Vizuál

A tudós, aki ellopta a tüzet – kritika az Oppenheimerről

2023.07.19. 18:05
Ajánlom
Christopher Nolan életrajzi drámája egy végletekig emberi történet, amely az egész emberiséget érinti. Az atombomba atyját sem démonizálni, sem igazolni nem szeretné, ehelyett azt sugallja: J. Robert Oppenheimer nem evilági hatalmak előtt ítéltetett meg.

„Én lettem a halál, a világok pusztítója.” Ki ne ismerné a Bhagavad-gita világhírű sorait, amelyet J. Robert Oppenheimer tett világhírűvé. Elmondása szerint ugyanis ezek a szavak jutottak eszébe, amikor 1945. július 16-án felrobbantották a világ első atombombáját, amely egycsapásra megingatta az emberiség haladásba és tudományos fejlődésbe vetett hitét, és egyszersmind új fejezetet nyitott a történelemkönyvekben. Az apokalipszis egy karnyújtásnyira került tőlünk.

Christopher Nolannél kevés alkalmasabb rendezőt lehetne megnevezni ma Hollywoodban, akinél jobb kezekben lehetne Oppenheimer története. A brit alkotót ugyanis erősen foglalkoztatják az elméleti fizika rejtélyei és lehetőségei, és azon kevés rendezők egyike, aki filmjeiben egyesíteni tudja a művészi víziót a praktikummal, az izgalmas és hatásos cselekményt a gondolatébresztéssel, úgy, ahogy arra rajta kívül talán csak Steven Spielberg vagy Denis Villeneuve képes. Nolan tökéletesen alkalmazza a történetmesélés valamennyi fortélyát, emellett pedig egy gondolkodó, a világra nyitott ember, ami bizonyára elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy érvényes módon jeleníthesse meg a modernkori emberiség új Prométheusz-történetét. Felfogásában ugyanis az „atombomba atyja” megegyezik a görög mitológia híres titánjával, aki ellopta a tüzet az istenektől, hogy az embereknek adja.

GF-07633_MSG-min-163550.jpg

Jelenet az Oppenheimer című filmből (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

Egy ilyen jelentőségű történetet pedig ehhez méltó módon kell elmesélni. Nolan háromórás nagyeposza valójában J. Robert Oppenheimer életrajzi drámája, amelyen keresztül megismerjük a tudós életét, kezdve fiatal egyetemista éveitől a Manhattan-terv létrehozásán és az atombomba felrobbantásán át egészen a háború utáni meghurcoltatásáig. Mindezt a rendező egy keretbe ágyazza, az eseményeket ugyanis jobbára Oppenheimer idézi fel azon a bizottsági ülésen, amelynek eredményeként megfosztották az atomenergetikai biztonsági jogosultságától kommunista múltja miatt.

Oppenheimer drámája nehezen átélhető és megérthető a korabeli politikai klíma, a tudósközösségen belüli konfliktusok, illetve az elméleti fizika alapvető problémáinak és dilemmáinak ismerete nélkül.

Ehhez azonban Nolannek hihetetlen mennyiségű információt kell átadnia a nézőnek,

a cselekmény jelenetős részében tulajdonképpen párbeszédekbe csomagolva adagolja ezeket az adatokat, úgy, hogy közben felépíti karaktereit is. Nemcsak Oppenheimer, de valamennyi fontos szereplő, kollégái, politikai ellenfelei és családtagjai jellemét is megismerhetjük közben. Ahhoz azonban, hogy nézőként ne fáradjunk el, a rendezőnek mindent be kell vetnie. Elképesztően feszített tempóval tálalja a jeleneteket, amelyeket zavarba ejtően éles vágásokkal mutat be, valamint egészen fantasztikus zenék és hanghatások kísérnek szinte folyamatosan, mindvégig fenntartva a tényleges feszültséget, vagy legalábbis annak a látszatát. Ennek köszönhetően a történet egyetlen pillanatra sem ül le, nem engedi, hogy elkalandozzunk, görcsösen megragadja és kikényszeríti a figyelmünket, míg a végén már magunk sem akarjuk levenni a szemünket a vászonról.

GF-15120_MSG-min-163551.jpg

Jelenet az Oppenheimer című filmből (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

A film azokban a pillanatokban válik igazi remekművé, amikor a rendező a lehetetlen bemutatására tesz kísérletet. Oppenheimert ugyanis mindvégig látomások gyötrik, egyetemistaként lázasan foglalkoztatja a kvantumfizika, a részecskék rejtélyes világa, amely újra és újra felvillan képzeletében.

Az álmodozó fiatalból azonban rövidesen a Manhattan-terv vezetője, az atombomba atyja lesz, és hamarosan egészen más víziók kerítik hatalmukba a lángoló atmoszféráról, egy nukleáris katasztrófáról. A történet ilyenkor eltávolodik a többnyire realista narratívától, és lélektani síkra téved, ahol sokkoló, szinte a horror műfaját súroló audiovizuális megoldásokon keresztül élhetjük át Oppenheimer mentális összeomlását.

Bűntudata elemi erővel dübörög a fülünkben, miközben a mi szemünket is elvakítja az atombomba villanása a vásznon.

Már csak ezekért a jelenetekért megéri látni ezt a filmet. 

