Vizuál

Aki arcot adott a menekülteknek – Vranik Roland

2018.11.30. 13:40
Ajánlom
Tarr Béla egykori rendezőasszisztense már első filmjével, a Fekete kefével beírta magát a magyar filmtörténetbe. Legutóbbi filmje, Az állampolgár a menekült lét és a befogadás viszonyát boncolgatja. Vranik Roland a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Az ezredforduló után megjelent, új magyar filmes generáció rendezőinek többsége hagyományos pályán került a szakma körforgásába, elvégezve a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től Egyetem) rendezői szakát. Hogy nem ez az egyetlen járható út, azt többek közt a legelső nagyjátékfilmjével máris Filmszemle-fődíjat kiérdemlő Vranik Roland mutatta meg.

A filmezést a kilencvenes években a Positive Production nevű alkotói stúdióban kezdte, amelynek filmművészetis hallgatók mellett olyan fiatalok is tagjai voltak, akiket nem vettek fel a főiskolára, vagy nem is jelentkeztek oda – például Antal Nimród vagy Vranik Roland. Nagyjátékfilmes munkái előtt nyolc évig élt és dolgozott külföldön (egy rövid amerikai és izraeli kitérő után Hollandiában telepedett le hosszabb időre), majd rövidfilmeket és reklámokat kezdett rendezni.

Első meghatározó filmes tapasztalatának azt a három-négy hónapos időszakot tartja, amikor Tarr Béla 2000-ben megjelent, Werckmeister harmóniák című filmjének monumentális, három évet felölelő forgatásán vehetett részt rendezőasszisztensként.

Önálló rendezői bemutatkozására ezután még öt évet kellett várni: az alkalmi munkaként kéménysepréssel is foglalkozó barátja történeteiből kiinduló, de később a valóságtól elemelt, abszurd mozivá alakult Fekete kefe első producere egy idő után lemondott a filmről, de többek közt Török Ferenc közbenjárásával sikerült új finanszírozókat találni.

vranik_roland_toronto_euff-181034.jpg

Vranik Roland Torontóban átveszi az Európai Uniós Filmfesztivál közönségdíját Az állampolgár című filmért (Fotó/Forrás: Filmalap)

Vranik szereti hangsúlyozni, hogy bár rendezőként az ő neve szerepel a stáblistán, a Fekete kefe nem létezne Pohárnok Gergely nélkül, aki operatőri munkája mellett a forgatókönyvírásban is részt vett, és ő győzött meg mindenkit arról, hogy a film abszurditásához a fekete-fehér képi világ passzol leginkább. A 2005-ös Magyar Filmszemlén a produceri és az operatőri díj, valamint a diákzsűri különdíja mellett a legjobb filmnek járó elismerést is a Fekete kefe kapta.

A díjaknak köszönhetően második rendezése, a 2009-es Adás már könnyebben összejött. A magyar „művészfilmes” normákhoz képest szokatlan, disztópikus alkotás alapötletének ma már a Black Mirrorban lenne a helye: a monitorok és a tévék egyik pillanatról a másikra sötétbe borulnak, a képhiány sokkjából pedig egy új alapokra helyezett társadalom kezd kiépülni.

Ezután újabb hét évnek kellett eltelnie, hogy immár a Filmalap rendszerében új lehetőséget kapjon Vranik. Bár Az állampolgár című harmadik filmjét – már csak annak 2017-es hazai premierdátuma miatt is – könnyű lenne a migrációs válságra reagáló alkotásnak nézni, az efféle hatásvadászattól messze áll (a forgatókönyv-fejlesztési pályázatot is még 2014 februárjában nyerte el). Korábbi rendezéseihez képest Az állampolgár egy klasszikus narratívájú film, amely Magyarországon élő menekültekről szól, de Vranik szerint a témája időtlen:

egy menekült 20 évvel ezelőtt is kiszolgáltatott volt, most is kiszolgáltatott, és 20 év múlva is az lesz.” (hvg.hu)

allampolgar_mozikepek3-180340.jpg

Máhr Ágnes és Dr. Cake-Baly Marcelo Az állampolgár című filmben (Fotó/Forrás: Mozinet)

Ha filmnyelvileg ezúttal vissza is vett a kísérletezgetésből, Az állampolgár szereplőválogatása annál szokatlanabb volt. A két bevándorló főhős korábban sohasem színészkedett: a Bissau-Guineából a háború elől Magyarországra menekült, biztonsági őrként dolgozó főszereplőt, Wilsont alakító Cake-Baly Marcelót az utcán szólította le a rendező, míg a kitoloncolás ellen küzdő, perzsa Shirint játszó iráni Arghavan Shekarit (aki civilben divattervező, jógaoktató és óvodai angoltanár) úgy ajánlották neki.

A filmben Wilson sorozatosan elbukik az állampolgársági vizsgán, ezért felkér egy mátyásföldi tanárnőt, hogy korrepetálja, majd kettejük szerelemmé alakuló történetébe csatlakozik be a kilátástalan helyzetben lévő Shirin. Amikor Vranik 2012-ben kitalálta, hogy magyarországi menekültekről készít filmet, még nem tudta, milyen irányba viszi a cselekményt, de később, a témában elmerülve azt tapasztalta, hogy akármi is történjen a nagypolitikában, a magyarok alapjában véve befogadóak. Erről így nyilatkozott a 444.hu-nak:

A tömegpszichózist külön kell kezelni. Mi nem vagyunk tömeg, és Az állampolgár pont erről szól, hogy arca lesz, emberré válik az a fekete sereg, amitől éppen retteg Európa.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Vranik Roland (Kaszás Tamás)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Klasszikus

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Vizuál magazin

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál iparművészeti múzeum

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható. 
Vizuál berlinale

Bucsi Réka helyet kapott a Berlinálé rövidfilmes zsűrijében

Idén nem versenyzőként, hanem zsűritagként tér vissza a Berlinálé filmfesztiválra Bucsi Réka.