Vizuál

A tömegkultúra vonzásában

2015.10.21. 08:47
Ajánlom
Ludwig Goes Pop címmel a pop art legemblematikusabb alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban. Popovics Viktóriát, a kiállítás egyik kurátorát a képzőművészeti irányzat népszerűségének okairól és a hazai vonatkozásokról is kérdeztük.

- Hogyan vált népszerűvé a pop art, és milyen különbségek mutatkoznak az amerikai és európai térhódításában?

- Bár az amerikai és a brit pop art témaválasztás tekintetében sok hasonlóságot mutat, mégis alapvető különbségek mutatkoznak a két régió között. Az Amerikai Egyesült Államokban a pop art az absztrakt expresszionizmus elitista, nonfiguratív ábrázolásmódjára adott reakcióként bontakozott ki, a fogyasztói társadalom banális szimbólumait emelve a magasművészet szférájába. Ezzel szemben Európában az irányzat sokkal intellektuálisabb hangot ütött meg, a művészek nagyobb távolságból, nemritkán ironikusan reflektáltak az amerikai tömegkultúrára. A pop art első átütő európai bemutatkozása az 1964-es Velencei Biennálén volt, amikor is az amerikai Robert Rauschenberg nyerte el a nemzetközi zsűri nagydíját. Ezt követte az 1968-as kasseli Documenta, amely esemény azért is fontos, mert a Ludwig házaspár közvetlenül a kiállításról vásárolta meg gyűjteményük legjelentősebb pop art alkotásait, többek között Roy Lichtenstein a budapesti kiállításon is látható híres képregényhősnőjét ábrázoló M-Maybe című művét.

Popovics Viktória

Popovics Viktória (Fotó/Forrás: Németh Dániel / Ludwig Múzeum)

- Mit akarhattak kifejezni a művészek az irányzaton keresztül? Milyen közös jegyek fedezhetők fel az alkotásokban?

- Általánosságban elmondható, hogy a pop arthoz köthető alkotók egyszerűen fel akarták számolni a magasművészet és a mindennapi élet vizualitása közötti határokat. Roy Lichtenstein, Andy Warhol vagy épp Claes Oldenburg azáltal, hogy a közérthetőből indultak ki, hétköznapi tárgyakat vagy a tömegkultúra ikonjait választották témának, a művészettől elidegenedett közönség számára mutattak alternatívát. Az alkotások mind témájukat – hétköznapi tárgyak, plakátok, hirdetések, képregények, zászlók, feliratok –, mind kifejezésmódjukat és technikájukat – sokszorosítás, felnagyítás, kollázs – tekintve a közönség számára könnyen befogadhatóak, a tömegkultúrából ismerős vizuális jelekkel operálnak.

- Milyen hazai vonatkozásai vannak a pop artnak, kiktől állítottak ki?

- A budapesti Ludwig Goes Pop kiállítás egyik legnagyobb hozadéka, hogy a kölni Ludwig Múzeumban és a bécsi MuMokban bemutatott amerikai és nyugat-európai anyag kiegészült a közép-kelet-európai régió pop arthoz köthető alkotásaival, ezáltal lehetővé vált az eltérő társadalmi-politikai kontextusban született művek egymás mellett való bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek felmutatása. Magyar vonatkozásban legjelentősebbek a legendás Iparterv-csoport alkotóinak, többek között Lakner László, Konkoly Gyula, Tót Endre, Keserü Ilona és Siskov Ludmil munkái.

Jana Želibská: Triptych (1969)

Jana Želibská: Triptych (1969) (Fotó/Forrás: Forrás: Ludwig Múzeum)

- A kiállítás a múzeum két szintjén valósult meg. Milyen tematikus felosztással találkozhatunk?

- Timár Katalin kurátori koncepciója alapján egy-egy emblematikus alkotás határozza meg a termek tematikáját, ahol a „nyugati” és a „keleti” művek egymással párbeszédben, mindenféle hierarchiától mentes elrendezésben jelennek meg. Így például külön termet kaptak a tömegmédia által reprezentált női testet és nőiséget ábrázoló alkotások, a korabeli sztárok és hétköznapi hősök portréi, a korszak társadalmi és politikai jelenségeire reflektáló munkák. A kiállítás egyik fő látványossága Claes Oldenburg két óriási installációja, a Micky Egér-fejet formázó Mouse Museum és a fegyver formájú Ray Gun Wing, amelyben több száz tárgyat halmozott fel a művész.

Popovics Viktória a kiállításon

Popovics Viktória a kiállításon (Fotó/Forrás: Glódi Balázs, Ludwig Múzeum)

- Diákokat is bevontak a kiállítás előkészületeibe.

- Fabényi Julia igazgató asszony kezdeményezésére a kiállítással párhuzamosan készült egy weboldal alapú audiovizuális vezető, amelynek háttéranyagát gyakornokok bevonásával dolgoztuk ki. A látogatók a múzeum által biztosított tabletek vagy saját okostelefonjaik segítségével huszonöt alkotáshoz kapcsolódóan háttérinformációkat, érdekességeket tudhatnak meg a korszak vizuális kultúrájáról, zenéjéről, társadalmi, politikai és művészeti eseményeiről. Hazai viszonylatban ezzel az úttörő kezdeményezéssel próbáltuk kibontani a pop art képzőművészeten kívüli vonatkozásait és aspektusait.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Különös szerelmi történetet mutat be Kocsis Ágnes új filmje

Május 27-én mutatják be Kocsis Ágnes Éden című, magyar-román-belga koprodukcióban készült új játékfilmjét, amelynek főszereplője egy harmincas évei végén járó nő, aki mindenre allergiás, ami a modern világgal jár, ezért teljes elszigeteltségben él.
Vizuál ajánló

A mentális egészség megőrzéséről szól az újranyíló Capa Központ csoportos kiállítása

Hat hónap után új kiállításokkal nyitja meg kiállítótereit a Capa Központ, ahol május 4-től látható Halász Dániel Budapest Ösztöndíjas sorozata, a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjasok fotográfiái és természetesen Robert Capa képei.
Vizuál ajánló

Online fesztiválon jönnek a legújabb lengyel filmek 

A lengyel filmművészet legújabb és legizgalmasabb alkotásait kínálja a 27. Lengyel Filmtavasz, a program Magyarország egész területéről elérhető május 6. és 10. között. A Lengyel Intézet az első 500 néző számára ingyenes mozizást biztosít.
Vizuál hír

Molnár Levente kapta a legjobb színész díját a Cinefantasy nemzetközi filmfesztiválon

Krasznahorkai Balázs első mozifilmje a Hasadék főszerepében nyújtott alakításáért Molnár Levente elnyerte a legjobb színész díját, az április végén 11. alkalommal megrendezett Cinefantasy nemzetközi filmfesztiválon São Paulóban.
Vizuál Film

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.