- Hogyan vált népszerűvé a pop art, és milyen különbségek mutatkoznak az amerikai és európai térhódításában?

- Bár az amerikai és a brit pop art témaválasztás tekintetében sok hasonlóságot mutat, mégis alapvető különbségek mutatkoznak a két régió között. Az Amerikai Egyesült Államokban a pop art az absztrakt expresszionizmus elitista, nonfiguratív ábrázolásmódjára adott reakcióként bontakozott ki, a fogyasztói társadalom banális szimbólumait emelve a magasművészet szférájába. Ezzel szemben Európában az irányzat sokkal intellektuálisabb hangot ütött meg, a művészek nagyobb távolságból, nemritkán ironikusan reflektáltak az amerikai tömegkultúrára. A pop art első átütő európai bemutatkozása az 1964-es Velencei Biennálén volt, amikor is az amerikai Robert Rauschenberg nyerte el a nemzetközi zsűri nagydíját. Ezt követte az 1968-as kasseli Documenta, amely esemény azért is fontos, mert a Ludwig házaspár közvetlenül a kiállításról vásárolta meg gyűjteményük legjelentősebb pop art alkotásait, többek között Roy Lichtenstein a budapesti kiállításon is látható híres képregényhősnőjét ábrázoló M-Maybe című művét.

Popovics Viktória (Fotó/Forrás: Németh Dániel / Ludwig Múzeum)

- Mit akarhattak kifejezni a művészek az irányzaton keresztül? Milyen közös jegyek fedezhetők fel az alkotásokban?

- Általánosságban elmondható, hogy a pop arthoz köthető alkotók egyszerűen fel akarták számolni a magasművészet és a mindennapi élet vizualitása közötti határokat. Roy Lichtenstein, Andy Warhol vagy épp Claes Oldenburg azáltal, hogy a közérthetőből indultak ki, hétköznapi tárgyakat vagy a tömegkultúra ikonjait választották témának, a művészettől elidegenedett közönség számára mutattak alternatívát. Az alkotások mind témájukat – hétköznapi tárgyak, plakátok, hirdetések, képregények, zászlók, feliratok –, mind kifejezésmódjukat és technikájukat – sokszorosítás, felnagyítás, kollázs – tekintve a közönség számára könnyen befogadhatóak, a tömegkultúrából ismerős vizuális jelekkel operálnak.

- Milyen hazai vonatkozásai vannak a pop artnak, kiktől állítottak ki?

- A budapesti Ludwig Goes Pop kiállítás egyik legnagyobb hozadéka, hogy a kölni Ludwig Múzeumban és a bécsi MuMokban bemutatott amerikai és nyugat-európai anyag kiegészült a közép-kelet-európai régió pop arthoz köthető alkotásaival, ezáltal lehetővé vált az eltérő társadalmi-politikai kontextusban született művek egymás mellett való bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek felmutatása. Magyar vonatkozásban legjelentősebbek a legendás Iparterv-csoport alkotóinak, többek között Lakner László, Konkoly Gyula, Tót Endre, Keserü Ilona és Siskov Ludmil munkái.

Jana Želibská: Triptych (1969) (Fotó/Forrás: Forrás: Ludwig Múzeum)

- A kiállítás a múzeum két szintjén valósult meg. Milyen tematikus felosztással találkozhatunk?

- Timár Katalin kurátori koncepciója alapján egy-egy emblematikus alkotás határozza meg a termek tematikáját, ahol a „nyugati” és a „keleti” művek egymással párbeszédben, mindenféle hierarchiától mentes elrendezésben jelennek meg. Így például külön termet kaptak a tömegmédia által reprezentált női testet és nőiséget ábrázoló alkotások, a korabeli sztárok és hétköznapi hősök portréi, a korszak társadalmi és politikai jelenségeire reflektáló munkák. A kiállítás egyik fő látványossága Claes Oldenburg két óriási installációja, a Micky Egér-fejet formázó Mouse Museum és a fegyver formájú Ray Gun Wing, amelyben több száz tárgyat halmozott fel a művész.

Popovics Viktória a kiállításon (Fotó/Forrás: Glódi Balázs, Ludwig Múzeum)

- Diákokat is bevontak a kiállítás előkészületeibe.

- Fabényi Julia igazgató asszony kezdeményezésére a kiállítással párhuzamosan készült egy weboldal alapú audiovizuális vezető, amelynek háttéranyagát gyakornokok bevonásával dolgoztuk ki. A látogatók a múzeum által biztosított tabletek vagy saját okostelefonjaik segítségével huszonöt alkotáshoz kapcsolódóan háttérinformációkat, érdekességeket tudhatnak meg a korszak vizuális kultúrájáról, zenéjéről, társadalmi, politikai és művészeti eseményeiről. Hazai viszonylatban ezzel az úttörő kezdeményezéssel próbáltuk kibontani a pop art képzőművészeten kívüli vonatkozásait és aspektusait.