Vizuál

Aki bújt, aki nem, megnyílt a Houdini-múzeum

2016.06.12. 10:12
Ajánlom
David Merlini szabadulóművész nyitotta meg a magyar származású, legendás szabadulóművészről, Harry Houdiniről elnevezett múzeumot, amely az eredeti funkció mellett az ifjú illuzionistáknak fellépési és gyakorlási helyet is biztosít.

A budai Várban megnyíló The House of Houdini elnevezésű intézmény a szabadulóművész relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be.

David Merlini, aki a múzeum megálmodója és létrehozója is, a megnyitón emlékeztetett arra, hogy Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A tárlat első része "a sötét múltat", a szabadulóművész életének első 26 évét mutatja be családi fotókon, anyakönyvi kivonatokon és számos más dokumentumon keresztül, a második rész, az orfeum jellegű tér pedig Houdini "csodás életébe" invitálja a látogatókat.

A tárlat második részében látható tárgyak között fellelhetők az illuzionista könyvei, kéziratai, kellékei, bilincsei, de a tárlat részét képezi Harry Houdini egyik saját, hírhedten biztonságos béklyója, egy Tower-típusú duplazáras bokabilincs, valamint egy általa jegyzett levél is, amelyet még az amerikai mágusok társasága (Society of American Magicians, SAM) elnökeként írt.

A bemutatót gazdagítja a Magyarországon forgatott Houdini-film kellékei közül a múlt század hangulatát visszaadó Metamorphosis, azaz helycsereláda is, valamint az a különleges óriás tejeskanna, amelyet vízzel telítettek, majd kívülről zárták le hat lakattal hermetikusan. Az illuzionistának ebből kellett kiszabadulnia.

"A múzeumi funkció mellett szeretnék segítséget, gyakorló és fellépési helyszínt is nyújtani azoknak a fiatal tehetségeknek, akik nem tudják, hogyan kezdjék el pályájukat. Ők a Houdini-házban otthon lehetnek" - fűzte hozzá Merlini. A múzeum mindezek mellett folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat.

A bemutató anyagának egy része korábban a milánói világkiállításon és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) is látható volt az év elején - mondta el Kiss Barbara, a könyvtár nemzetközi és kulturális kapcsolatok osztályának vezetője, aki a Houdini életét és munkásságát kutató csoportot is vezeti.

Weisz Erik négyéves volt, mikor családjával kivándoroltak az Egyesült Államokba és Wisconsinban telepedtek le. Erik tizenkét évesen megszökött otthonról, és beállt egy vándorcirkuszba, de aztán mégis hazatért, hogy segítse szüleit. Ifjú korától edzette magát futásban, úszásban és bokszolásban, így nyert kitűnő fizikuma és kitartása később képessé tette emberfeletti teljesítményt igénylő menekülő számainak végrehajtására.

Apja 1892-ben bekövetkezett halála után a francia mágus, Jean-Eugene Robert-Houdin iránti tiszteletből felvette a Houdini nevet, majd vándorcirkuszokban kezdett fellépni. Pár évvel később Martin Beck impresszárió fedezte fel tehetségét, az ő segítségével hódíthatta meg Amerika és Európa színpadait.

1926-ban, Halloweenkor hunyt el hashártyagyulladás következtében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.