Vizuál

Aki a vízililiomokat vászonra álmodta – 180 éve született Claude Monet

2020.11.14. 10:05
Ajánlom
A francia impresszionizmus egyik legnagyobb alakja, Claude Monet, 1840. November 14-én született Párizsban, de a Szajna torkolatában fekvő Le Havre kikötővárosában nőtt fel. Kamaszkorában úgy keresett pénzt, hogy az utcán karikatúrákat és portrékat rajzolt, így ismerte fel tehetségét Eugene Boudin festőművész, aki mentora lett és bevezette a festészet rejtelmeibe.

Monet anyja halála után otthagyta az iskolát és nagynénjéhez költözött Párizsba. A fiatal festők szokásával ellentétben nem a Louvre-ban másolta régi korok mestereit, hanem ablakában ülve azt festette, amit látott, idővel megismerkedett Constant Troyonnal, a barbizoni tájképfestők mesterével, majd Camille Pissarróval is.

1861-ben behívták katonának és Algériába vezényelték. Apja felajánlotta, hogy megváltja a szolgálat alól, ha felhagy a festészettel, de Monet ezt visszautasította. Egy év múlva, amikor a helyőrségben tífuszt kapott, nagynénje szabadította ki azzal a feltétellel, hogy beiratkozik egy festészeti akadémiára.

Az Algériában töltött idő meghatározó pontja volt Monet későbbi művészetének,

Afrika élénk színei erősen hatottak festészetére. A formális képzéssel gyorsan megcsömörlött, s a svájci Charles Gleyre iskolájába iratkozott be, itt ismerkedett meg Auguste Renoirral és Alfred Sisley-vel. A fiatal festők Edouard Manet-t tartották vezérüknek, noha ő nem értett egyet művészeti elveikkel. Monet és társai a Visszautasítottak Szalonjához csatlakoztak és a fontainebleau-i erdőbe jártak tájképeket festeni. Az akadémikus nézeteket képviselő Szalon kiállításaira beküldött képeit sorra elutasították, az elkeseredett és eladósodott Monet 1868-ban öngyilkosságot kísérelt meg és a Szajnába vetette magát, de szerencsére kimentették.

Pierre-Auguste_Renoir_083-103706.jpg

Renoir: Claude Monet az argenteuil-i kertjében fest, 1873 (Fotó/Forrás: wikipedia / Pierre-Auguste Renoir)

Monet festészetének sajátos jegyei az 1866-os Reggeli a szabadban című képén tűnnek fel először, az anyagszerű, realista ábrázolás a fényjelenségek érzékeltetésével együtt jelentkezik. Párizsi képein (Saint Germain l'Auxerrois, Louvre-rakpart, A gyermekek kertje) még a levegő remegése is érezhető a várost besugározó napfényben.

A Terasz Le Havre mellett vagy a Nők a kertben az impresszionizmust közvetlenül előkészítő képek.

Ezután Renoirral a Szajnát festette, a napfényes természet, a víz tükröződése, a színes árnyékok teszik mozgalmassá képeit (A Szajna Argenteuil-nél, La Grenouillére). Az 1870-es porosz-francia háború kitörése után családjával Londonba utazott, majd 1871-ben fél évet Hollandiában élt. Lenyűgözte az angol tájképfestők, különösen John Constable és William Turner festészete, a japán fametszetek is hatottak rá, Hollandiában csatornákat, hajókat, szélmalmokat festett.

Claude_Monet_Impression_soleil_levant_1872-101458.jpg

Claude Monet: Impresszió: a felkelő nap (Fotó/Forrás: Wikipédia)

1872 és 1878 közt Argenteuil-ben élt, optikai látomásaiban az ember csak kellék. Ekkori párizsi képeit (Boulevard des Capucines, A fellobogózott Rue Montorgeuil) a remegő atmoszféra, a napfényes színek teszik elevenné.

A pillanatnyi benyomásokat, légköri változásokat megragadó irányzat nevét Monet Impresszió: a felkelő nap című képe adta,

amely a mozgalom első, 1874 tavaszán rendezett párizsi kiállításán volt látható. A szót egy kritikus gúnyos szándékkal írta le, befejezetlen vázlathoz hasonlítva a festményeket, de Monet és társai büszkén vállalták a jelzőt.

