Vizuál

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

Kult50: Keserű Ilona
2018.11.03. 10:45
Ajánlom
A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Keserü Ilona – vagy Ilona Keserü Ilona – Falikárpit sírkőformákkal című faliszőnyegét 2017 nyarán állították ki New Yorkban, a hatvanas és hetvenes évek magyar művészeit bemutató Mások szemével tárlaton. Innen a Metropolitan Museum of Art már haza sem engedte a művet: megvásárolta saját gyűjteményébe. A neoavantgárd művésznő alkotásai számos külföldi múzeumban megtalálhatóak, többek közt a berlini Nationalgalerie-ben, a szöuli National Modern Museumban vagy a washingtoni National Museum of Women in the Artsban.

keseru_ilona-194013.jpg

Keserű Ilona : Falikárpit sírkőformákkal

A Pécsről induló alkotó 17 évesen került Budapestre, de máig otthonának vallja mindkét várost. Bár Martyn Ferenc fedezte fel a tehetséget, és fogadta tanítványává, mégis az 1962-63-as olaszországi tanulmányútja kellett hozzá, hogy a korábbi feketés-barnás képektől a színek és a gesztusfestészet felé mozduljon.

Jó, tiszta színeket használ, csak fessen ilyeneket” – erősítette meg az irányt Kassák Lajos.

Részt vett a Budapesti Műhely munkájában, az Iparterv-csoport – egyetlen női – tagja.

Keserü alkotásai – akárcsak az említett, 1969-ben készült falikárpit – absztraktak, a kor modern irányzatainak ismeretéről tanúskodnak, ugyanakkor a magyar folklórból, a hagyományokból építkeznek. 1967-ben talált rá művészetének egyik legmeghatározóbb motívumára, a balatonudvari temető szív alakú sírköveire. Ezek hullámvonalai végigkísérik pályája hat évtizedét. A képein felbukkanó, női testet idéző formák és színek olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György egyenesen absztrakt pornográfiának titulálta műveit. Nőisége a technikán (a falikárpit esetében varrás, vegyfestett lenvászon vászonbéléssel) keresztül szivárog be a művekbe azzal, hogy az alkotás folyamatában megjelennek a hagyományosan nőinek tekintett tevékenységek.

keseru-193950.jpg

Keserü Ilona és Debreczeni Gyöngyi Ottlik Gézáék teraszán, 1962. szeptembere

Nekem őrült szerencsém volt, hogy nőnek születtem, senki nem figyelt oda akkor Magyarországon a szakmában egy nőre, hogy mit csinál egyáltalán. Elmentek mellette. Bármit csinálhattam, és csináltam is!”(Art Magazin)

A különféle tevékenységi körök és műcsoportok között éppolyan szabadon mozog, mint ahogy a technikáival és témáival kísérletezik. 1960-tól könyvillusztrációkat készített a Szépirodalmi és a Móra Ferenc Kiadónak. 1966-tól egy évtizedig díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozott. Dolgozott többek közt a Nemzeti és a Katona József Színháznak, az Ódry Színpadnak, de az Operaháznak és számos vidéki intézménynek is, mint a kaposvári Csiky Gergely vagy a kecskeméti Katona József Színház. Érdekelte a vászondomborítás és a téralakítás is.

Folyton újabb és újabb probléma foglalkoztatja, mint a lecsukott szem recehártyáján megjelenő utóképek vagy a hangok fizikai mibenléte, esetleg az élénk, tiszta színek ütköztetése az emberi bőr tónusával.

Festészeti, színtani és fénytani kísérleteket folytat, rendszeresen publikál ezekben a témákban, illetve kidolgozta az „Önerejű Festmény” modelljét is. 2001 óta a reneszánsz festészeti technika, a cangiante újraélesztésének lehetőségét vizsgálja. Az, hogy mi a szivárvány, mi a fénytörés, vagy mit jelent az utókép, ha valaki behunyja a szemét, és a belső látványt megfigyeli, ami a lezárt szemhéja mögött felvillan vagy előidéződik… Ezek a jelenségek közösek, ezekről mindannyiunknak tudomása lehet, ha ezeket festem, képeim függetlenek attól, hogy milyen műveltséggel rendelkezik a néző, függetlenek attól, hogy a föld milyen pontján született és él.” (terasz.hu)

keseru-ilona-e1508433869383-193947.jpg

Keserű Ilona

 

1983-ban kezdett tanítani a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán, majd 1990-ben részt vett a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola megalapításában, amelynek 1991 óta professzora, 2003-ban elnyerte a professor emerita címet. 1989-ben a Magyar Népköztársaság érdemes művészének választották, 1994-ben és 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, majd 2000-ben a Kossuth-díjat, 2009-ben pedig a Prima Primissima Díjat. 2014-ben a nemzet művészének választották.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

 

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál előzetes

Az élet a fontosabb, vagy a szerelem? – Hamarosan a mozikban a West Side Story

Még néhány nap, és egy év kényszerű várakozás után bemutatják Steven Spielberg szerelem-projektjét, a West Side Story filmváltozatát. A rendező gyerekkori álmát valósította meg Leonard Bernstein klasszikusának filmre vitelével. A legújabb előzetes is sokat ígér. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kutyaszorítóban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, mennyi munka rejlik egy tökéletes fotó elkészítése mögött.
Vizuál premier

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Vizuál interjú

Képzőművészet a költészet és zene szimbiózisában – Rácz Lili képei a Gólem Központban

„Megkezdem” címmel különleges, összművészeti kiállításmegnyitót tartanak december 11-én 19 órakor, a Gólem Központban. A tárlaton, amit Egri Márta színésznő nyit meg, Rácz Lili munkái láthatók, de az absztrakt festményekhez szervesen kapcsolódnak a társművészetek, a költészet ugyanúgy, mint a zene.
Vizuál ajánló

Belépő a gyűjtők világába - Újra itt a Resident Art Fair

A feltörekvő hazai alkotók mellett világhírű nemzetközi művészek alkotásait kínálja a Resident Art Fair 2021 művészeti vásár, amely idén új helyszínen, a nagy múltú Budapest Art Factory-ben fogadja a látogatókat.