Vizuál

„A zene oldja meg a rejtélyt” – Robert Lantos producer A nevek daláról

2020.02.10. 18:45
Ajánlom
A legsötétebb rejtélyek közepette néha csak a zene tudja megvilágítani az igazságot, egyedül a dallamok képesek elhozni a gyógyulást és a megváltást – Robert Lantos legújabb filmje a feledésbe merülő történelem sötét árnyaival néz szembe, Tim Roth és Clive Owen főszereplésével.

Robert Lantos magyar származású kanadai filmproducer 1956-ban gyerekként került Uruguayba, pár évvel később Kanadába emigrált a családjával. Már egyetemistaként megalapította első produceri irodáját, majd a ’70-es évektől kezdődően a kanadai filmgyártás és televíziózás egyik legnagyobb alakjává vált. Számos díjat és elismerést nyert, filmjei évtizedek óta képviselik Kanadát a legnagyobb nemzetközi filmfesztiválokon. Régi munkakapcsolat fűzi David Cronenberghez és Atom Egoyanhoz, velük készített filmjeiért Cannes-ban több elismerést nyert el, köztük a Zsűri Nagydíját, több ízben jelölték Oscar díjra, Golden Globe díjas, és ő volt a producere az egyik legelső, nagy nemzetközi koprodukcióban készült magyar filmnek A napfény ízének, Szabó István rendezésében - majd később a Csodálatos Júliának is. Pályáján mindvégig hű maradt a független filmes hagyományhoz, legutóbb François Girard rendezésében A nevek dala című drámával tért vissza Magyarországra. A film bemutatóján beszélgettünk.

A nevek dala két földrészen és fél évszázadon átívelő, érzelmes detektívtörténet, amely Norman Lebrecht zenetudós díjnyertes regénye alapján készült az Oscar díjra jelölt Tim Roth (Martin) és Clive Owen (Dovidl) főszereplésével. A történet szerint Martint évtizedeken át gyötri gyerekkori barátja, a lengyel-zsidó csodagyerek hegedűs, Dovidl eltűnése. A fiú röviddel londoni bemutatkozó koncertje előtt, 1951-ben veszett el, és harmincöt évvel később úgy tűnik, a nyomára akadhatnak. A film lenyűgöző zenei világán két éven át dolgozott a háromszoros Oscar-, háromszoros Golden Globe-, és Grammy-díjas zeneszerző Howard Shore, a rendező François Girard. A film a megindító zenei motívumokon túl a háború borzalmainak és a történelemből kitörölt lelkek regéje.

SON_09577-192958.jpg

Robert Lantos producer és François Girard rendező A nevek dala c. film forgatásán (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

Azt mondja, ha csak teheti magyarul beszél Magyarországon. Hogyan őrizte meg a nyelvet?

A szüleimmel mindig magyarul beszéltem és már nyolcéves voltam amikor elmentünk. Olyan szerencsém volt, hogy édesanyám százéves koráig élt, így mindig volt kivel magyarul beszélni. És hát már nagyon régen elkezdtem visszajárni, először 1968-ban jöttem vissza a kanadai vízilabdacsapat tagjaként. Sokszor jól megvertek bennünket a margitszigeti Sportuszodában, hiszen már akkor világbajnokok, olimpiai bajnokok voltak a magyar vízilabdások.

A nevek dala esetében minden öntől indult. Már egy adaptált forgatókönyvvel kereste meg a rendezőt, François Girard-t, és a zeneszerzőt, az Oscar-díjas Howard Shore-t is ön kérte fel.

Egy másik producer ajánlotta figyelmembe Norman Lebrecht novelláját azzal, hogy ez nekem való. Kérdeztem is tőle, ha olyan jó, akkor miért nem te készítesz belőle filmet? „Mert én nem vagyok olyan bolond, mint te” – jött a válasz. Elolvastam, és igaza volt. A világ ugyanis kezdi elfelejteni, hogy mi történt 75 évvel ezelőtt. Ahhoz, hogy emlékezzenek és ne történjen meg újra, mindig meg kell találni az elbeszélés formáját.

Ez a történet lehetőséget ad arra, hogy felkavarjuk az emlékezetet oly módon, ahogyan más film még nem tette: a zenén keresztül. Ez csábított engem.

Aztán kiderült, hogy már létezett hozzá egy forgatókönyv-adaptáció, kinyomoztam és megvásároltam a jogokat. Szóval jól kezdődött. Azonnal François Girardra gondoltam rendezőként, aki a fél életét a klasszikus zenében tölti, mert ebben a filmben a zenei nyelv ismerete ugyanolyan fontos volt, mint a filmnyelvé.

SON_09432-194224.jpg

Clive Owen és Tim Roth A nevek dala c. filmben (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

Jól gondolom, hogy a film valódi főszereplője a zene? A címe is erre utal.

Pontosan. A zene oldja meg a rejtélyt is, de fogalmam sem volt honnan vesszük majd, hiszen nem létezett, csak szavak szintjén volt mindig megemlítve a szövegben. Aztán felmerült Howard Shore zeneszerző neve, akit ismertem, hát bemutattam őket egymásnak a rendezővel. Onnantól kezdve két évig együtt dolgoztak a zenén, hogy elkészüljön a forgatás kezdetére.