Monet: A roueni katedrális alkonyatkor

Monet: A roueni katedrális alkonyatkor

Ismertek Monet festménysorozatai, amelyeket azonos témákról különböző napszakokban, más-más fényviszonyok mellett festett, első ilyen sorozata a Saint-Lazare pályaudvarról készült. A csoport felbomlása után, 1878-ban Vétheuil-be, 1883-ban a normandiai Givernybe költözött, mindkét hely számos képét ihlette. Ezek az esztendők művészete elismerését is meghozták, 1889-ben óriási sikere volt Rodinnel közös kiállításának. Az 1890-es Szénaboglyák sorozata főleg a légköri jelenségeket tükrözi. Leghíresebb, 1890-től 1892-ig festett sorozatán, a roueni katedrálist ábrázoló képein szinte eltűnik az épület, a kőcsipkék részletei, csak a levegő és a fény finom remegése látható reggel, délben, délután és este.

A 20. század első éveiben festett Temze-képei Turner hatásáról tanúskodnak,

a köd, a gyárak füstje, a londoni szmog elhalványítja a hidakat, a parlament tornyát. 1908 és 1910 között Velence csatornáit, műemlékeit festette. Az anyagi biztonságot élvezve (már a századfordulón több autója volt, 1904-ben gyorshajtásért bírságot is kapott) givernyi kertjének virágaival, japán hídjával, a vízfelületek színjátékával szinte tárgy nélküli képeket alkotott. Kertjét Afrikából rendelt vízililiomokkal ültette tele, amelyeket újra és újra megfestett. Élete végén látása megromlott, ennek tulajdonítják a vörös szín egyre erősebb megjelenését utolsó képein. A tökéletességre törekvő Monet azokat a képeit, amelyekkel elégedetlen volt, dühében maga tette tönkre, állítólag több száz képe veszett így el.

Monet több száz festményét semmisítette meg

Kapcsolódó

Monet több száz festményét semmisítette meg

Valószínűleg több száz Monet-festménnyel vagyunk szegényebbek, ugyanis a festő saját maga tette tönkre több száz vízililiomos képét, mivel a kritikusok nem rajongtak értük.

Monet 1926. december 5-én halt meg, retrospektív kiállítását 1927-ben rendezték meg Párizsban. Ezen állították ki 22 nagyméretű, vízililiomokat ábrázoló képét, amelyeket a francia államnak adományozott.

GettyImages-152247585-100555.jpg

Claude Monet (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Ami pénzben is kifejeződik: tavaly például 110 millió dollárért kelt el Kazlak című képe egy New York-i árverésen, ez volt az első impresszionista festmény, amelyért több mint 100 millió dollárt adtak. Monet és barátai címmel 2003. december 1-jétől a Szépművészeti Múzeum 33 európai és amerikai gyűjtemény 70 festményét, rajzát és szobrát állította ki, a tárlatot három és fél hónap alatt csaknem 300 ezren látták.  A párizsi Orangerie múzeumban virtuális valóság segítségével az interneten is megtekinthetők a festő Vízililiomok című óriási képei.

Fejléckép: Monet: Vízililiomok (forrás: Pannonia Entertainment)

Monet-ról nevezték el az impresszionizmust, mégis az amerikaiak tették újra naggyá

Kapcsolódó

Monet-ról nevezték el az impresszionizmust, mégis az amerikaiak tették újra naggyá

Kócos kis festőből az egyik legnagyobb hatású alkotóvá vált. Legismertebb képeit, a Vizililiomok-sorozat festményeit majdnem elkaszálta egy helyi önkormányzat - a kész művek pedig hosszú évekig senkinek sem kellettek. Szerencsére pont arra járt egy műértő amerikai katona.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Színház

Évadot hirdetett a Budaörsi Latinovits Színház – Alföldi Róbert, Pelsőczy Réka, Hegymegi Máté és Fehér Balázs Benő is rendez

Hat új bemutatóval készül a 2024/25-ös évadra a Budaörsi Latinovits Színház. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a színház vezetője ezúttal is olyan alkotókat kért fel, akik magától értetődően tudnak bekapcsolódni abba a műhelymunkába, amely évek óta mind professzionálisabban és egyre több szakmai eredményt felmutatva működik Budaörsön.
Klasszikus

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Jazz/World

A hangok határtalansága – beszélgetés Snétberger Ferenccel

Különleges élménnyel gazdagodtak azok, akik jegyet váltottak április 28-ára az Erkel Színházba, ahol Snétberger Ferenc a kiváló svéd bőgős, Anders Jormin társaságában, a JazzFest Budapest fellépőjeként zenélt a nagyérdeműnek. Az interjút a Berlinben élő gitárművésszel budapesti koncertje előtt pár nappal készítettük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is. 
Vizuál ajánló

Őszi ének – Véssey Gábor lírai festményei a Pesti Vigadóban

Május 10-én nyílt meg a Munkácsy Mihály-díjas Véssey Gábor munkáit bemutató tárlat a Pesti Vigadóban. A július 7-ig látogatható kiállítás a 75 éves művész legújabb alkotásait vonultatja fel.