Vizuál

Aba-Novák Vilmos 70 éve halt meg

2011.09.29. 09:45
Ajánlom
1941. szeptember 29-én halt meg Budapesten Aba-Novák Vilmos festő- és grafikusművész, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége.

1894. március 15-én született Budapesten, fiatal korától tudatosan festőművésznek készült. Az I. világháború alatt a fronton harcolt és meg is sebesült, később vitézi címet kapott. 1918-ban rajztanári oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen, majd a képzőművészeti főiskolán folytatott utótanulmányokat.

1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, Szinyei-jutalmat nyert, 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt - ekkor tért át a korai reneszánsz mesterek tanulmányozása nyomán a temperafestésre. Hazatérve reprezentatív állami és egyházi megbízásokat kapott: 1931-ben szakrális és honfoglalási tárgyú freskókat készített Szeged legrégebbi épületébe (Demeter-torony), 1933-ban a jászszentandrási katolikus templom freskóit festette. 1936-ban a szegedi Hősök kapuján dolgozott, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus és Szent István-emlékév idején pedig a budapesti városmajori templom és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum falfestményeit készítette el. A pannonhalmi millenniumi emlékmű is az ő nevéhez fűződik.

Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült. A híres történet szerint akkor Picasso a monumentális alkotást látva így kiáltott fel: "ki ez a barbár zseni?". Aba-Novák Vilmos 1930 és 1937 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

Festészete magában foglalta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperaképei harsány színezéssel ábrázolják a falusi nép életét. Plakátszerű képeinek fő témája a vásár és cirkusz világa. A színes jeleneteket előszeretettel ábrázolta fekete háttér előtt, egy leegyszerűsített, álparaszti világot rögzítve vásznain. Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal. Monumentális freskóin a kísérőszöveg - kevéssé festői módon - szalagokon olvasható. E műveit 1945 után reakciós tartalmukra hivatkozva lemeszelték vagy levakolták. Rekonstrukciójuk az 1990-es évektől kezdődött meg: a szegedi Hősök kapuja három boltívének belső felületére festett, az I. világháború hősei emlékére készült, 250 négyzetméteres freskóját 2001-ben avatták újra. Idén márciusban Szolnokon a nevét viselő kulturális központban emlékfalat avattak tiszteletére.

Aba-Novák képeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található a, Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója pedig a 2001-es restaurálást követően a székesfehérvári Csók István Képtárba került. Műveiből 1962-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett gyűjteményes tárlatot. 2008-ban Debrecenben A barbár zseni címmel mintegy 150 festményét állították ki, közülük több Magyarországon addig még nem volt látható. 2009-ben egyik fontos műve, a Nagy vurstli 85 millió forintért kelt el egy árverésen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.
Vizuál ajánló

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál ajánló

Vasárnap megdőlhet a magyar árverési rekord

Mérföldkő és korszakváltás a magyar műtárgypiacon. Száznál is több 1945 és 2000 között készült műalkotás látható a Virág Judit Galéria tematikus aukciós kiállításán, melynek anyagából vasárnap rendeznek árverést a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál ajánló

Milyen az európai identitás? – Sundance-nyertes dokumentumfilm a LUX Filmnapokon

Macedón feminista filmszatírát, dán oknyomozó dokumentumfilmet és spanyol politikai thrillert kínál a LUX Filmnapok programja november 13. és 15. között az Urániában. A belépés díjtalan, a LUX Filmdíjra érkező szavazatokat 2020. január 20-ig várja az Európai Parlament.
Vizuál magazin

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.