Vizuál

A törékeny fénykép

FényképTár
2020.04.16. 16:25
Ajánlom
Kerámia vagy fotó? Fotó vagy kerámia? Célkeresztben egy különleges technika.

A digitális korszak gyermekeiként számunkra a fénykép elsősorban elillanó, csak pillanatig látható kép a telefonunkon, a tabletünkön vagy a számítógépünkön. Legtöbbször valóban csak egy pillanatig láthatóak a képek, hiszen kis mozdulatokkal pörgetjük egymás után a szelfiket, a barátok portréit, fotókat azokról a helyekről, ahol jártunk. 

A kép ma leginkább csak annyi, hogy dokumentáljuk útjainkat a közösségi médiában és igen ritkán fotografálnak bennünket szaktudással rendelkező fényképészek. Az igazolványképeink is az okmányirodában vagy automatában, egyenfazonra, egyenbeállításban, nem túl jó minőségben, éppen csak azonosításra alkalmasan készülnek. Nem a fotográfus műtermének előszobájában igazítjuk frizuránkat, ruhánkat, nem a fotográfus és segédje rendezi el környezetünket. Tudjuk, hogy ez nem volt mindig így, de ma már nehéz elképzelnünk.

Néha megilletődve, érdeklődéssel, kíváncsian vagy éppen idegenkedve, furcsállva veszünk kezünkbe egy-egy régi fotográfiát: nagyanyáink, szüleink képeit, régi helyekről készült felvételeket. Igen, ezeket meg lehet még mindig fogni, megforgatni, a hátukra egykor gondos vagy kapkodó kézírással feljegyzett sorokat, dátumokat el lehet olvasni. 

Az analóg fotográfia korában, nagyjából az 1840-es évektől kezdődően, körülbelül 2000-ig, a fényképek megfogható tárgyak voltak.

Néha albumokban sorakoztak, néha asztalfiókban bujkáltak, néha könyvespolcokon, íróasztalokon, falakon tűntek fel.

Volt azonban egy különleges technika, amelyik látványosságánál fogva is különleges helyet foglal el az analóg fotográfiák világában. Ezzel technikával a sok milliónyi kézzel fogható fotográfia korában is csak kevés darab készült.

3MNM-103954.jpg

Stein János kolozsvári könyvkiadó portréja fotókerámián, Veress Ferenc felvétele alapján, Kolozsvár, 1881 (Fotó/Forrás: Kardos Judit /Magyar Nemzeti Múzeum)

A fotókerámia – a porcelán, kőcserép, üveg felületébe égetéssel elhelyezett fotográfia – azon kevés technikák egyike, amely nem installálta, vagyis keretezte-csomagolta, helyezte el a képet valahová, hanem magának a tárgynak elidegeníthetetlen részévé tette a fényképet. Olyan fényképtárgy jött létre így, amely sokkal kevésbé érzékeny a környezetére, mint az analóg fotográfia bármely más technikája. Gyakorlatilag

semmi nem veszélyezteti, csak az, ha eltörik a hordozó tárgy.

A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában közel száz fotókerámiának nevezett fényképet őrzünk. Körülbelül ötödük köthető a kolozsvári kísérletező kedvű fényképészhez, Veress Ferenchez, a többi különféle ismert és ismeretlen fotográfus alkotása.

Az első fotókerámiákat 1855-ben a párizsi világkiállításon mutatta be Lafon de Camarsac, francia fényképész. További kísérleteinek eredményeként az 1867-es párizsi világkiállításon már nagy számban és kiérlelt technikával készült fotókerámiával szerepelt. A készítési technikáról 1868-ban megjelent könyvében írt, így az 1870-es évek elejétől kezdődően több fotográfus is készített fotokerámiát.

Magyarországon Veress Ferenc volt legkiemelkedőbb mestere e technikának.

