Apja New York leghíresebb ékszerésze, a Tiffany céget megalapító Charles Lewis Tiffany volt. A fiatalembert az ötvösség helyett inkább a festészet vonzotta,
festőiskolát végzett, de végül az üveg megmunkálása mellett kötelezte el magát. Az anyag megszületésének minden mozzanata érdekelte, az üvegkészítés mesterségét brooklyni műhelyekben sajátította el.
1879-ben barátaival közösen létrehozta az Egyesült Amerikai Művészek nevű társaságot, amelynek tagjai egzotikus hatású enteriőröket terveztek, a díszítésben a kelta, mór és középkori művészet motívumait használták fel, belső tereikkel új élet- és lakásstílust hirdettek.
Híres ügyfeleik között volt Mark Twain, aki hartfordi háza berendezését bízta rájuk,
és Chester Alan Arthur, a 21. elnök is, aki 1882-ben a Fehér Ház teljes belsőépítészeti átalakítására kérte fel őket. Tiffany maga a Keleti, a Kék és Vörös Szobák, a díszebédlő és az előcsarnok kialakításán dolgozott.
A vállalkozás végül azért bomlott fel, mert az
első üvegmunkái bemutatását kísérő siker hatására minden idejét az üvegművészetnek akarta szentelni.
1885-ben elsősorban templomüvegek gyártására szakosodott díszüveggyárat alapított, 1893-ban megépíttette a Stourbridge Üveggyárat, a későbbi Tiffany Üvegműveket. Itt sikerült különböző színű és szerkezetű opálüvegeket előállítania, megteremtve festett üvegei egyedi stílusát. A technológia újdonsága a forrasztásban rejlett, ugyanis a korábbi, ólomsínessel szemben rézfóliás technikával készített Tiffany-üveg kisebb felületek létrehozására, s így íveltebb felületek díszítésére is alkalmassá vált. A felület gyöngyházfényű színeit az opálos, irizáló és a hagyományos, változatos színű üvegek együttes alkalmazásával alakította ki.
Az 1893-as chicagói világkiállításon bemutatott Tiffany-üveg a szecesszió kedvelt üvegfajtájává vált, s az ólomüveg korábbi kizárólagos egyházi használatának megszűnéséhez vezetett. Tiffany
1894. november 13-án szabadalmaztatta az általa kifejlesztett Favrile (kézzel gyártott) irizáló, fém-oxiddal színezett üveget,
melynek készítésekor a folyékony anyagot színezékekkel keverték össze.
A festett üvegképek, üvegablakok mellett dísztárgyakat is tervezett: vázát, gyertyatartót, poharat, bonbonniére-t (édességtartó díszdobozt) és likőrös üveget.
Így születtek meg máig leghíresebb művei is, az ólomba foglalt üvegből készült remekmívű Tiffany-lámpák, amelyeket 1895-ben hozott kereskedelmi forgalomba, és beszédes fantázianeveket (Szitakötő, Páva, Vízi liliom és Lótusz) adott nekik.
Munkái Samuel Siegfried Bing német-francia műkereskedő figyelmét is felkeltették, aki amerikai útjáról hazatérve, 1895-ben Párizsban Tiffany üvegeire alapozva megnyitotta a szecesszió francia nevét adó Maison de l'Art Nouveau galériáját, Franciaországban is divatba hozva az amerikai művészt, akinek később kizárólagos európai forgalmazója lett. Az 1900-as párizsi világkiállításon - apjával közösen - bemutatkozó Tiffany Négy évszak című üvegablakával aranyérmet nyert.
Apja 1902-es halála után az örökségül ráhagyott ékszerház első hivatalos művészeti igazgatója lett, saját ékszerkollekcióval is bemutatkozott.
Régi cége, amelyet Tiffany Stúdióra keresztelt át, 1911-ben készítette el a mexikói főváros művészeti palotájának vulkánokat idéző, csaknem 1 millió színes üveglapocskából álló színpadfüggönyét.
Hét évvel később nyugdíjba vonult, távozása után cégét többször átszervezték és átnevezték, mielőtt 1932-ben csődbe ment. Az alapító nem sokkal élte túl vállalkozását, 1933. január 17-én halt meg New York-ban.
A Favrile-üvegek és a szecessziós mesterművek gyártása ekkorra véget ért, a modern divatirányzatok háttérbe szorították Tiffany alkotásait, amelyek néhány évtizedre az átlagemberek számára is elérhetővé váltak. Műveit az 1950-es évek végétől fedezték fel újra, s egy 1997-es árverésen már 2,8 millió dollárt adtak egy Lótusz-lámpájáért, ma is ez a Tiffanyk eladási rekordja.
A budapesti Iparművészeti Múzeumnak nemzetközileg is ritkaságszámba menő, csaknem 60 darabos Tiffany-gyűjteménye van,
ebből néhány darab a Tiffany által kizárólag a múzeum 1898-as kiállítására készített kollekciójának része.
A fiatal művészek támogatására 1918-ban egymillió dollár tőkével létrehozott Tiffany-alapítvány jelenleg is működik. A család nevét öregbíti az 1837-ben édesapja által alapított, exkluzív ékszereket forgalmazó Tiffany-ékszerház is. Truman Capote Álom luxuskivitelben című, filmen is nagy sikert aratott regényének eredeti címe is Breakfast at Tiffany's, ez volt az első alkalom, hogy a híres ékszerházban film forgatását engedélyezték.
(via Metropolitan Museum of Art,Iparművészeti Múzeum, Tiffany & Co.)
hírlevél
