Szimbolikusan is megnyitja kapuit Szigliget egyik legemblematikusabb épülete: a Balaton-parti településen ugyanis július 1-jén Ahol a múzsák laknak – epizódok a Szigligeti Alkotóház történetéből címmel nyílik kiállítás, amely által az érdeklődő közönség megismerheti a ház falain belül megalkotott kulturális értékeket – közölte a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Hozzátették, a tárlat a község több pontján, így a Básti Lajos közösségi házban, a strandon, illetve más kültereken látható.

Az Esterházy-kastély elődjének számító barokk nemesi kúriát feltehetően 1785-1787 körül építették. A második világháború után államosított épület az ötvenes évek óta az írók alkotóházaként működik. A kultikus helyszín lehetőséget nyújtott az elmélyült alkotómunkára, de kiváló helyszíne volt a társasági és kulturális életnek, illetve az önfeledt nyaralásnak is. A legnevesebb írók között Fekete Istvánt, Juhász Ferencet, Karinthy Ferencet, Kassák Lajost, Kertész Imrét, Nagy Lászlót, Nemes Nagy Ágnest, Örkény Istvánt és Weöres Sándort is visszatérő vendégként üdvözölhették a szigligetiek, de megfordult itt Szabó Magda, Pilinszky János, valamint Zelk Zoltán is.

Kapcsolódó

„Minden regényemmel egy tartozást rovok le” – Beszélgetés Vámos Miklóssal

Nekünk, íróknak nincs más teendőnk, mint hogy igazat mondjunk – állítja Vámos Miklós, akivel Ötvenhét lépés című kisregénye kapcsán női sorsokról és a férfiak helytelen viselkedéséről beszélgettünk. Az író lapunknak azt is elárulta, mi a leghőbb vágya, és mit kellene kihúznia Thomas Mann-nak A varázshegyből.

A közleményben kiemelik, az Alkotóház története és az itt született műalkotások sora kimeríthetetlen ismeretanyagot foglal magába. Ennek a legizgalmasabb epizódjait szerette volna megragadni a MANK Sipos Tünde művészettörténész, kurátor segítségével, hogy az irodalmi és képzőművészeti alkotások tükrében megismerhessük annak inspiratív közegét.

A kiállításon bepillantást nyerhetünk az arborétum egyedülálló környezetébe, megismerhetjük a lakószobák kulisszatitkait, és az elkapott pillanatok tükrében megbizonyosodhatunk az itt kibontakozó társasági élet kiváltságosan jó hangulatáról is. Mert az Alkotóház működése, amellett, hogy megteremtette a lehetőséget az elmélyült alkotói munka számára,

Bacsó Péter filmrendező és Karinthy Ferenc író a Szigligeti Alkotóházban 1955-ben (Fotó/Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal)

A kiállításon archív fotókból és azokhoz tartozó leírásokból rajzolódik ki a színes, izgalmas világ, amelyet az írók otthonaként tarthat magáénak a Szigligeti Alkotóház, láthatjuk például, amint Füst Milán egyik könyvén dolgozik, elolvashatjuk, mit mondott a házról Esterházy Péter, és hogyan mesélt Szigligetről Makk Károly. Megelevenedik Karinthy Ferenc vagy éppen Fekete István alakja, megtudhatjuk, milyen volt a fürdőélet a községben és milyen játékokkal mulatták az időt a művészek.

Fejléckép: A Szigligeti Alkotóház 1955-ben (Fotó/Forrás: Kotnyek Antal / Fortepan)