember.

A testreprezentáció témakörében olyan megközelítés is helyet kapott, amely a testet törékenynek láttatja, mint például Komendát Zsuzsanna Bordakosár című munkája, amely egy két évvel ezelőtt készült cérnarelief.

Komendát Zsuzsanna Bordakosár (Fotó/Forrás: Barcza Réka)

Fantáziánkat a törékenység ellentétjét fotókon bemutató mesterséges test-pótlékok, protézisek is megmozgatják.

Szurkos Boglárka Kitöltés című grafikáján megjelenő torzó fej- és testtartása egyszerre emlékeztet

Szurkos Boglárka Kitöltés (Fotó/Forrás: Barcza Réka)

Tele megfejteni váró szimbólumokkal, kezdve az agyat belülről kaparászó alvó oroszlánnal és a hasban harcoló szarvas- és koslénnyel, a felsőtesten végigvonuló százlábún át, amiről valamiért az uroborusz, a saját farkába harapó kígyó/sárkány mitológiai jelkép juthat eszünkbe.  

Első ránézésre talán fel sem tűnik, hogy a kiállítást reklámozó plakáton nem öt, hanem hétujjú kézfej látható.

Thernesz Emma grafikája (Fotó/Forrás: Deák17 Galéria)

Sejtetni enged valamit abból, ami esetleg ránk vár. Eszünkbe juttatja a génmanipulációt, a klónozást, de a sámánokat is, akik a legenda szerint hat ujjal születnek. A kép teret enged a legszürreálisabb képzettársításoknak is, mégis egyszerű, sűrítve mutatja meg az emberiség egyik titkos vágyát: hogy mindannyian szeretnénk egy kicsit különlegesek lenni, legalábbis annak látszani. 

Fejléckép: Autonóm Anatómia kiállítás (Forrás/Fotó: Barcza Réka)