Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

Karády Katalin New Yorkban
2020.02.19. 17:45
Ajánlom
A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.

A magyar femme fatale, Karády Katalin sorsa filmbe illő módon épp egy szerelem következtében pecsételődött meg: 1944 tavaszán, a német megszállás ideje alatt beleszeretett Újszászy István vezérőrnagyba, aki a Belügyminisztériumban az Államvédelmi Központot irányította. A férfinak zavaros körülmények között veszett nyoma, valószínűleg az oroszok fogták el vagy végezték ki.

Karády pedig súlyos árat fizetett a szerelemért: '44 őszén a Gestapo letartóztatta és hosszú hónapokig vallatta.

A színésznő szerint nemcsak a szerelme keltett gyanút - a Machita című bűnügyi filmben kémnőt játszott, ezért is kerülhetett a titkosszolgálatok figyelmének kereszttüzébe. Csak elképzeléseink lehetnek, mit kellett átélnie: ütlegelték, kiverték fogait, kitépték haját. Ott, a fogságban valami megtört Karádyban: nehéz gyerekkora után gazdag, idős férfiakhoz menekült, a kínzás után pedig elhatározta, soha többet nem enged az elnyomásnak.

A II. világháború után a Halálos tavasz egykor ünnepelt sztárja csak nyomorgott itthon. A vampok, rejtélyes nőalakok ideje leáldozott, munkáslányok és -asszonyok kellettek a filmekbe - nem éppen Karádyhoz illő szerep. Vidéki fellépéseket vállalt, hogy meg tudjon élni. Az utolsó ilyenre 1950 őszén, Kecskeméten került sor. A közönség ekkor már elfordult tőle, nyilasbérencnek és árulónak bélyegezték, sörösüvegekkel dobálták. 1951. február 9-én hagyta el az országot filmjei kosztümtervezőivel, a Frank-lányokkal, valamint házvezetőnőjével, Mohácsi Ilonával.

Nem mondhatnám, hogy nagy elhatározás volt. Bezártam a villám kapuját és eljöttem"

- emlékezett vissza később. Pontosan fel tudta idézni, hogyan utaztak vonattal, majd gyalogoltak 70 kilométert a szögesdróttal övezett határig. Velük tartott Lantos Olivér táncdalénekes is, neki sikerült egyből az Egyesült Államokba emigrálnia. Karádyék csak évekkel később jutottak el oda: Salzburg után Svájc, majd Brüsszel következett. Mivel az Államokba nem kapott vízumot, végül társaival együtt a brazíliai Sao Paolóban telepedtek le.

Karady-Javor-223544.jpg

Karády Katalin és Jávor Pál (Fotó/Forrás: http://www.gradsubotica.co.rs/)

Frank Irmával együtt kalapüzletet nyitottak, a brazil nők pedig állítólag odáig voltak a divatos, kézzel készült fejfedőikért, a hatalmas hőség ellenére is sokan hordták modelljeiket.

A legenda szerint Marlene Dietrich dél-amerikai körútjának egyik előadásán Karádyt bemutatták J. F. Kennedy-nek.

Az amerikai elnök invitálta meg Amerikába, hiszen egy másik magyar színésznő, Hajmássy Ilona akkor már ismert sztárnak számított ott. Azt ugyan nem tudjuk, maga az elnök mit intézkedett Karády ügyében, de az mára már kiderült, hogy valóban Kennedy járt közben, hogy vízumot kaphasson – csakhogy az dokumentumok tanúsága szerint JFK fivérei, Robert és Edward voltak azok. 

Szexbotrány törte ketté a nagykőrösi sikolykirálynő hollyoodi karrierjét

Kapcsolódó

Szexbotrány törte ketté a nagykőrösi sikolykirálynő hollyoodi karrierjét

Hajmássy Ilona operaénekesnőből vált hollywoodi üdvöskévé, majd az olcsó B-filmek kelléknőjévé. Ilona Massey néven ismerte meg a világ, csillagot kapott a Hírességek sétányán is. Világsztárként sem felejtette el, honnan jött: kiállt az 56-os forradalom mellett, Amerikában is Nagykőrös jó hírét keltette.

Így költözött Karády Mohácsi Ilonával és Frank Irmával együtt New Yorkba. Beszédes, hogy nem Los Angeles-t, a filmfővárost választotta; maga mögött akarta hagyni a filmvilágot és a szereplést is. Frankkal együtt kalapszalont nyitottak Manhattanben, ahol 2 és 15 ezer dollár (600 ezer - 4,6 millió forint) közötti összegekért árulták saját készítésű darabjaikat. A vásárlók közé tartozott Shirley MacLaine és Nancy Reagan is.

Karady_Katalin_RozgonyiDezsofelvetele_1940evek-114928.jpg

Karády Katalin (Fotó/Forrás: Rozgonyi Dezső / OSZMI)

Karády azonban szinte soha nem mutatkozott a boltban - egyetlen rajongó, vagy neves vásárló kedvéért sem bújt elő. Egy elfüggönyözött részen, hátul dolgozott.

Február elején Karády Katalin halálának 30. évfordulójára emléknapot szerveztek a Bajor Gizi Színészmúzeumban, amelynek részeként Palotás János beszélt Karády New York-i életéről. Palotás azután emigrált, hogy apja '56-os szerepvállalása miatt kirúgták az egyetemről. A '60-as-70-es években a kivándorolt magyarok élénk kulturális életet éltek New Yorkban. Számtalan magyar nyelvű program, színházi előadás és filmvetítés várta őket a Nagy Almában, ezek szervezésében Palotás is részt vett. Mint elmondta, egy átlagos magyar mozielőadásra úgy ötven ember ment el - feltéve, hogy nem esett az eső. Elmondása szerint neki sikerült először meggyőznie Karády-t, hogy álljon színpadra New Yorkban. A Hunter College-ben tartott előadásra több mint kétezren voltak kíváncsiak, mindenki látni akarta Karádyt.

