Vizuál

A tömegkultúra vonzásában

2015.10.21. 08:47
Ajánlom
Ludwig Goes Pop címmel a pop art legemblematikusabb alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban. Popovics Viktóriát, a kiállítás egyik kurátorát a képzőművészeti irányzat népszerűségének okairól és a hazai vonatkozásokról is kérdeztük.

- Hogyan vált népszerűvé a pop art, és milyen különbségek mutatkoznak az amerikai és európai térhódításában?

- Bár az amerikai és a brit pop art témaválasztás tekintetében sok hasonlóságot mutat, mégis alapvető különbségek mutatkoznak a két régió között. Az Amerikai Egyesült Államokban a pop art az absztrakt expresszionizmus elitista, nonfiguratív ábrázolásmódjára adott reakcióként bontakozott ki, a fogyasztói társadalom banális szimbólumait emelve a magasművészet szférájába. Ezzel szemben Európában az irányzat sokkal intellektuálisabb hangot ütött meg, a művészek nagyobb távolságból, nemritkán ironikusan reflektáltak az amerikai tömegkultúrára. A pop art első átütő európai bemutatkozása az 1964-es Velencei Biennálén volt, amikor is az amerikai Robert Rauschenberg nyerte el a nemzetközi zsűri nagydíját. Ezt követte az 1968-as kasseli Documenta, amely esemény azért is fontos, mert a Ludwig házaspár közvetlenül a kiállításról vásárolta meg gyűjteményük legjelentősebb pop art alkotásait, többek között Roy Lichtenstein a budapesti kiállításon is látható híres képregényhősnőjét ábrázoló M-Maybe című művét.

Popovics Viktória

Popovics Viktória (Fotó/Forrás: Németh Dániel / Ludwig Múzeum)

- Mit akarhattak kifejezni a művészek az irányzaton keresztül? Milyen közös jegyek fedezhetők fel az alkotásokban?

- Általánosságban elmondható, hogy a pop arthoz köthető alkotók egyszerűen fel akarták számolni a magasművészet és a mindennapi élet vizualitása közötti határokat. Roy Lichtenstein, Andy Warhol vagy épp Claes Oldenburg azáltal, hogy a közérthetőből indultak ki, hétköznapi tárgyakat vagy a tömegkultúra ikonjait választották témának, a művészettől elidegenedett közönség számára mutattak alternatívát. Az alkotások mind témájukat – hétköznapi tárgyak, plakátok, hirdetések, képregények, zászlók, feliratok –, mind kifejezésmódjukat és technikájukat – sokszorosítás, felnagyítás, kollázs – tekintve a közönség számára könnyen befogadhatóak, a tömegkultúrából ismerős vizuális jelekkel operálnak.

- Milyen hazai vonatkozásai vannak a pop artnak, kiktől állítottak ki?

- A budapesti Ludwig Goes Pop kiállítás egyik legnagyobb hozadéka, hogy a kölni Ludwig Múzeumban és a bécsi MuMokban bemutatott amerikai és nyugat-európai anyag kiegészült a közép-kelet-európai régió pop arthoz köthető alkotásaival, ezáltal lehetővé vált az eltérő társadalmi-politikai kontextusban született művek egymás mellett való bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek felmutatása. Magyar vonatkozásban legjelentősebbek a legendás Iparterv-csoport alkotóinak, többek között Lakner László, Konkoly Gyula, Tót Endre, Keserü Ilona és Siskov Ludmil munkái.

Jana Želibská: Triptych (1969)

Jana Želibská: Triptych (1969) (Fotó/Forrás: Forrás: Ludwig Múzeum)

- A kiállítás a múzeum két szintjén valósult meg. Milyen tematikus felosztással találkozhatunk?

- Timár Katalin kurátori koncepciója alapján egy-egy emblematikus alkotás határozza meg a termek tematikáját, ahol a „nyugati” és a „keleti” művek egymással párbeszédben, mindenféle hierarchiától mentes elrendezésben jelennek meg. Így például külön termet kaptak a tömegmédia által reprezentált női testet és nőiséget ábrázoló alkotások, a korabeli sztárok és hétköznapi hősök portréi, a korszak társadalmi és politikai jelenségeire reflektáló munkák. A kiállítás egyik fő látványossága Claes Oldenburg két óriási installációja, a Micky Egér-fejet formázó Mouse Museum és a fegyver formájú Ray Gun Wing, amelyben több száz tárgyat halmozott fel a művész.

Popovics Viktória a kiállításon

Popovics Viktória a kiállításon (Fotó/Forrás: Glódi Balázs, Ludwig Múzeum)

- Diákokat is bevontak a kiállítás előkészületeibe.

- Fabényi Julia igazgató asszony kezdeményezésére a kiállítással párhuzamosan készült egy weboldal alapú audiovizuális vezető, amelynek háttéranyagát gyakornokok bevonásával dolgoztuk ki. A látogatók a múzeum által biztosított tabletek vagy saját okostelefonjaik segítségével huszonöt alkotáshoz kapcsolódóan háttérinformációkat, érdekességeket tudhatnak meg a korszak vizuális kultúrájáról, zenéjéről, társadalmi, politikai és művészeti eseményeiről. Hazai viszonylatban ezzel az úttörő kezdeményezéssel próbáltuk kibontani a pop art képzőművészeten kívüli vonatkozásait és aspektusait.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Könyv

Szállj költemény – Kortárs költemények, katonás színészek előadásában

A Katona öt színművésze, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik egy-egy versét a költészet napja alkalmából.
Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.
Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Vizuál

A nomádok földje kapta a BAFTA fődíjait

Chloe Zhao drámája hét díjra volt esélyes a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján, amelyből négyet el is hozott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Oscar-jelölt kisfilm is szerepel az idei Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál programjában

Rekordszámú, 27 nemzetközi filmet vetítenek a május 27. és június 2. között megrendezésre kerülő 9. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. A Toldi mozin kívül több szabadtéri helyszínen is zajló szemlén bemutatkozik az Oscarra jelölt Genius Loci is.
Vizuál interjú

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?
Vizuál hír

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.
Vizuál hír

Fotóriporteri Életműdíjat kapott Benkő Imre

A Balázs Béla-díjas Benkő Imre vehette át idén a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által alapított Fotóriporteri Életműdíjat.
Vizuál magazin

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.