Vizuál

Absztrakt pornográfia falikárpitokon

Kult50: Keserű Ilona
2018.11.03. 10:45
Ajánlom
A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Keserü Ilona – vagy Ilona Keserü Ilona – Falikárpit sírkőformákkal című faliszőnyegét 2017 nyarán állították ki New Yorkban, a hatvanas és hetvenes évek magyar művészeit bemutató Mások szemével tárlaton. Innen a Metropolitan Museum of Art már haza sem engedte a művet: megvásárolta saját gyűjteményébe. A neoavantgárd művésznő alkotásai számos külföldi múzeumban megtalálhatóak, többek közt a berlini Nationalgalerie-ben, a szöuli National Modern Museumban vagy a washingtoni National Museum of Women in the Artsban.

keseru_ilona-194013.jpg

Keserű Ilona : Falikárpit sírkőformákkal

A Pécsről induló alkotó 17 évesen került Budapestre, de máig otthonának vallja mindkét várost. Bár Martyn Ferenc fedezte fel a tehetséget, és fogadta tanítványává, mégis az 1962-63-as olaszországi tanulmányútja kellett hozzá, hogy a korábbi feketés-barnás képektől a színek és a gesztusfestészet felé mozduljon.

Jó, tiszta színeket használ, csak fessen ilyeneket” – erősítette meg az irányt Kassák Lajos.

Részt vett a Budapesti Műhely munkájában, az Iparterv-csoport – egyetlen női – tagja.

Keserü alkotásai – akárcsak az említett, 1969-ben készült falikárpit – absztraktak, a kor modern irányzatainak ismeretéről tanúskodnak, ugyanakkor a magyar folklórból, a hagyományokból építkeznek. 1967-ben talált rá művészetének egyik legmeghatározóbb motívumára, a balatonudvari temető szív alakú sírköveire. Ezek hullámvonalai végigkísérik pályája hat évtizedét. A képein felbukkanó, női testet idéző formák és színek olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György egyenesen absztrakt pornográfiának titulálta műveit. Nőisége a technikán (a falikárpit esetében varrás, vegyfestett lenvászon vászonbéléssel) keresztül szivárog be a művekbe azzal, hogy az alkotás folyamatában megjelennek a hagyományosan nőinek tekintett tevékenységek.

keseru-193950.jpg

Keserü Ilona és Debreczeni Gyöngyi Ottlik Gézáék teraszán, 1962. szeptembere

Nekem őrült szerencsém volt, hogy nőnek születtem, senki nem figyelt oda akkor Magyarországon a szakmában egy nőre, hogy mit csinál egyáltalán. Elmentek mellette. Bármit csinálhattam, és csináltam is!”(Art Magazin)

A különféle tevékenységi körök és műcsoportok között éppolyan szabadon mozog, mint ahogy a technikáival és témáival kísérletezik. 1960-tól könyvillusztrációkat készített a Szépirodalmi és a Móra Ferenc Kiadónak. 1966-tól egy évtizedig díszlet- és jelmeztervezéssel is foglalkozott. Dolgozott többek közt a Nemzeti és a Katona József Színháznak, az Ódry Színpadnak, de az Operaháznak és számos vidéki intézménynek is, mint a kaposvári Csiky Gergely vagy a kecskeméti Katona József Színház. Érdekelte a vászondomborítás és a téralakítás is.

Folyton újabb és újabb probléma foglalkoztatja, mint a lecsukott szem recehártyáján megjelenő utóképek vagy a hangok fizikai mibenléte, esetleg az élénk, tiszta színek ütköztetése az emberi bőr tónusával.

