Vizuál

A törékeny fénykép

FényképTár
2020.04.16. 16:25
Ajánlom
Kerámia vagy fotó? Fotó vagy kerámia? Célkeresztben egy különleges technika.

A digitális korszak gyermekeiként számunkra a fénykép elsősorban elillanó, csak pillanatig látható kép a telefonunkon, a tabletünkön vagy a számítógépünkön. Legtöbbször valóban csak egy pillanatig láthatóak a képek, hiszen kis mozdulatokkal pörgetjük egymás után a szelfiket, a barátok portréit, fotókat azokról a helyekről, ahol jártunk. 

A kép ma leginkább csak annyi, hogy dokumentáljuk útjainkat a közösségi médiában és igen ritkán fotografálnak bennünket szaktudással rendelkező fényképészek. Az igazolványképeink is az okmányirodában vagy automatában, egyenfazonra, egyenbeállításban, nem túl jó minőségben, éppen csak azonosításra alkalmasan készülnek. Nem a fotográfus műtermének előszobájában igazítjuk frizuránkat, ruhánkat, nem a fotográfus és segédje rendezi el környezetünket. Tudjuk, hogy ez nem volt mindig így, de ma már nehéz elképzelnünk.

Néha megilletődve, érdeklődéssel, kíváncsian vagy éppen idegenkedve, furcsállva veszünk kezünkbe egy-egy régi fotográfiát: nagyanyáink, szüleink képeit, régi helyekről készült felvételeket. Igen, ezeket meg lehet még mindig fogni, megforgatni, a hátukra egykor gondos vagy kapkodó kézírással feljegyzett sorokat, dátumokat el lehet olvasni. 

Az analóg fotográfia korában, nagyjából az 1840-es évektől kezdődően, körülbelül 2000-ig, a fényképek megfogható tárgyak voltak.

Néha albumokban sorakoztak, néha asztalfiókban bujkáltak, néha könyvespolcokon, íróasztalokon, falakon tűntek fel.

Volt azonban egy különleges technika, amelyik látványosságánál fogva is különleges helyet foglal el az analóg fotográfiák világában. Ezzel technikával a sok milliónyi kézzel fogható fotográfia korában is csak kevés darab készült.

3MNM-103954.jpg

Stein János kolozsvári könyvkiadó portréja fotókerámián, Veress Ferenc felvétele alapján, Kolozsvár, 1881 (Fotó/Forrás: Kardos Judit /Magyar Nemzeti Múzeum)

A fotókerámia – a porcelán, kőcserép, üveg felületébe égetéssel elhelyezett fotográfia – azon kevés technikák egyike, amely nem installálta, vagyis keretezte-csomagolta, helyezte el a képet valahová, hanem magának a tárgynak elidegeníthetetlen részévé tette a fényképet. Olyan fényképtárgy jött létre így, amely sokkal kevésbé érzékeny a környezetére, mint az analóg fotográfia bármely más technikája. Gyakorlatilag

semmi nem veszélyezteti, csak az, ha eltörik a hordozó tárgy.

A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában közel száz fotókerámiának nevezett fényképet őrzünk. Körülbelül ötödük köthető a kolozsvári kísérletező kedvű fényképészhez, Veress Ferenchez, a többi különféle ismert és ismeretlen fotográfus alkotása.

Az első fotókerámiákat 1855-ben a párizsi világkiállításon mutatta be Lafon de Camarsac, francia fényképész. További kísérleteinek eredményeként az 1867-es párizsi világkiállításon már nagy számban és kiérlelt technikával készült fotókerámiával szerepelt. A készítési technikáról 1868-ban megjelent könyvében írt, így az 1870-es évek elejétől kezdődően több fotográfus is készített fotokerámiát.

Magyarországon Veress Ferenc volt legkiemelkedőbb mestere e technikának.

2MNM-103744.jpg

Veress Ferenc önarcképe, fotókerámia réz brossban (Fotó/Forrás: Kardos Judit /Magyar Nemzeti Múzeum)

Készített vázát, dohánytartó edényt, falidíszt, kávés és teáskészletet. A készen vásárolt fehérárun helyezte el – jellemzően saját műtermében készített fotográfiáit – majd festés, díszítés után kerültek a kerámiák az égető kemencébe, ahol kb. 800 fokon nyerték el végső formájukat. Veress több fotográfiáját ismerjük fotókerámia formájában és papíralapon is.