2MNM-103744.jpg

Veress Ferenc önarcképe, fotókerámia réz brossban (Fotó/Forrás: Kardos Judit /Magyar Nemzeti Múzeum)

Készített vázát, dohánytartó edényt, falidíszt, kávés és teáskészletet. A készen vásárolt fehérárun helyezte el – jellemzően saját műtermében készített fotográfiáit – majd festés, díszítés után kerültek a kerámiák az égető kemencébe, ahol kb. 800 fokon nyerték el végső formájukat. Veress több fotográfiáját ismerjük fotókerámia formájában és papíralapon is.

A legkorábbi ismert darabok, amelyek keze nyomát viselik, 1876-ban készültek. Veress 1879-ben a székesfehérvári ipari vásáron már körülbelül háromszáz darabot mutatott be a közönségnek. A kolozsvári iparkamara 1882-es jelentése alapján azonban 1881-ben, komoly anyagi beruházást követően, felhagyott a fotókerámia-készítéssel. Minden bizonnyal gazdasági sikertelensége volt az ok. Elkészült darabjaiból – úgy becsüljük – mintegy száz-százhúsz maradhatott fenn napjainkig. Valószínűleg egy gyűjteményben a legtöbb példányt a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi.

Veress Ferenc fotókerámiáiról hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben olvashat. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

 

Fejléckép: Veress Ferenc fotókerámiái (fotó: Kardos Judit / Magyar Nemzeti Múzeum)

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

Kapcsolódó

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően ma is részletgazdag képet ad ez az 1930-as évekből származó, villanófénnyel készült életkép.

Akiknek szinte bármihez van képük – FényképTár

Akiknek szinte bármihez van képük – FényképTár

Családi fotó porcelán vázán, egy magyar világutazó fotóalbuma 1858-ból, megszűnt lapok archívumai. Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteményében megtalálható minden, ami a fotó témakörében tartozhat, legyen szó bármilyen témáról vagy technikáról. Lengyel Beatrix tárigazgató és gyűjteményvezető kollégái mostantól hétről hétre megosztanak velünk egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül. 

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.
Vizuál

Spilák Klára rövidfilmes alakítását díjazták New Yorkban

A magyar színésznőt az SZFE hallgatójának, Rosanics Patrik diplomamunkájában nyújtott alakításáért díjazták.
Plusz

Black Friday helyett válaszd a fenntartható életet!

Fogyasztás helyett boldogság, pénz helyett élet! Ezt üzenik ismert művészek, köztük Vecsei H. Miklós, Pokorny Lia és Kollár-Klemencz László.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Színház az egész

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az idén 85 éves Törőcsik Mariról mesél.
Vizuál hír

Mads Mikkelsen érkezik Johnny Depp helyére a Legendás állatok és megfigyelésük folytatásában

Miután a Warner Bros. Filmstúdió megvált a bántalmazás miatt botrányba keveredő Johnny Depptől, a rajongók a közösségi médiában követelték a színész visszavételét. A stúdió azonban nem engedett a nyomásnak és csütörtökön bejelentette: Mads Mikkelsen veszi át Grindelwald szerepét a Legendás állatokban.
Vizuál interjú

Milyen munka áll Az Év Múzeuma díj mögött?

A múzeumok szakmai szervezete, a Pulszky Társaság idén először ítélte oda Az Év Múzeuma díjat egy tisztán kortárs művészeti profilú múzeumnak. Mennyi munka áll amögött, hogy a Ludwig lehetett a nagy múzeumok kategóriájának nyertese? Dr. Fabényi Juliával, az intézmény igazgatójával beszélgettünk.
Vizuál lista

Denzel Washington az évszázad (eddigi) legjobb színésze a New York Times szerint

Lehet, hogy furcsa két évtized után összeszedni a 21. század legjobb színészeit, a New York Times megpróbálta. Catherine Deneuve, Daniel Day-Lewis és Joaquin Phoenix is a felsoroltak között.
Vizuál rövidfilm

Spilák Klára rövidfilmes alakítását díjazták New Yorkban

A magyar színésznőt az SZFE hallgatójának, Rosanics Patrik diplomamunkájában nyújtott alakításáért díjazták.