Festészeti, színtani és fénytani kísérleteket folytat, rendszeresen publikál ezekben a témákban, illetve kidolgozta az „Önerejű Festmény” modelljét is. 2001 óta a reneszánsz festészeti technika, a cangiante újraélesztésének lehetőségét vizsgálja. Az, hogy mi a szivárvány, mi a fénytörés, vagy mit jelent az utókép, ha valaki behunyja a szemét, és a belső látványt megfigyeli, ami a lezárt szemhéja mögött felvillan vagy előidéződik… Ezek a jelenségek közösek, ezekről mindannyiunknak tudomása lehet, ha ezeket festem, képeim függetlenek attól, hogy milyen műveltséggel rendelkezik a néző, függetlenek attól, hogy a föld milyen pontján született és él.” (terasz.hu)

keseru-ilona-e1508433869383-193947.jpg

Keserű Ilona

 

1983-ban kezdett tanítani a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán, majd 1990-ben részt vett a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola megalapításában, amelynek 1991 óta professzora, 2003-ban elnyerte a professor emerita címet. 1989-ben a Magyar Népköztársaság érdemes művészének választották, 1994-ben és 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, majd 2000-ben a Kossuth-díjat, 2009-ben pedig a Prima Primissima Díjat. 2014-ben a nemzet művészének választották.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Regény, film, opera? – Krasznahorkai-feldolgozást mutattak be Berlinben

Nemrég mutatták be a Berlini Állami Opera legújabb kortárs operaprojektjét, Marc-André Dalbavie Az ellenállás melankóliája című műve Krasznahorkai László azonos című regényéből készült. Július 4-én, a sorozat második előadásán jártunk.
Jazz/World

Harminc feltörekvő zenész léphet fel a Magyar Zene Háza külső és belső tereiben

Idén nyáron, a Fringe program keretében zeneiskolásoknak, hobbizenészeknek, feltörekvő zenekaroknak és utcazenészeknek adnak lehetőséget a fellépésre a Magyar Zene Ház különböző pontjain.
Zenés színház

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.
Vizuál

Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmje is versenyez a palicsi filmfesztivál fődíjáért

A magyar film mellett további tíz alkotás vesz részt a versenyprogramban. Közülük választja ki a zsűri, ki kapja meg a legjobb filmnek járó Arany Torony díjat, a legjobb rendezőnek járó Palicsi Tornyot és a zsűri különdíját, emellett a közönség is szavazhat a legjobbnak ítélt alkotásra.
Plusz

Tízből kilenc gyerek rendszeresen hallgat zenét

Felmérés készült a gyerekek zenehallgatási szokásairól. Kiderült, hogy a magyar gyerekek kedvenc zenészei között túlsúlyban vannak a hazai előadók.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmje is versenyez a palicsi filmfesztivál fődíjáért

A magyar film mellett további tíz alkotás vesz részt a versenyprogramban. Közülük választja ki a zsűri, ki kapja meg a legjobb filmnek járó Arany Torony díjat, a legjobb rendezőnek járó Palicsi Tornyot és a zsűri különdíját, emellett a közönség is szavazhat a legjobbnak ítélt alkotásra.
Vizuál magazin

Ezekről a kultfilmekről ma már mindenki szuperlatívuszokban beszél, pedig megbuktak a premierjük idején

Ma már nehéz elhinni, de számos kultikus remekmű alulteljesített premierje idején a mozikban. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat, rávilágítva arra is, milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy produkció pénzügyi sikerét. 
Vizuál interjú

Mindig készen kell álljunk némi „zajt” csapni magunk körül – interjú Till Brönnerrel

Identitás – Európai látkép címmel nyílt meg, és augusztus 25-ig várja a látogatókat Till Brönner fotókiállítása a Ludwig Múzeumban. A jazztörténet egyik legsikeresebb német zenészét trombita-virtuózként tartják számon, a jazz és popzene számos nagyságával működött együtt, emellett fotográfusként is kiváló.
Vizuál hír

Budapesti múzeumokat látogatott meg John Malkovich

A hollywoodi filmcsillag a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában tett múzeumi sétát.
Vizuál hír

Vidnyánszky Attila egymilliárd forintból filmesíti meg az Úri murit

Úri muri, megazisten! címmel, Trill Zsolt, Szarvas József, Schnell Ádám és Berettyán Nándor főszereplésével készül film Móricz Zsigmond regényéből. Az NFI támogatást szavazott meg Sophy Romvari első nagyjátékfilmjének gyártására is.