Vizuál

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

Kult50: Keserű Ilona
2018.11.03. 10:45
Ajánlom
A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Keserü Ilona – vagy Ilona Keserü Ilona – Falikárpit sírkőformákkal című faliszőnyegét 2017 nyarán állították ki New Yorkban, a hatvanas és hetvenes évek magyar művészeit bemutató Mások szemével tárlaton. Innen a Metropolitan Museum of Art már haza sem engedte a művet: megvásárolta saját gyűjteményébe. A neoavantgárd művésznő alkotásai számos külföldi múzeumban megtalálhatóak, többek közt a berlini Nationalgalerie-ben, a szöuli National Modern Museumban vagy a washingtoni National Museum of Women in the Artsban.

keseru_ilona-194013.jpg

Keserű Ilona : Falikárpit sírkőformákkal

A Pécsről induló alkotó 17 évesen került Budapestre, de máig otthonának vallja mindkét várost. Bár Martyn Ferenc fedezte fel a tehetséget, és fogadta tanítványává, mégis az 1962-63-as olaszországi tanulmányútja kellett hozzá, hogy a korábbi feketés-barnás képektől a színek és a gesztusfestészet felé mozduljon.

Jó, tiszta színeket használ, csak fessen ilyeneket” – erősítette meg az irányt Kassák Lajos.

Részt vett a Budapesti Műhely munkájában, az Iparterv-csoport – egyetlen női – tagja.

Keserü alkotásai – akárcsak az említett, 1969-ben készült falikárpit – absztraktak, a kor modern irányzatainak ismeretéről tanúskodnak, ugyanakkor a magyar folklórból, a hagyományokból építkeznek. 1967-ben talált rá művészetének egyik legmeghatározóbb motívumára, a balatonudvari temető szív alakú sírköveire. Ezek hullámvonalai végigkísérik pályája hat évtizedét. A képein felbukkanó, női testet idéző formák és színek olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György egyenesen absztrakt pornográfiának titulálta műveit. Nőisége a technikán (a falikárpit esetében varrás, vegyfestett lenvászon vászonbéléssel) keresztül szivárog be a művekbe azzal, hogy az alkotás folyamatában megjelennek a hagyományosan nőinek tekintett tevékenységek.

keseru-193950.jpg

Keserü Ilona és Debreczeni Gyöngyi Ottlik Gézáék teraszán, 1962. szeptembere

Nekem őrült szerencsém volt, hogy nőnek születtem, senki nem figyelt oda akkor Magyarországon a szakmában egy nőre, hogy mit csinál egyáltalán. Elmentek mellette. Bármit csinálhattam, és csináltam is!”(Art Magazin)

A különféle tevékenységi körök és műcsoportok között éppolyan szabadon mozog, mint ahogy a technikáival és témáival kísérletezik. 1960-tól könyvillusztrációkat készített a Szépirodalmi és a Móra Ferenc Kiadónak. 1966-tól egy évtizedig díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozott. Dolgozott többek közt a Nemzeti és a Katona József Színháznak, az Ódry Színpadnak, de az Operaháznak és számos vidéki intézménynek is, mint a kaposvári Csiky Gergely vagy a kecskeméti Katona József Színház. Érdekelte a vászondomborítás és a téralakítás is.

Folyton újabb és újabb probléma foglalkoztatja, mint a lecsukott szem recehártyáján megjelenő utóképek vagy a hangok fizikai mibenléte, esetleg az élénk, tiszta színek ütköztetése az emberi bőr tónusával.

Festészeti, színtani és fénytani kísérleteket folytat, rendszeresen publikál ezekben a témákban, illetve kidolgozta az „Önerejű Festmény” modelljét is. 2001 óta a reneszánsz festészeti technika, a cangiante újraélesztésének lehetőségét vizsgálja. Az, hogy mi a szivárvány, mi a fénytörés, vagy mit jelent az utókép, ha valaki behunyja a szemét, és a belső látványt megfigyeli, ami a lezárt szemhéja mögött felvillan vagy előidéződik… Ezek a jelenségek közösek, ezekről mindannyiunknak tudomása lehet, ha ezeket festem, képeim függetlenek attól, hogy milyen műveltséggel rendelkezik a néző, függetlenek attól, hogy a föld milyen pontján született és él.” (terasz.hu)

keseru-ilona-e1508433869383-193947.jpg

Keserű Ilona

 

1983-ban kezdett tanítani a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán, majd 1990-ben részt vett a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola megalapításában, amelynek 1991 óta professzora, 2003-ban elnyerte a professor emerita címet. 1989-ben a Magyar Népköztársaság érdemes művészének választották, 1994-ben és 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, majd 2000-ben a Kossuth-díjat, 2009-ben pedig a Prima Primissima Díjat. 2014-ben a nemzet művészének választották.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!
Vizuál gyász

Elhunyt A kockásfülű nyúl alkotója

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Richly Zsolt rajzfilmrendező 79 éves volt.
Vizuál portré

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.