Vizuál

A véletlen is a festményhamisító ellen dolgozott

2020.04.27. 09:30
Ajánlom
A festék alatt megbújó másik kép, modern anyagok vagy a hátlapra ragasztott címkék – mind nyomra vezetőek lehetnek egy festmény eredetiségének megállapításához. A kiemelt képen szereplő állítólagos Márffy Ödön-csendélet esetében például már a festmény festésmódja elárulta Einspach Gábor igazságügyi szakértő számára, hogy hamisítvánnyal van dolga.

Hogy került a látóterébe a Márffy Ödön-kép?

Egy jelentős gyűjteményt ellenőrzött a tulajdonosa. Azokat a képeket, amelyekhez nem volt a tárgy előéletét bizonyító hiteles dokumentum, megvizsgáltatta egy szakértővel, történetesen velem. Ezek közt volt a Márffyként aláírt kép. Erről bizonyosodott be, hogy nem eredeti.

Mi adott okot a gyanakvásra?

Már első látásra is kvalitásbeli problémák voltak a képpel. Amikor átnéztem a Márffy életművet, gyorsan elém kerültek azok a festmények, amelyek részleteiből összeállították. Jellemző hamisítási mód, amikor eredeti képek jellegzetes elemeiből épít egy új kompozíciót valaki. Kizárható volt, hogy ez eredeti mű lenne, mivel két eredeti Márffy festményből szolgaian másolták át a vizsgált kép egyik és másik felét.

hamisMarffyOdon-festmenyb-092700.jpg

A hamis Márffy Ödön-csendélet (Fotó/Forrás: Einspach Gábor)

A véletlen is segített, hogy teljesen biztos lehessen benne, hamisítvánnyal áll szemben.

Az már csak hab volt a tortán, hogy elém került az a gyümölcstál, amit Márffy több csendéletén is megfestett. Azon a napon, amikor a szakvéleményen dolgoztam, más ügyből kifolyólag ellátogattam a Veres Pálné utcai Ady Emlékmúzeumba és az egyik asztalon ott állt a festményről ismerős porcelán tál. Valamikor Ady Endre és Csinszka háztartásának része volt, aztán Csinszka továbbvitte a Márffy Ödönnel kötött házasságába. Az eredeti képeken ez a tál hullámos szélű, ahogy a valóságban is.

A vizsgált képen – mivel a hamisító soha nem látta a tálat – teljesen simára festette a szélét

Más esete is akadt, amikor ilyen kézzelfogható bizonyítékot talált?

Most vizsgáltam egy hamis Rippl-Rónai József művet. Sok esetben a hamisítók kiállítási cédulát, gyűjteményre való utalást tartalmazó cédulát helyeznek el a festmény hátulján, csak hogy rásegítsenek arra az illúzióra, hogy ez eredeti alkotás lehet. A Rippl-Rónain például egy 1920-ból származó, írógéppel írt felirat szerepelt, hogy ez a Műcsarnokban volt kiállítva és kitől lehet információt kérni a képpel kapcsolatban. A szöveget Times New Roman betűtípussal gépelték – ezt pedig csak 1931-ben fejlesztették ki. Ez is olyan szép, egzakt bizonyíték, ami ritkán kerül a szakértő útjába.

IMG_0254_CZsoltVenczelPhotography-193450.jpg

Einspach Gábor igazságügyi szakértő (Fotó/Forrás: Venczel Photography)

Létezik nyilvántartás a hamisítványokról?

Ami elém kerül, azt archiválom, ahogy azt a magukat komolyan vevő aukciós házak és galériák is teszik. A Magyarországi Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének van egy adatbázisa, ahova bekerülnek az ilyen képek, de nagy központi nyilvántartás nincs.

Ami nagyobb probléma, hogy nincs arra semmilyen metódus, hogy mit kellene kezdeni azokkal a hamisítványokkal, amelyek mégis bekerültek már egyszer a műkereskedelembe, az ne kerülhessen vissza újra a körforgásba.

Nyugat-Európában találkoztam olyan gyakorlattal, hogy az aukciós ház aláírat egy nyilatkozatot a kép tulajdonosával, mielőtt visszaadja neki a beadott hamisítványt. Az aláírásával a beadó tudomásul veszi, hogy a kép hamisítvány és garantálja, hogy soha nem kerül a kép kereskedelmi forgalomba. Ez nem kényszerítő erejű, de fontos, hogy legyen egy dokumentum arról, hogy a kép már volt szakértők szeme előtt.

Nem kizárt, hogy aki lebukik egy hamis képpel, pár évig pihenteti az ügyet és újra megpróbálkozik vele egy másik galériánál?

Még az sem, hogy másnap próbálkozik. A kép tejességéhez tartozik, hogy meg kell különböztetni az attribúció és a hamisítás problémáját. Attribúció, amikor egy műről nem állapítható meg egyértelműen, melyik festő műve. Eredeti, hiteles alkotás, de nem tudjuk biztosan, hogy az a festő festette-e, akinek tulajdonítjuk. Ez jellemzően régi mestereknél előforduló probléma. Változhat is a kutatások függvényében. Magyar festőknél is előfordul, hogy amikor a kutatás a festő teljes életművét feldolgozza, annak alapján beilleszthető a sokáig ismeretlenként számon tartott kép. Nemcsak kevéssé ismert, de jelentős festők életművénél is megesik, hogy addig kérdésesnek vagy hamisnak tartott képekről is bebizonyosodik, hogy részei az adott életműnek.

czobel_bela_szentendrei_venusz-091900.jpg

Czóbel Béla: Szentendrei Vénusz (1968) (Fotó/Forrás: Ferenczy Múzeum)

A magyar festészetben találjuk erre talán a legjobb példákat, hiszen a művek annyira szétszóródtak a világban a különböző történelmi korszakokban, hogy sok esetben életművek egész fejezetei tűntek el a kutatók szeme elől. Czóbel Béla esetében például, aki pedig az egyik legfontosabb alakja a modern magyar festészetnek, kulcsfontosságú műveket, egész korszakokat keresünk, amelyek nemcsak az egész Czóbel életművet rendeznék, de azok alapján a 20. század elejének magyar művészetéről is teljesen új képet alkothatnánk.