Nolan filmje elsősorban egy emberi történet, amely az egész emberiséget érinti. Sem démonizálni, sem felmenteni nem kívánja J. Robert Oppenheimert. A komplett személyiség felvázolására törekszik, egy esendő karaktert mutat be, akinek cselekedetei nincsenek mindig összhangban az ideáival, és kénytelen rendszeresen megkérdőjelezi önmagát. A rendező azzal, hogy bemutatja meghurcoltatását is, valójában nem akar neki igazságot szolgáltatni. Nolan azt szeretné elmondani, hogy Oppenheimer valódi tárgyalása már az atombomba felrobbanása pillanatában megkezdődött, valahol mélyen, az elméjében, büntetése pedig az apokalipszisről szóló látomások, amelyek úgy villannak fel szemei előtt újra és újra, ahogy Prométheusz folyton kisarjadó máját marcangolta a mítoszbéli sas.

Akinek pedig a pere az elmében zajlik, annak semmilyen földi hatalom helytartói nem lehetnek már bírái.  

GF-06457_MSG-min-163549.jpg

Jelenet az Oppenheimer című filmből (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

A szerepre tökéletes választás a végletekig karizmatikus Cillian Murphy, az ír színész, meglehet, a film jelentős részében mereven réved a semmibe,

szemében ténylegesen fájdalom ül, azé az emberé, aki megérti, hogy mindaz, amit jónak és helyesnek vélt, valójában csak a rossz idealizált változata.

De éppígy lehengerlőek azok a pillanatok is, amikor mosolyra fakad, és felismerhetjük benne a mindenkori kutató emberek fanatizmusát. Az ő nevével jó eséllyel találkozhatunk majd a jövő évi Oscar-gála jelöltjei között.

Ahogy korábban, úgy most sem bízta a szereposztást a véletlenre Nolan, aki a fontos és kevésbé fontos karakterek szerepére is jobbnál jobb művészeket választott. Oppenheimer feleségét a csodálatos Emily Blunt játssza, aki viszonylagos háttérbeszorítottsága ellenére is egy egész asszonyi sors drámáját képes megjeleníteni. Emellett olyan világsztárok is felbukkannak, mint Matt Damon, Gary Oldman, Kenneth Branagh, Josh Hartnett, Florence Pugh, Benny Safdie, Rami Malek, Casey Affleck és nem utolsó sorban Robert Downey Jr., aki Lewis Strauss szerepében a film egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtja. De nem érdemes megfeledkeznünk Haumann Mátéról sem, aki Szilárd Leó karakterét öltötte magára.

Egészen fantasztikus volt látni egy remek magyar színészt ennyi zseni között.

Ahogy Nolan korábbi munkái, úgy az Oppenheimer is egy ízig-vérig morális történet, amely valósággal ránehezedik az ember mellkasára. Nem érdemes többet fecsegni róla, ez egy fontos film, és jó, hogy elkészült. Remélhetőleg az amerikai akadémia is felismeri ezt, mert ez az alkotás számtalan kategóriában megérdemelné a jelölést. Most már tényleg ideje volna Nolannek oda is adni azt az arany szobrot.

Oppenheimer

amerikai életrajzi dráma, 180 perc

Rendező: Christopher Nolan
Forgalmazó: UIP-Duna Film
Premier: 2023. július 20. 

Fejléckép: Jelenet az Oppenheimer című filmből

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Jazz/World

A Zene ünnepe a Francia Intézetben

A Zene ünnepe címmel műfajokat felvonultató koncertsorozatot tartanak június 21-én, pénteken a budapesti Francia Intézetben. Az esemény ingyenes.
Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Színház

Tompagábor Kornél: „Végtelenül élvezem a színész szabadságát”

Tompa Gáborral, a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. igazgatójával, aki Tompagábor Kornél néven rendez, többek között az idei kínálatról, a „tompagáborság” mibenlétéről, a nyári esték varázsáról, üveggolyókról, rendezői koncepcióról és a Kvártélyház titkairól beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ezekkel a programokkal hangolódhatunk a dívákra a Zene Házában

Már eddig is sok kapcsolódó esemény vezette fel a Dívák & Ikonok kiállítást, de ezután is számos izgalmas előadással, tárlatvezetéssel, egyéb programmal hangolódhatunk a dívákra. (GALÉRIÁVAL!)
Vizuál magazin

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Vizuál ajánló

Wim Wenders-filmhetet tartanak az Art+ Cinemában

Június 28. és július 2. között a német rendező 1984 és 2000 közötti filmográfiájából öt alkotást lehet majd elcsípni mozivásznon szinkronnal, majd ezek után legfrissebb alkotását, immár felirattal.
Vizuál gyász

Elhunyt Donald Sutherland

Az Oscar-, Golden Globe- és Emmy-díjas kanadai színész 88 éves korában hunyt el csütörtökön Miamiban. Halálhírét fia, a szintén színész Kiefer Sutherland jelentette be.
Vizuál ajánló

Mi köze Bobby Ewingnak a magyar gombfocihoz?

A Dallas sorozatból ismert Patrick Duffy is látható lesz Vékes Csaba legújabb, Lepattanó című vígjátékában, amely egy különleges sportszubkultúra, a szektorlabda világába kalauzolja el a nézőket. Cikkünkben megtekinthető a film első teaser előzetese.