Hosszú út vezetett azonban eddig a fellépésig. Palotás szerint Karádyval nem lehetett csak úgy találkozni vagy beszélgetni. A színésznő kerülte az embereket és a feltűnést is. Borzasztóan zárkózott volt, nem járt társaságba és nem szívesen fogadott senkit lakásán sem. 

Egy szexbomba, aki szégyenlős

- emlékezett vissza rá dr. Nemes Gyula nőgyógyász, a szintén Amerikába emigrált Krencsey Marianne férje. Palotást végül Kasnyik András főkonzul mutatta be Karádynak. A konzul fogadására is csak azért ment el a színésznő, mert csak néhányan, köztük Püski Sándor könyvkiadó, az egyik jó ismerőse volt jelen. Palotást a színésznő végül a bizalmába fogadta, olyannyira, hogy haláláig ő maradt az egyik legjobb barátja. Palotás szerint Karády ugyan nem vágyott nagy társaságra, de imádott pletykálni. Mire estére hazaért, a színésznő jellemzően már telefonált érte, és elvárta, hogy Palotás 3-4 órát beszélgessen vele.

Nem is beszélni akart – pletykálni. Mindent tudni akart, de ő nem mondott semmit!

– emlékezett rá vissza Palotás. Emlékeiben az idősödő Karády végig megmaradt előkelő színésznőnek, egy dívának. Saját vagy barátai lakásán gyakran vetítettek régi Karády-filmeket, ilyenkor a színésznő körül megszűnt a világ, megbabonázva nézte saját magát a vásznon.

Nézd azt a nőt, nézd, nézd! Nézd azt a csodálatos nőt" - mondta magának. Amúgy sem járt nagy társaságokba, de ilyenkor az az öt-hat ember sem számított, egyszerűen nem lehetett hozzá szólni

- mesélte Palotás.

84943766_4056334237713773_933649946538672128_o-174105.jpg

Péter Zsolt, Kurutz Márton és Palotás János a Karády-emléknapon (Fotó/Forrás: Kovács Éva / OSZMI)

Karády eközben Magyarországon tiltólistára került, filmjeit nem vetítették, zenéit sem játszották. 1978-ban kapott feloldozást, ekkor újra Karády-kultuszban élt az ország. Filmjei vetítésére szinte lehetetlen volt jegyet szerezni,

ismét bálványozták őt az emberek.

Ez sarkallta arra Sándor Pál rendezőt, hogy előbb telefonon felhívja, majd személyesen is felkeresse őt. Interjút tervezett vele, amit eredetileg Vitray Tamás készített volna. A színésznő azonban egyszer csak eltűnt, így Vitray visszalépett. Sándor saját szakállán kint maradt New Yorkban, végül Püski Sándor beszélte rá Karády-t, hogy fejezze be a bujkálást.

Honthy Hanna, a magyar operett nagyasszonya 125 éve született

A felvételen: Karády Katalin (1910-1990), Honthy Hanna (1893-1978) és Frank Irma (Karády kalapkészítő barátnője). (Fotó/Forrás: Picasa)

A rendező egy üveg pezsgővel jelent meg az ajtajában. Mikor az, meg még pár üveg elfogyott, a színésznő leült a saját, hatalmas portréja alá, és újra elénekelte kultikus dalait.

Maga az interjú már nem sikerült ilyen jól - Sándor Pál egyenesen élete legnagyobb szakmai kudarcának nevezte a dolgot. Ugyan barátja rábeszélésére Karády kötélnek állt és nyilatkozott, de nem volt hajlandó igazán megnyílni. A rendező hosszasan győzködte, hogy szavaljon vagy énekeljen, de elutasította. Ugyanígy megtiltotta, hogy munka közben felvegyék, ugyanis soha nem engedett be magyarokat a boltba.

1990. február 8-án halt meg New Yorkban. Palotás szerint orvosa végig titokban tartotta előtte, hogy betegsége halálos. A temetéséről Palotás gondoskodott: először Manhattanben a jónevű Campbel temetkezési intézet épületében ravatalozták fel. Egy kisebb botrány is történt: egy rajongó még a gyászoló tömeg előtt beosont és képeket készített. Ezután került sor a budapesti szertartásra. Paskai bíboros engedélyezte, hogy 45 év után először közszemélyt ravatalozzanak fel a Szent István Bazilikában. Karády Katalint hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára, kultusza pedig azóta is él.

Felhasznált források: az RTL klub XXI. század című műsorának Karády Katalinnal foglalkozó adásai.

Karády Katalin örökre fiatal akart maradni rajongói számára

Kapcsolódó

Karády Katalin örökre fiatal akart maradni rajongói számára

1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője élete második felében Sao Paolóban majd New York-ban nyitott kalapszalont. 

Fidelio Napi Zene – Karády Katalin: Egyszer csak mindennek vége lesz

Fidelio Napi Zene – Karády Katalin: Egyszer csak mindennek vége lesz

26 évvel ezelőtt, 1990. február 7-én hunyt el Karády Katalin New Yorkban. Végakarata szerint a Farkasréti temetőben nyugszik. Mai választásunkkal rá emlékezünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Színház

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.
Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál ajánló

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.