Akadnak olyan évek, amikor tudjuk, hogy Czóbel legalább száz képet festett és alig ismerünk belőlük néhányat.

Mi segíti az azonosítást?

Az elmúlt időszakban nagyon sok dokumentum került elő nemzetközi múzeumok raktárából. Sokkal kutathatóbb a világ, könnyebben hozzáférhetőek az adatok, illetve sok fekete-fehér reprodukció előkerült az elmúlt időszakban, például a Czóbel-életmű korai képeiről. Ezek alapján egyértelműen azonosíthatóak lennének a festmények, ha előkerülnek. Ez persze nagyon érdekes a hamisítóknak is. Ilyen lappangó műveket előszeretettel festenek meg és próbálnak eredetiként eladni. A látványt lehet hamisítani, amit nehéz reprodukálni, az a tárgynak a története, az idő lenyomata, mondjuk az elmúlt 115 év történelme egy 1905-ben festett Czóbel-festmény esetében.

Ezt próbálják kijátszani a hamisítók azzal, hogy egy korban megfelelő, silányabb képet festenek felül?

Hogy legalább a vászon kora meglegyen. De egy tárgy története nagyon sokféleképpen rárakódhat: kosz, sérülések, repedésekben formájában vagy a hátulján feliratok, cédulák képében. A tárgyak ugyanúgy amortizálódnak, ahogy mi, emberek. Áteshetnek közben restauráláson, állagjavításon, de akár csonkításon is.

A jó hamisítványok azok, amik nemcsak a látványt adják vissza, nemcsak a kornak megfelelő anyagokkal készülnek, hanem a tárgy történetét is hitelesen sugallják.

csok_istvan-092252.jpg

Csók István: Alvó sokác parasztasszony (1907) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Léteznek ennyire profi hamisítók?

Abszolút. Léteznek nagyon szofisztikált hamisítók és kitűnő hamisítványok. Amikor azt mondjuk, hogy nagyon szennyezett a magyar műkincspiac és ömlenek a hamisítványok, akkor hozzá kell tennünk, hogy ezeknek a 95 százaléka silány, könnyen kiszűrhető. Sokkal nehezebb azokat a hamisítványokat megtalálni, amelyeket a festő korában készítettek hamisítási szándékkal, vagy amiket egy másik festő készített szintén az eredeti alkotóval egy időben és utána azt valamilyen módon manipulálták.

Ez utóbbi mit jelent?

Amikor Jancsek Antal készített egy Csók István-hamisítványt – ugyanakkor, ugyanazokkal az anyagokkal és eszközökkel dolgozott, amikkel Csók. Egészen más azoknak a hamisítványoknak a köre, amikor egy kis festő, mondjuk Fáy Dezső –, aki egy műteremben dolgozott Gulácsy Lajossal, sőt, hasonló szellemben, azonos anyagokkal és palettával alkotott – aláírta a saját képét Fáy Dezsőként. Utólag egy hamisító, levéve az eredeti aláírást, ellátta egy Gulácsy-szignóval és ezt megerősítendő a kép hátuljára olyan feliratokat tett, amelyek arra utaltak, hogy ez Gulácsy Lajos eredeti műve és így hozta forgalomba. Az első esetben egy kifejezetten hamisítási szándékkal létrehozott művel állunk szemben, a második példa pedig egy meghamisított, manipulált képről szól.

(A címlapképen a hamis festmény)

Modigliani-hamisítással gyanúsítanak egy modenai nyugdíjast

Kapcsolódó

Modigliani-hamisítással gyanúsítanak egy modenai nyugdíjast

Egy 69 éves modenai férfihoz vezettek annak a nyomozásnak a szálai, amelyet egy palermói kiállítás hamis Modigliani-festményei miatt indítottak el - adta hírül az Il Tempo olasz napilap.

Nem csak a fenékjegye árulja el a hamis Zsolnayt

Nem csak a fenékjegye árulja el a hamis Zsolnayt

Hogyan hamisítják a porcelánt? Miből látszik, hogy valami értékes lehet? Vaja László porcelánszakértő és -restaurátorral beszélgettünk, aki arról is mesélt, restaurátorként milyen különösen izgalmas darabokkal akadt már dolga.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Vizuál

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál díj

Fődíjat kapott Chicagóban Horvát Lili szerelmesfilmje

Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című szerelmesfilmje kapta az 56. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál New Directors versenyprogramjának Gold Hugó-fődíját.
Vizuál szfe

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Vizuál hír

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kiviszem a lovam

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Spencer Davisszel való találkozását idézi fel.
Vizuál galéria

Táj csíkokra és kockákra törve

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művek értelmezését – a falakon és a tárlókban – a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik.