A május 27. és július 19. között a Longtermhandstandban látogatható nagyszabású életmű-kiállítás címe egy hosszú idézet: „Egyszer a rádióban az álomfejtésről volt szó. Betelefonáltam, és azt kérdeztem, hogy lehet az, hogy amit én álmodok, az mindig bejön.” A kérdés – amelyet a művész egyszer élő adásban, egy rádió álomfejtő műsorába telefonálva tett fel – magában foglalja mind munkássága, mind élete profetikus jellegét: Omara nem csupán dokumentálta a valóságát, hanem teljes meggyőződéssel vallotta, hogy az megváltoztatható, és álmait szó szerint valósággá festette.
Oláh Mara (1945–2020), művésznevén Omara, hivatalosan autodidakta volt, formális képzés nélkül dolgozott, mégis egyedi művészi nyelvezetet és képvilágot teremtett – olvasható a tárlat ismertetőjében. 1988-ban, negyvenhárom éves korában, anyja halálát követően kezdett festeni. A művészet számára a gyógyulás, a traumafeldolgozás és az önmagával való szembenézés eszközévé vált.
Ihletforrásai elsősorban saját élete és tapasztalatai voltak: az anyaság, a betegség, a szegénység, a rasszista erőszak és a mindennapos megélhetési küzdelem emlékei élénk, figuratív festményeiben öltöttek formát. 1992-től – miután egy szegedi kiállításon félreértelmezték egyik munkáját – kézzel írott feliratokat kezdett közvetlenül a képek felületére festeni: kijelentéseket, felháborodásokat, vallomásokat és szembesítéseket, hogy munkáit rajta kívül senki más ne magyarázhassa.
Képeiben a gyengéd, személyes vallomások és a heves politikai tiltakozás egyszerre vannak jelen.
A kiállítás részeként többek között bemutatják Omara ikonikus, úgynevezett „kék képeit”: a kék különböző árnyalataiban festett, bensőséges hangvételű munkákat, amelyek egy, a lányáról látott álomból születtek, és a roma, valamint a női kisebbségi lét megrázkódtatásairól tanúskodnak. Láthatók fontos politikai festményei is, amelyek olyan társadalmi kérdésekkel néznek szembe, mint a rendőri brutalitás, az intézményes rasszizmus és a lakhatási egyenlőtlenségek. A látogatók megtekinthetik performatív önportréit is, amelyeken hol odaadó anyaként, hol ünnepelt művészként, hol naiv festőként, hol ragyogó közéleti dívaként jelenik meg, valamint jellegzetes, 2010 és 2020 között szétvágott cigisdobozok belsejére és egyéb kartondarabokra készült miniatűr festményeit.
A képre kattintva galéria nyílik:
Fejléckép: Omara: Omara's Lifesaver!, 2006–2012, részlet (forrás: Longtermhandstand)
hírlevél
