Vizuál

Aki a magyar történelmet festette: Székely Bertalan

2017.08.21. 17:19
Ajánlom
1910. augusztus 21-én hunyt el Székely Bertalan festőművész, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet legnagyobb képviselője. Képeit már az általános iskolai tankönyvek lapjairól ismeri mindenki.

Székely Bertalan 1835-ben született Kolozsvárott. Kezdetben mérnöknek készült és a bécsi műegyetemen tanult, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián és Waldmüller szabadiskolájában, tanult. 1851 – 55-ben Bécsben Peter Johann Geiger és Carl Rahl növendéke volt. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol

éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát.

1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott. Portrét fest a család tagjairól, s megismerkedik a marschendorfi birtokuk intézőjének húgával, Kudrina Janette-tel, akivel 1860-ban házasságot köt.

1859 telén Münchenbe ment Pilotyhoz tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori Önarcképét, a realista portréfestészet egyik remekművét. Ugyancsak

itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása.

1861-ben festette Dobozy és hitvese című történelmi képét. Ettől kezdve mindjobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás jellemzett. 1862-ben készítette Greguss János arcképét, s ebben az évben Pestre költözött. 1863-ban VII. Károly császár menekülése című falképével (München, Bayerisches Nationalmusem) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza. 

1866-ban alkotta a Mohácsi vész, a következő évben pedig az Egri nők című nagy sikert aratott történelmi képeit. 1869-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt

sok illusztrációt is készített például Eötvös József vagy Petőfi költeményeihez.

1870-ben készült V. László című történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete című 12 darabból álló ciklusa. 1875-ben alkotta egyik fő művét, a Thököly búcsúját. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját, a Zrínyi kirohanását 1879-ben fejezte be.

Ettől kezdve elsősorban a monumentális festészet problémái foglalkoztatták, a század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eléget. 1887–89-ben festette a pécsi székesegyházba két freskóját és uo. a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889–90-ben Lotz Károllyal és Deák Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890–96-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896/97-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A Vajdahunyad vár részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat (1900–1902) nem került kivitelezésre, ahogy betegeskedése miatt nem valósultak meg a Zeneakadémia, a Halászbástya, a Szépművészeti Múzeum számára tervezett freskósorozatai sem.

Ekkor tájt főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. A 80–90-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. Szadai házában emlékmúzeumot rendeztek be. 

(via Magyar Életrajzi Lexikon 1900-1990, Artportal)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.
Vizuál hír

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Vizuál ajánló

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Vizuál Nemzeti Filmintézet

A filmes pályáztatásban egyelőre nincs fennakadás

A Nemzeti Filmintézet tevékenysége továbbra is zökkenőmentes, a pályáztatás folyamatos, legutóbb hét pályázat támogatásáról döntöttek.
Vizuál galéria

Utazási plakátok – könyvekbe és filmekbe

Unod a bezártságot? Kimozdulnál már? Mutatunk néhány csábító uticélt, ahova még most is el lehet jutni!