Vizuál

Aki a vízililiomokat vászonra álmodta – 180 éve született Claude Monet

2020.11.14. 10:05
Ajánlom
A francia impresszionizmus egyik legnagyobb alakja, Claude Monet, 1840. November 14-én született Párizsban, de a Szajna torkolatában fekvő Le Havre kikötővárosában nőtt fel. Kamaszkorában úgy keresett pénzt, hogy az utcán karikatúrákat és portrékat rajzolt, így ismerte fel tehetségét Eugene Boudin festőművész, aki mentora lett és bevezette a festészet rejtelmeibe.

Monet anyja halála után otthagyta az iskolát és nagynénjéhez költözött Párizsba. A fiatal festők szokásával ellentétben nem a Louvre-ban másolta régi korok mestereit, hanem ablakában ülve azt festette, amit látott, idővel megismerkedett Constant Troyonnal, a barbizoni tájképfestők mesterével, majd Camille Pissarróval is.

1861-ben behívták katonának és Algériába vezényelték. Apja felajánlotta, hogy megváltja a szolgálat alól, ha felhagy a festészettel, de Monet ezt visszautasította. Egy év múlva, amikor a helyőrségben tífuszt kapott, nagynénje szabadította ki azzal a feltétellel, hogy beiratkozik egy festészeti akadémiára.

Az Algériában töltött idő meghatározó pontja volt Monet későbbi művészetének,

Afrika élénk színei erősen hatottak festészetére. A formális képzéssel gyorsan megcsömörlött, s a svájci Charles Gleyre iskolájába iratkozott be, itt ismerkedett meg Auguste Renoirral és Alfred Sisley-vel. A fiatal festők Edouard Manet-t tartották vezérüknek, noha ő nem értett egyet művészeti elveikkel. Monet és társai a Visszautasítottak Szalonjához csatlakoztak és a fontainebleau-i erdőbe jártak tájképeket festeni. Az akadémikus nézeteket képviselő Szalon kiállításaira beküldött képeit sorra elutasították, az elkeseredett és eladósodott Monet 1868-ban öngyilkosságot kísérelt meg és a Szajnába vetette magát, de szerencsére kimentették.

Pierre-Auguste_Renoir_083-103706.jpg

Renoir: Claude Monet az argenteuil-i kertjében fest, 1873 (Fotó/Forrás: wikipedia / Pierre-Auguste Renoir)

Monet festészetének sajátos jegyei az 1866-os Reggeli a szabadban című képén tűnnek fel először, az anyagszerű, realista ábrázolás a fényjelenségek érzékeltetésével együtt jelentkezik. Párizsi képein (Saint Germain l'Auxerrois, Louvre-rakpart, A gyermekek kertje) még a levegő remegése is érezhető a várost besugározó napfényben.

A Terasz Le Havre mellett vagy a Nők a kertben az impresszionizmust közvetlenül előkészítő képek.

Ezután Renoirral a Szajnát festette, a napfényes természet, a víz tükröződése, a színes árnyékok teszik mozgalmassá képeit (A Szajna Argenteuil-nél, La Grenouillére). Az 1870-es porosz-francia háború kitörése után családjával Londonba utazott, majd 1871-ben fél évet Hollandiában élt. Lenyűgözte az angol tájképfestők, különösen John Constable és William Turner festészete, a japán fametszetek is hatottak rá, Hollandiában csatornákat, hajókat, szélmalmokat festett.

Claude_Monet_Impression_soleil_levant_1872-101458.jpg

Claude Monet: Impresszió: a felkelő nap (Fotó/Forrás: Wikipédia)

1872 és 1878 közt Argenteuil-ben élt, optikai látomásaiban az ember csak kellék. Ekkori párizsi képeit (Boulevard des Capucines, A fellobogózott Rue Montorgeuil) a remegő atmoszféra, a napfényes színek teszik elevenné.

A pillanatnyi benyomásokat, légköri változásokat megragadó irányzat nevét Monet Impresszió: a felkelő nap című képe adta,

amely a mozgalom első, 1874 tavaszán rendezett párizsi kiállításán volt látható. A szót egy kritikus gúnyos szándékkal írta le, befejezetlen vázlathoz hasonlítva a festményeket, de Monet és társai büszkén vállalták a jelzőt.

Monet: A roueni katedrális alkonyatkor

Monet: A roueni katedrális alkonyatkor

Ismertek Monet festménysorozatai, amelyeket azonos témákról különböző napszakokban, más-más fényviszonyok mellett festett, első ilyen sorozata a Saint-Lazare pályaudvarról készült. A csoport felbomlása után, 1878-ban Vétheuil-be, 1883-ban a normandiai Givernybe költözött, mindkét hely számos képét ihlette. Ezek az esztendők művészete elismerését is meghozták, 1889-ben óriási sikere volt Rodinnel közös kiállításának. Az 1890-es Szénaboglyák sorozata főleg a légköri jelenségeket tükrözi. Leghíresebb, 1890-től 1892-ig festett sorozatán, a roueni katedrálist ábrázoló képein szinte eltűnik az épület, a kőcsipkék részletei, csak a levegő és a fény finom remegése látható reggel, délben, délután és este.

