Vizuál

Aki a magyar történelmet festette: Székely Bertalan

2017.08.21. 17:19
Ajánlom
1910. augusztus 21-én hunyt el Székely Bertalan festőművész, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet legnagyobb képviselője. Képeit már az általános iskolai tankönyvek lapjairól ismeri mindenki.

Székely Bertalan 1835-ben született Kolozsvárott. Kezdetben mérnöknek készült és a bécsi műegyetemen tanult, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián és Waldmüller szabadiskolájában, tanult. 1851 – 55-ben Bécsben Peter Johann Geiger és Carl Rahl növendéke volt. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol

éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát.

1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott. Portrét fest a család tagjairól, s megismerkedik a marschendorfi birtokuk intézőjének húgával, Kudrina Janette-tel, akivel 1860-ban házasságot köt.

1859 telén Münchenbe ment Pilotyhoz tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori Önarcképét, a realista portréfestészet egyik remekművét. Ugyancsak

itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása.

1861-ben festette Dobozy és hitvese című történelmi képét. Ettől kezdve mindjobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás jellemzett. 1862-ben készítette Greguss János arcképét, s ebben az évben Pestre költözött. 1863-ban VII. Károly császár menekülése című falképével (München, Bayerisches Nationalmusem) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza. 

1866-ban alkotta a Mohácsi vész, a következő évben pedig az Egri nők című nagy sikert aratott történelmi képeit. 1869-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt

sok illusztrációt is készített például Eötvös József vagy Petőfi költeményeihez.

1870-ben készült V. László című történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete című 12 darabból álló ciklusa. 1875-ben alkotta egyik fő művét, a Thököly búcsúját. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját, a Zrínyi kirohanását 1879-ben fejezte be.

Ettől kezdve elsősorban a monumentális festészet problémái foglalkoztatták, a század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eléget. 1887–89-ben festette a pécsi székesegyházba két freskóját és uo. a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889–90-ben Lotz Károllyal és Deák Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890–96-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896/97-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A Vajdahunyad vár részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat (1900–1902) nem került kivitelezésre, ahogy betegeskedése miatt nem valósultak meg a Zeneakadémia, a Halászbástya, a Szépművészeti Múzeum számára tervezett freskósorozatai sem.

Ekkor tájt főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. A 80–90-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. Szadai házában emlékmúzeumot rendeztek be. 

(via Magyar Életrajzi Lexikon 1900-1990, Artportal)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Schiff András évek óta nem lép fel Magyarországon, de még interjút sem nagyon ad a hazai sajtónak. Az Indexszel most kivételt tett, de csak írásban volt hajlandó válaszolni.
Klasszikus

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.
Zenés színház

Nem ért egyet az Operettszínház társulata és a bírálóbizottság a főigazgató személyének kérdésében

A társulat a jelenlegi igazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatja, a bírálóbizottság Kiss B. Atillát látná szívesen az Operettszínház élén. A döntés Kásler Miklós, az Emmi miniszterének kezében van.
Klasszikus

Arvo Pärt megkönnyezte a Fesztiválzenekar játékát

A klasszikus zene főpapját meghatotta, ahogyan a Budapesti Fesztiválzenekar és a Cantemus Vegyeskar a Te Deum című művét adta elő szeptember 21-én a Müpában.
Könyv

Íróként saját magam és szereplőim igazságát képviselem - Interjú Légrádi Gergellyel

Ügyvéd, író, de mindezek felett egy gondolkodó, kételyekkel élő ember. Légrádi Gergellyel harmadik, Nélkülem című kötetéről és a gondolkodás, lassítás, valamint a pillanatok megélésének fontosságáról beszélgettünk.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Az Úr hangja

Az Úr hangja Tokióban versenyez

A Hukkle és a Taxidermia rendezője, Pálfi György új filmjével több mint egy évtized után először kapott meghívást magyar film a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. Ázsia nagy presztízsű filmes eseményén Az Úr hangja a Tokyo Grand Prix-ért száll versenybe.
Vizuál galéria

Lángoló tüntetőktől a pingvinekig – az elmúlt év legjobb képei

Új helyszínen, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható idén a World Press Photo pályázat nyertes képeiből rendezett kiállítás, ezúttal a naturArt - 25 év legszebb természetfotói című kísérőtárlattal együtt.
Vizuál fipresci

Női hangok a CineFestről

Szeretetről, túlélésről, de mindenek előtt az itt és mostról beszélnek Debra Granik, Szilágyi Zsófia és Yang Mingming filmrendezők, a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának női alkotói.
Vizuál galéria

Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány közös kiállítása elsősorban Ferenczy Béni érett korszakának két központi témájára koncentrál: az izmos női aktokra és a fiatal fiúalakokra.
Vizuál caravaggio

Kiderült az igazság Caravaggio halálával kapcsolatban

A notórius ivóként, szoknyavadászként és javíthatatlan kötekedőként elhíresült festőóriásról egy friss kutatás azt állapította meg, hogy vérmérgezés, szepszis okozta halálát.