Vizuál

„A zene oldja meg a rejtélyt” – Robert Lantos producer A nevek daláról

2020.02.10. 18:45
Ajánlom
A legsötétebb rejtélyek közepette néha csak a zene tudja megvilágítani az igazságot, egyedül a dallamok képesek elhozni a gyógyulást és a megváltást – Robert Lantos legújabb filmje a feledésbe merülő történelem sötét árnyaival néz szembe, Tim Roth és Clive Owen főszereplésével.

Robert Lantos magyar származású kanadai filmproducer 1956-ban gyerekként került Uruguayba, pár évvel később Kanadába emigrált a családjával. Már egyetemistaként megalapította első produceri irodáját, majd a ’70-es évektől kezdődően a kanadai filmgyártás és televíziózás egyik legnagyobb alakjává vált. Számos díjat és elismerést nyert, filmjei évtizedek óta képviselik Kanadát a legnagyobb nemzetközi filmfesztiválokon. Régi munkakapcsolat fűzi David Cronenberghez és Atom Egoyanhoz, velük készített filmjeiért Cannes-ban több elismerést nyert el, köztük a Zsűri Nagydíját, több ízben jelölték Oscar díjra, Golden Globe díjas, és ő volt a producere az egyik legelső, nagy nemzetközi koprodukcióban készült magyar filmnek A napfény ízének, Szabó István rendezésében - majd később a Csodálatos Júliának is. Pályáján mindvégig hű maradt a független filmes hagyományhoz, legutóbb François Girard rendezésében A nevek dala című drámával tért vissza Magyarországra. A film bemutatóján beszélgettünk.

A nevek dala két földrészen és fél évszázadon átívelő, érzelmes detektívtörténet, amely Norman Lebrecht zenetudós díjnyertes regénye alapján készült az Oscar díjra jelölt Tim Roth (Martin) és Clive Owen (Dovidl) főszereplésével. A történet szerint Martint évtizedeken át gyötri gyerekkori barátja, a lengyel-zsidó csodagyerek hegedűs, Dovidl eltűnése. A fiú röviddel londoni bemutatkozó koncertje előtt, 1951-ben veszett el, és harmincöt évvel később úgy tűnik, a nyomára akadhatnak. A film lenyűgöző zenei világán két éven át dolgozott a háromszoros Oscar-, háromszoros Golden Globe-, és Grammy-díjas zeneszerző Howard Shore, a rendező François Girard. A film a megindító zenei motívumokon túl a háború borzalmainak és a történelemből kitörölt lelkek regéje.

SON_09577-192958.jpg

Robert Lantos producer és François Girard rendező A nevek dala c. film forgatásán (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

Azt mondja, ha csak teheti magyarul beszél Magyarországon. Hogyan őrizte meg a nyelvet?

A szüleimmel mindig magyarul beszéltem és már nyolcéves voltam amikor elmentünk. Olyan szerencsém volt, hogy édesanyám százéves koráig élt, így mindig volt kivel magyarul beszélni. És hát már nagyon régen elkezdtem visszajárni, először 1968-ban jöttem vissza a kanadai vízilabdacsapat tagjaként. Sokszor jól megvertek bennünket a margitszigeti Sportuszodában, hiszen már akkor világbajnokok, olimpiai bajnokok voltak a magyar vízilabdások.

A nevek dala esetében minden öntől indult. Már egy adaptált forgatókönyvvel kereste meg a rendezőt, François Girard-t, és a zeneszerzőt, az Oscar-díjas Howard Shore-t is ön kérte fel.

Egy másik producer ajánlotta figyelmembe Norman Lebrecht novelláját azzal, hogy ez nekem való. Kérdeztem is tőle, ha olyan jó, akkor miért nem te készítesz belőle filmet? „Mert én nem vagyok olyan bolond, mint te” – jött a válasz. Elolvastam, és igaza volt. A világ ugyanis kezdi elfelejteni, hogy mi történt 75 évvel ezelőtt. Ahhoz, hogy emlékezzenek és ne történjen meg újra, mindig meg kell találni az elbeszélés formáját.

Ez a történet lehetőséget ad arra, hogy felkavarjuk az emlékezetet oly módon, ahogyan más film még nem tette: a zenén keresztül. Ez csábított engem.

Aztán kiderült, hogy már létezett hozzá egy forgatókönyv-adaptáció, kinyomoztam és megvásároltam a jogokat. Szóval jól kezdődött. Azonnal François Girardra gondoltam rendezőként, aki a fél életét a klasszikus zenében tölti, mert ebben a filmben a zenei nyelv ismerete ugyanolyan fontos volt, mint a filmnyelvé.

SON_09432-194224.jpg

Clive Owen és Tim Roth A nevek dala c. filmben (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

Jól gondolom, hogy a film valódi főszereplője a zene? A címe is erre utal.