Tudja, hogy Fellini is több filmjében ezt a módszert alkalmazta?

Hogy Nino Rota előre megírta a zenét? Nem tudtam! François sose dolgozott így és még én sem, de itt szükséges volt, hiszen a zene már kellett a jelenetekhez.

Howard Shore egészen kivételes zenét komponált, motívumai ősi, liturgikus dallamvilágra emlékeztetnek.

Howard Shore egyáltalán nem vallásos ember, de az édesapja az volt, és gyerekkorában sokat vitte őt ortodox templomba. A zenei emlékezetében benne van tehát a zsidó liturgia dallamvilága, a film zenéje is ebben gyökerezik.

Hol vették fel a zenét?

Montreálban, egy gyönyörű szép katolikus templomban, amit átalakítottunk zenei stúdióvá. A két zseni, Howard és François vezette a felvételeket, én csak ültem ott és élveztem a játékot.

SON_06737-202641.jpg

jelenet A nevek dala c. filmből (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

A film előzetesében a fiatal hegedűsfiút, Dovidl-t választották kiemelt képnek, hogyan találtak rá egy ilyen őstehetségre, mint Luke Doyle?

Az csoda volt, hogy megtaláltuk őt! Betoppant egy castingra Londonban, a hegedűjével. Nem volt színész, kamerát sem igen látott még, de olyan öntudatos volt 11 évesen, mint aki tudja magáról, hogy zseni. És hegedülni kezdett. Olyan magabiztosan, ahogy a filmben is látszik. 7-8 hónapja volt aztán rá, hogy megtanuljon a kamera előtt játszani és lengyel akcentussal beszélni angolul.

A film legnagyobb részét Magyarországon forgatták, hogy emlékszik erre? Milyen nehézségek akadtak?

Sok gond volt ennek a filmnek a forgatásával, hiszen ez egy nagyon ambiciózus produkció. A 2018-as Budapestből csinálnunk kellett 1944-es Londont, meg ’51-es és ’86-os Londont. A külső felvételekhez nehéz volt olyan utcákat találni, amit le lehetett zárni, átépíteni, ahol az ott lakók is beleegyeztek. Ráadásul szinte minden színésznek megvolt a véleménye a forgatókönyvről, hogy mit, hogyan kellene változtatni. Nekem kellett a legtöbbször dönteni, kimondani a végső szót, és én úgy imádtam a könyvet, ahogy volt. 

SON_07992-194223.jpg

jelenet A nevek dala c. filmből (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

Budapest mellett a Zeneakadémiát is büszkeség látni ebben a filmben, ahová, ha jól tudom, játékfilmes stábot még nem engedtek be. Milyen volt a Zeneakadémián forgatni?

Nehéz volt bejutni. Még tárgyalni sem akartak velünk. Krskó Tibor barátom, társproducer vitt el Káel Csabához, aki azonnal telefonálgatni kezdett, aztán Andy Vajnának is elmondtam a problémát, ő is telefonálgatni kezdett, így is négy-öt hónapig eltartott, mire egyszer csak azt mondta a Zeneakadémia, hogy rendben, mehetünk, de nagyon drága lesz! Aztán már minden rendben ment, nagyon jó volt a zenekar is. Csak a nagyteremben forgattunk, gyönyörű volt! Minden más az etyeki stúdióban készült.

Ebben a filmben egy másik helyszín is megjelenik, ahol még nem forgatott soha játékfilmes stáb: Treblinka. A haláltábor emlékhelye.

Nem is gondoltam, hogy beengednek minket, de elkérték a forgatókönyvet és zöld lámpát kaptunk.

Egészen szívszorító és katartikus jelenet játszódik ott, az egyik főjelenet.

Nehéz lett volna azt máshol megvalósítani, hogy igazi legyen.

SON_02285-192935.jpg

jelenet A nevek dala c. filmből (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

Visszatérve a forgatókönyvre, miért kell „bolondnak” lenni ma ahhoz, hogy egy ilyen filmet megcsináljon az ember?

Nagy vászonra, moziba készült ez a film, ami annyit jelent, hogy nagyon drága. Egy olyan világban, ahol a független filmek piaca folyamatosan szűkül ez a film túl grandiózus, túl drága. Ezért mondták rám, hogy csak én vagyok ilyen bolond, hogy megcsináljam. Ebben a filmben semmilyen anyagi logika nincs.

A nevek dala
kanadai-angol-német-magyar filmdráma
Bemutató: 2020. február 6.
Forgalmazó: Big Bang Media

 

Fejléckép: jelenet A nevek dala c. filmből (Fotó: Big Bang Media)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnába, melyeket Raffaello tervezett X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.
Vizuál hír

Bocsánatot kért az installációt véletlenül összetörő kritikus

Egy üres poharat akart letenni mellé, amikor véletlenül összetört egy 20 ezer dollár (hatmillió forint) értékű kortárs installációt egy mexikói művészeti vásáron.