Vizuál

Aki arcot adott a menekülteknek – Vranik Roland

2018.11.30. 13:40
Ajánlom
Tarr Béla egykori rendezőasszisztense már első filmjével, a Fekete kefével beírta magát a magyar filmtörténetbe. Legutóbbi filmje, Az állampolgár a menekült lét és a befogadás viszonyát boncolgatja. Vranik Roland a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Az ezredforduló után megjelent, új magyar filmes generáció rendezőinek többsége hagyományos pályán került a szakma körforgásába, elvégezve a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től Egyetem) rendezői szakát. Hogy nem ez az egyetlen járható út, azt többek közt a legelső nagyjátékfilmjével máris Filmszemle-fődíjat kiérdemlő Vranik Roland mutatta meg.

A filmezést a kilencvenes években a Positive Production nevű alkotói stúdióban kezdte, amelynek filmművészetis hallgatók mellett olyan fiatalok is tagjai voltak, akiket nem vettek fel a főiskolára, vagy nem is jelentkeztek oda – például Antal Nimród vagy Vranik Roland. Nagyjátékfilmes munkái előtt nyolc évig élt és dolgozott külföldön (egy rövid amerikai és izraeli kitérő után Hollandiában telepedett le hosszabb időre), majd rövidfilmeket és reklámokat kezdett rendezni.

Első meghatározó filmes tapasztalatának azt a három-négy hónapos időszakot tartja, amikor Tarr Béla 2000-ben megjelent, Werckmeister harmóniák című filmjének monumentális, három évet felölelő forgatásán vehetett részt rendezőasszisztensként.

Önálló rendezői bemutatkozására ezután még öt évet kellett várni: az alkalmi munkaként kéménysepréssel is foglalkozó barátja történeteiből kiinduló, de később a valóságtól elemelt, abszurd mozivá alakult Fekete kefe első producere egy idő után lemondott a filmről, de többek közt Török Ferenc közbenjárásával sikerült új finanszírozókat találni.

vranik_roland_toronto_euff-181034.jpg

Vranik Roland Torontóban átveszi az Európai Uniós Filmfesztivál közönségdíját Az állampolgár című filmért (Fotó/Forrás: Filmalap)

Vranik szereti hangsúlyozni, hogy bár rendezőként az ő neve szerepel a stáblistán, a Fekete kefe nem létezne Pohárnok Gergely nélkül, aki operatőri munkája mellett a forgatókönyvírásban is részt vett, és ő győzött meg mindenkit arról, hogy a film abszurditásához a fekete-fehér képi világ passzol leginkább. A 2005-ös Magyar Filmszemlén a produceri és az operatőri díj, valamint a diákzsűri különdíja mellett a legjobb filmnek járó elismerést is a Fekete kefe kapta.

A díjaknak köszönhetően második rendezése, a 2009-es Adás már könnyebben összejött. A magyar „művészfilmes” normákhoz képest szokatlan, disztópikus alkotás alapötletének ma már a Black Mirrorban lenne a helye: a monitorok és a tévék egyik pillanatról a másikra sötétbe borulnak, a képhiány sokkjából pedig egy új alapokra helyezett társadalom kezd kiépülni.

Ezután újabb hét évnek kellett eltelnie, hogy immár a Filmalap rendszerében új lehetőséget kapjon Vranik. Bár Az állampolgár című harmadik filmjét – már csak annak 2017-es hazai premierdátuma miatt is – könnyű lenne a migrációs válságra reagáló alkotásnak nézni, az efféle hatásvadászattól messze áll (a forgatókönyv-fejlesztési pályázatot is még 2014 februárjában nyerte el). Korábbi rendezéseihez képest Az állampolgár egy klasszikus narratívájú film, amely Magyarországon élő menekültekről szól, de Vranik szerint a témája időtlen:

egy menekült 20 évvel ezelőtt is kiszolgáltatott volt, most is kiszolgáltatott, és 20 év múlva is az lesz.” (hvg.hu)

allampolgar_mozikepek3-180340.jpg

Máhr Ágnes és Dr. Cake-Baly Marcelo Az állampolgár című filmben (Fotó/Forrás: Mozinet)

Ha filmnyelvileg ezúttal vissza is vett a kísérletezgetésből, Az állampolgár szereplőválogatása annál szokatlanabb volt. A két bevándorló főhős korábban sohasem színészkedett: a Bissau-Guineából a háború elől Magyarországra menekült, biztonsági őrként dolgozó főszereplőt, Wilsont alakító Cake-Baly Marcelót az utcán szólította le a rendező, míg a kitoloncolás ellen küzdő, perzsa Shirint játszó iráni Arghavan Shekarit (aki civilben divattervező, jógaoktató és óvodai angoltanár) úgy ajánlották neki.

A filmben Wilson sorozatosan elbukik az állampolgársági vizsgán, ezért felkér egy mátyásföldi tanárnőt, hogy korrepetálja, majd kettejük szerelemmé alakuló történetébe csatlakozik be a kilátástalan helyzetben lévő Shirin. Amikor Vranik 2012-ben kitalálta, hogy magyarországi menekültekről készít filmet, még nem tudta, milyen irányba viszi a cselekményt, de később, a témában elmerülve azt tapasztalta, hogy akármi is történjen a nagypolitikában, a magyarok alapjában véve befogadóak. Erről így nyilatkozott a 444.hu-nak:

A tömegpszichózist külön kell kezelni. Mi nem vagyunk tömeg, és Az állampolgár pont erről szól, hogy arca lesz, emberré válik az a fekete sereg, amitől éppen retteg Európa.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Vranik Roland (Kaszás Tamás)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Tavasztól újra mozikban a felújított Vízipók-csodapók

A rovarokról szóló sorozat sikerében eleinte nem bíztak a készítők, ennek ellenére több mint 40 országba jutott el a széria. Most az egész estés verzió tér vissza a vászonra.
Vizuál karácsony

Ezeket nézze meg a gyerekkel decemberben!

Mutatjuk milyen gyerekfilmek érkeznek a magyar mozikba decemberben, akár az ünnepekre készülésként, akár arra, hogy lekösse a kicsiket az iskolai szünetben.
Vizuál galéria

Filmes relikviákkal és Mijazaki-kiállítással nyit a Los Angeles-i Filmmúzeum

Az Oscar-díjat is odaítélő Amerikai Filmakadémia múzeuma 2019 végétől várja a látogatókat mozis ritkaságokkal és a Chihiro szellemországban rendezőjének munkásságát felölelő időszaki tárlattal.
Vizuál oscar-díj

Egymással is versenyeznek magyar filmek az Oscar-díj előszobájában

Rekordszámú kategóriában versenyeznek magyar filmek idén az Oscar díjakért folyó versenyben. Január 22-én érkezik a jelöltek listája, addig is mutatjuk, hogy melyik magyar filmekért izgulhatunk.
Vizuál videó

Mi történik a bezárt Néprajzi Múzeumban?

Kiállítás híján a zárt ajtók mögé enged betekintést a múzeum videója. A kulisszák mögött nagyságrendileg 215 ezres tárgyállomány, valamint az archívumi adattárban őrzött dokumentum, fénykép és negatív megmozdítását készítik elő.