Pontosan. A zene oldja meg a rejtélyt is, de fogalmam sem volt honnan vesszük majd, hiszen nem létezett, csak szavak szintjén volt mindig megemlítve a szövegben. Aztán felmerült Howard Shore zeneszerző neve, akit ismertem, hát bemutattam őket egymásnak a rendezővel. Onnantól kezdve két évig együtt dolgoztak a zenén, hogy elkészüljön a forgatás kezdetére.

Tudja, hogy Fellini is több filmjében ezt a módszert alkalmazta?

Hogy Nino Rota előre megírta a zenét? Nem tudtam! François sose dolgozott így és még én sem, de itt szükséges volt, hiszen a zene már kellett a jelenetekhez.

Howard Shore egészen kivételes zenét komponált, motívumai ősi, liturgikus dallamvilágra emlékeztetnek.

Howard Shore egyáltalán nem vallásos ember, de az édesapja az volt, és gyerekkorában sokat vitte őt ortodox templomba. A zenei emlékezetében benne van tehát a zsidó liturgia dallamvilága, a film zenéje is ebben gyökerezik.

Hol vették fel a zenét?

Montreálban, egy gyönyörű szép katolikus templomban, amit átalakítottunk zenei stúdióvá. A két zseni, Howard és François vezette a felvételeket, én csak ültem ott és élveztem a játékot.

SON_06737-202641.jpg

jelenet A nevek dala c. filmből (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

A film előzetesében a fiatal hegedűsfiút, Dovidl-t választották kiemelt képnek, hogyan találtak rá egy ilyen őstehetségre, mint Luke Doyle?

Az csoda volt, hogy megtaláltuk őt! Betoppant egy castingra Londonban, a hegedűjével. Nem volt színész, kamerát sem igen látott még, de olyan öntudatos volt 11 évesen, mint aki tudja magáról, hogy zseni. És hegedülni kezdett. Olyan magabiztosan, ahogy a filmben is látszik. 7-8 hónapja volt aztán rá, hogy megtanuljon a kamera előtt játszani és lengyel akcentussal beszélni angolul.

A film legnagyobb részét Magyarországon forgatták, hogy emlékszik erre? Milyen nehézségek akadtak?

Sok gond volt ennek a filmnek a forgatásával, hiszen ez egy nagyon ambiciózus produkció. A 2018-as Budapestből csinálnunk kellett 1944-es Londont, meg ’51-es és ’86-os Londont. A külső felvételekhez nehéz volt olyan utcákat találni, amit le lehetett zárni, átépíteni, ahol az ott lakók is beleegyeztek. Ráadásul szinte minden színésznek megvolt a véleménye a forgatókönyvről, hogy mit, hogyan kellene változtatni. Nekem kellett a legtöbbször dönteni, kimondani a végső szót, és én úgy imádtam a könyvet, ahogy volt. 

SON_07992-194223.jpg

jelenet A nevek dala c. filmből (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

Budapest mellett a Zeneakadémiát is büszkeség látni ebben a filmben, ahová, ha jól tudom, játékfilmes stábot még nem engedtek be. Milyen volt a Zeneakadémián forgatni?

Nehéz volt bejutni. Még tárgyalni sem akartak velünk. Krskó Tibor barátom, társproducer vitt el Káel Csabához, aki azonnal telefonálgatni kezdett, aztán Andy Vajnának is elmondtam a problémát, ő is telefonálgatni kezdett, így is négy-öt hónapig eltartott, mire egyszer csak azt mondta a Zeneakadémia, hogy rendben, mehetünk, de nagyon drága lesz! Aztán már minden rendben ment, nagyon jó volt a zenekar is. Csak a nagyteremben forgattunk, gyönyörű volt! Minden más az etyeki stúdióban készült.

Ebben a filmben egy másik helyszín is megjelenik, ahol még nem forgatott soha játékfilmes stáb: Treblinka. A haláltábor emlékhelye.

Nem is gondoltam, hogy beengednek minket, de elkérték a forgatókönyvet és zöld lámpát kaptunk.

Egészen szívszorító és katartikus jelenet játszódik ott, az egyik főjelenet.

Nehéz lett volna azt máshol megvalósítani, hogy igazi legyen.

SON_02285-192935.jpg

jelenet A nevek dala c. filmből (Fotó/Forrás: Big Bang Media)

Visszatérve a forgatókönyvre, miért kell „bolondnak” lenni ma ahhoz, hogy egy ilyen filmet megcsináljon az ember?

Nagy vászonra, moziba készült ez a film, ami annyit jelent, hogy nagyon drága. Egy olyan világban, ahol a független filmek piaca folyamatosan szűkül ez a film túl grandiózus, túl drága. Ezért mondták rám, hogy csak én vagyok ilyen bolond, hogy megcsináljam. Ebben a filmben semmilyen anyagi logika nincs.

A nevek dala
kanadai-angol-német-magyar filmdráma
Bemutató: 2020. február 6.
Forgalmazó: Big Bang Media

 

Fejléckép: jelenet A nevek dala c. filmből (Fotó: Big Bang Media)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.