Vizuál

Aki bújt, aki nem, megnyílt a Houdini-múzeum

2016.06.12. 10:12
Ajánlom
David Merlini szabadulóművész nyitotta meg a magyar származású, legendás szabadulóművészről, Harry Houdiniről elnevezett múzeumot, amely az eredeti funkció mellett az ifjú illuzionistáknak fellépési és gyakorlási helyet is biztosít.

A budai Várban megnyíló The House of Houdini elnevezésű intézmény a szabadulóművész relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be.

David Merlini, aki a múzeum megálmodója és létrehozója is, a megnyitón emlékeztetett arra, hogy Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A tárlat első része "a sötét múltat", a szabadulóművész életének első 26 évét mutatja be családi fotókon, anyakönyvi kivonatokon és számos más dokumentumon keresztül, a második rész, az orfeum jellegű tér pedig Houdini "csodás életébe" invitálja a látogatókat.

A tárlat második részében látható tárgyak között fellelhetők az illuzionista könyvei, kéziratai, kellékei, bilincsei, de a tárlat részét képezi Harry Houdini egyik saját, hírhedten biztonságos béklyója, egy Tower-típusú duplazáras bokabilincs, valamint egy általa jegyzett levél is, amelyet még az amerikai mágusok társasága (Society of American Magicians, SAM) elnökeként írt.

A bemutatót gazdagítja a Magyarországon forgatott Houdini-film kellékei közül a múlt század hangulatát visszaadó Metamorphosis, azaz helycsereláda is, valamint az a különleges óriás tejeskanna, amelyet vízzel telítettek, majd kívülről zárták le hat lakattal hermetikusan. Az illuzionistának ebből kellett kiszabadulnia.

"A múzeumi funkció mellett szeretnék segítséget, gyakorló és fellépési helyszínt is nyújtani azoknak a fiatal tehetségeknek, akik nem tudják, hogyan kezdjék el pályájukat. Ők a Houdini-házban otthon lehetnek" - fűzte hozzá Merlini. A múzeum mindezek mellett folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat.

A bemutató anyagának egy része korábban a milánói világkiállításon és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) is látható volt az év elején - mondta el Kiss Barbara, a könyvtár nemzetközi és kulturális kapcsolatok osztályának vezetője, aki a Houdini életét és munkásságát kutató csoportot is vezeti.

Weisz Erik négyéves volt, mikor családjával kivándoroltak az Egyesült Államokba és Wisconsinban telepedtek le. Erik tizenkét évesen megszökött otthonról, és beállt egy vándorcirkuszba, de aztán mégis hazatért, hogy segítse szüleit. Ifjú korától edzette magát futásban, úszásban és bokszolásban, így nyert kitűnő fizikuma és kitartása később képessé tette emberfeletti teljesítményt igénylő menekülő számainak végrehajtására.

Apja 1892-ben bekövetkezett halála után a francia mágus, Jean-Eugene Robert-Houdin iránti tiszteletből felvette a Houdini nevet, majd vándorcirkuszokban kezdett fellépni. Pár évvel később Martin Beck impresszárió fedezte fel tehetségét, az ő segítségével hódíthatta meg Amerika és Európa színpadait.

1926-ban, Halloweenkor hunyt el hashártyagyulladás következtében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Palesztinpárti tüntetők gyújtogattak Schiff András párizsi koncertjén

November 6-án este az Izraeli Filharmonikus Zenekar Schiff András szólójával lépett fel a Párizsi Filharmóniában, mikor palesztinpárti tüntetők fáklyákkal és skandálással zavarták meg a koncertet. A beszámolók szerint egy helyen a székek is lángra kaptak.
Könyv

„És akkor ott álltam a reflektorfényben, apám helyett” – interjú Grecsó Krisztiánnal

Az Egy életem című stand-upban Grecsó Krisztián önironikusan mesél a sikerhez vezető kudarcokkal teli útjáról, leszámol az irodalmi toposzokkal, és rámutat, miért fontos, hogy a humor segítségével beszéljünk a legnehezebb kérdésekről. Az előadás az ötvenedik esthez közelít, ennek kapcsán kérdeztük.
Klasszikus

Fiatal művészeket díjaztak a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén

José Cura, Miklósa Erika és Balázs János hangversenyével zárult a Cziffra Fesztivál 10. jubileumi sorozata november 5-én a Müpában. Az ünnepi hangversenyen átadták a Cziffra Fesztivál Ifjú Tehetség díját és az Innovatív Zenei Projekt díját.
Színház

Színpadra viszi a Csengetett, Mylord?-ot az Orlai Produkció

A tervek szerint 2026 februárjában mutatja be Csengetett, Mylord?-előadását az Orlai Produkció. A Magyarországon évtizedes népszerűségnek örvendő sitcom először kerül a deszkákra.
Klasszikus

Maria João Pires befejezi zongoristakarrierjét

A világhírű zongoraművész már korábban is mondott le koncerteket egészségügyi okokból kifolyólag, most azonban bejelentette, végleg felhagy az előadóművészi pályával.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A vándorló fák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk Hegedűs Ákos. Ezúttal a COP30 klímakonferencia kapcsán figyelmeztet: lehetséges, hogy a fák hamarorsan megunják az emberiség szerencsétlenkedését. Feltéve, hogy addig nem vágják ki őket.
Vizuál ajánló

Varázslat Szentendrén: Magyarországra érkezik a világhírű Harry Potter-kiállítás

A vilghírű Harry Potter: A Kiállítás következő állomása Magyarországon, Budapest mellett, Szentendrén lesz. A varázslatos tárlatnak a Green Event Hall ad otthont, a kapuk pedig 2026. február 6-án nyílnak meg látogatók előtt.
Vizuál hír

Kilenc napig Budapest volt a mozi fővárosa – díjátadóval zárult a II. BIFF

November 2-án adták át a II. Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál elismeréseit: mások mellett Myriem Akheddiou, Oliver Laxe és Simón Mesa Soto is díjat nyert. A szervezők egy filmcímet már be is jelentettek a 2026-os szemle programjából.
Vizuál kritika

Mit ér a PR-maszlag, ha az emberrablók űrlénynek néznek? – Bugonia kritika

Jórgosz Lánthimosz új filmjében a konteóhívők legszebb álmait váltja valóra két férfi, amikor elrabolják a helyi multicég vezérigazgatóját, mert úgy hiszik, egy idegen civilizáció küldte ide. De vajon ki a hős és ki a gonosz ebben a történetben? Bugonia kritika. 
Vizuál ajánló

Menni vagy maradni? – a Szerencsés Dániellel folytatódik a Filmrendezők klubja

November 10-én 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Sándor Pál 1983-as klasszikusát, a Szerencsés Dánielt. A vetítést követően a rendező mesterkurzust tart a résztvevőknek.