A legkorábbi ismert darabok, amelyek keze nyomát viselik, 1876-ban készültek. Veress 1879-ben a székesfehérvári ipari vásáron már körülbelül háromszáz darabot mutatott be a közönségnek. A kolozsvári iparkamara 1882-es jelentése alapján azonban 1881-ben, komoly anyagi beruházást követően, felhagyott a fotókerámia-készítéssel. Minden bizonnyal gazdasági sikertelensége volt az ok. Elkészült darabjaiból – úgy becsüljük – mintegy száz-százhúsz maradhatott fenn napjainkig. Valószínűleg egy gyűjteményben a legtöbb példányt a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi.

Veress Ferenc fotókerámiáiról hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben olvashat. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

 

Fejléckép: Veress Ferenc fotókerámiái (fotó: Kardos Judit / Magyar Nemzeti Múzeum)

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

Kapcsolódó

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően ma is részletgazdag képet ad ez az 1930-as évekből származó, villanófénnyel készült életkép.

Akiknek szinte bármihez van képük – FényképTár

Akiknek szinte bármihez van képük – FényképTár

Családi fotó porcelán vázán, egy magyar világutazó fotóalbuma 1858-ból, megszűnt lapok archívumai. Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteményében megtalálható minden, ami a fotó témakörében tartozhat, legyen szó bármilyen témáról vagy technikáról. Lengyel Beatrix tárigazgató és gyűjteményvezető kollégái mostantól hétről hétre megosztanak velünk egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül. 

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Vizuál

Banksy engedély nélküli kiállítása látható Bécsben

Már több mint egymillióan látták a „The Mystery of Banksy – A Genius Mind” című vándorkiállítást, amely most Bécsben látható. A tárlat a híres brit graffitiművész munkásságát mutatja be 150 graffiti, fénykép, szobor és installáció reprodukciója mentén – szigorúan engedély nélkül.
Színház

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Vizuál

Tragikus körülmények között elhunyt Frank Vallelonga Jr., a Zöld könyv színésze

Feltehetően drogtúladagolás miatt vesztette életét a színész, akinek holttestét egy autóból dobták ki New Yorkban, egy gyárépület közelében. A rendőrség őrizetbe vett egy férfit a térfigyelő kamerák felvételei alapján. Vallelonga 60 éves volt.
Vizuál

Az érem két oldala – kritika A veszélyes lehet a fagyi című filmről

Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmje látszólag egy ikerpár problémás kapcsolatáról szól, azonban mélyebbre tekintve ennél jóval sokrétűbb alkotásról van szó. Abszurd doppelgänger-történetként, illetve hétköznapi életválságokkal foglalkozó, szociális drámaként éppúgy megállja a helyét.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Öt híres művész, akiket megihletett a karácsony

Ki gondolná, hogy Andy Warhol imádta a karácsonyt, olyannyira, hogy egyenesen a Karácsony Királyának nevezték, Salvador Dalí pedig egy időben karácsonyi lapok tervezésére adta a fejét? Szubjektív válogatásunkban öt képzőművész karácsonyhoz kapcsolódó művét ajánljuk, az ünnepre hangolódva. 
Vizuál hír

Csaknem száz év után tért haza Rippl-Rónai remekműve

160 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria december 19-i aukcióján A geszti kastély kertje című alkotás, amely Rippl-Rónai egyik legmerészebb festménye. Az árverésen Vaszary János ritkán látható művét is bemutatják. December 17-én pedig kortárs festményekre licitálhatunk.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A modernista zseni

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal véletlenszerűen kiválasztott képe adott okot rá, hogy felidézze Brazíliavárosban tett látogatását és megossza velünk Oscar Niemeyer iránti rajongásának okát.
Vizuál ajánló

Jó hír a dokumentumfilmek szerelmeseinek: januárban jön a 9. BIDF

Január 21. és 29. között rendezik meg a 9. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF), amelyen mintegy kétszáz vetítéssel, sokszoros díjnyertes, a valóságot a művészettel ötvöző filmekkel várják a közönséget.
Vizuál ajánló

Banksy engedély nélküli kiállítása látható Bécsben

Már több mint egymillióan látták a „The Mystery of Banksy – A Genius Mind” című vándorkiállítást, amely most Bécsben látható. A tárlat a híres brit graffitiművész munkásságát mutatja be 150 graffiti, fénykép, szobor és installáció reprodukciója mentén – szigorúan engedély nélkül.