A 20. század első éveiben festett Temze-képei Turner hatásáról tanúskodnak,

a köd, a gyárak füstje, a londoni szmog elhalványítja a hidakat, a parlament tornyát. 1908 és 1910 között Velence csatornáit, műemlékeit festette. Az anyagi biztonságot élvezve (már a századfordulón több autója volt, 1904-ben gyorshajtásért bírságot is kapott) givernyi kertjének virágaival, japán hídjával, a vízfelületek színjátékával szinte tárgy nélküli képeket alkotott. Kertjét Afrikából rendelt vízililiomokkal ültette tele, amelyeket újra és újra megfestett. Élete végén látása megromlott, ennek tulajdonítják a vörös szín egyre erősebb megjelenését utolsó képein. A tökéletességre törekvő Monet azokat a képeit, amelyekkel elégedetlen volt, dühében maga tette tönkre, állítólag több száz képe veszett így el.

Monet több száz festményét semmisítette meg

Kapcsolódó

Monet több száz festményét semmisítette meg

Valószínűleg több száz Monet-festménnyel vagyunk szegényebbek, ugyanis a festő saját maga tette tönkre több száz vízililiomos képét, mivel a kritikusok nem rajongtak értük.

Monet 1926. december 5-én halt meg, retrospektív kiállítását 1927-ben rendezték meg Párizsban. Ezen állították ki 22 nagyméretű, vízililiomokat ábrázoló képét, amelyeket a francia államnak adományozott.

GettyImages-152247585-100555.jpg

Claude Monet (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Ami pénzben is kifejeződik: tavaly például 110 millió dollárért kelt el Kazlak című képe egy New York-i árverésen, ez volt az első impresszionista festmény, amelyért több mint 100 millió dollárt adtak. Monet és barátai címmel 2003. december 1-jétől a Szépművészeti Múzeum 33 európai és amerikai gyűjtemény 70 festményét, rajzát és szobrát állította ki, a tárlatot három és fél hónap alatt csaknem 300 ezren látták.  A párizsi Orangerie múzeumban virtuális valóság segítségével az interneten is megtekinthetők a festő Vízililiomok című óriási képei.

Fejléckép: Monet: Vízililiomok (forrás: Pannonia Entertainment)

Monet-ról nevezték el az impresszionizmust, mégis az amerikaiak tették újra naggyá

Kapcsolódó

Monet-ról nevezték el az impresszionizmust, mégis az amerikaiak tették újra naggyá

Kócos kis festőből az egyik legnagyobb hatású alkotóvá vált. Legismertebb képeit, a Vizililiomok-sorozat festményeit majdnem elkaszálta egy helyi önkormányzat - a kész művek pedig hosszú évekig senkinek sem kellettek. Szerencsére pont arra járt egy műértő amerikai katona.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Klasszikus

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Milyen munka áll Az Év Múzeuma díj mögött?

A múzeumok szakmai szervezete, a Pulszky Társaság idén először ítélte oda Az Év Múzeuma díjat egy tisztán kortárs művészeti profilú múzeumnak. Mennyi munka áll amögött, hogy a Ludwig lehetett a nagy múzeumok kategóriájának nyertese? Dr. Fabényi Juliával, az intézmény igazgatójával beszélgettünk.
Vizuál lista

Denzel Washington az évszázad (eddigi) legjobb színésze a New York Times szerint

Lehet, hogy furcsa két évtized után összeszedni a 21. század legjobb színészeit, a New York Times megpróbálta. Catherine Deneuve, Daniel Day-Lewis és Joaquin Phoenix is a felsoroltak között.
Vizuál rövidfilm

Spilák Klára rövidfilmes alakítását díjazták New Yorkban

A magyar színésznőt az SZFE hallgatójának, Rosanics Patrik diplomamunkájában nyújtott alakításáért díjazták.
Vizuál interjú

A hely szelleme, avagy a Dreher DNS-e

Mi közük a boszorkányoknak a sörfőzéshez? Hogyan fejtették meg a Dreher logóban található háromszög rejtélyét? S igaz-e a legenda, hogy miért nem koccintunk sörrel? A kőbányai Dreher Antal úton található Dreher Sörmúzeumban ezekre a kérdésekre is választ kaptam.
Vizuál hír

Döntött a bizottság, Horvát Lili filmjével nevezünk az Oscar-díjra

Az elmúlt hónapokban valóságos diadalkörutat járó Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film képviseli Magyarországot a 93. Oscar-versenyben.