Vizuál

Aki búzamezőt álmodott Manhattan szívébe – Világhírű magyar származású művészek a Velencei Biennálén 

2022.02.11. 09:05
Ajánlom
A 2022. április végén megnyíló 59. Velencei Biennále kurátora, Cecilia Alemani, a napokban mutatta be a központi kiállításban résztvevő művészeket, a tárlatban két magyar származású művész, a Párizsban élő Molnár Vera és a New Yorkban élő Agnes Denes művei is bemutatásra kerülnek. 

A világ minden tájáról meghívott női alkotók munkáit bemutató központi kiállítás három tematikus területre összpontosít majd: a testek és metamorfózisaik ábrázolására, az egyének és a technológiák közötti, valamint a testek és a Föld kapcsolatára. 

Sok alkotás kifejezetten erre a kiállításra készült, így a Magyar Pavilonban kiállító Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című szoborinstallációja is.

VB_HU_Zsofia_Keresztes_Monika_Zsikla_David_Biro_02-153101.jpg

Keresztes Zsófia–Zsikla Mónika: Az álmok után: merek dacolni a károkkal (Velencei Biennálé) (Fotó/Forrás: Bíró Dávid / Ludwig Múzeum)

Mi az élet, és mi különbözteti meg a növényt és az állatot; az embert és a nem embert? Hogyan változik az ember definíciója?

Mi a felelősségünk a bolygóval, más emberekkel és más életformákkal szemben? És milyen lenne az élet velük, illetve nélkülük? – teszi fel a kérdést a filozófus végzettségű Cecilia Alemani, aki korábban rendezett már világhírű képzőművészeknek kiállításokat, és 2017-ben ő volt a velencei biennálé olasz pavilonjának a kurátora. Korábban dolgozott már a londoni Tate Modern múzeumban és a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is. 

A kiállítások központi témáját a brit születésű mexikói szürrealista festőművész, Leonora Carrington (1917–2011) The Milk of Dreams című regénye alapján választotta: a könyv egy varázslatos világot ír le, ahol mindenki megváltozhat, átalakulhat, valami vagy valaki mássá válhat. Az „Álmok teje” című kiállításon Carrington túlvilági lényei az átalakulás más figuráival indulnak képzeletbeli kalandtúrára a testek és az emberi definíciók metamorfózisain keresztül.

Agnes Denes

Agnes Denes, azaz Dénes Ágnes a környezet-, avagy természetművészet egyik úttörője. Az irányzat az ember és a természet kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását mutatja be úgy, hogy magán a természeten hajt végre ártalmatlan beavatkozást, mulandó emberi alkotást. Művei olykor egészen provokatív projektek részei.

Az ő nevéhez fűződik a Wheatfield – A Confrontation elnevezésű, 1982-es manhattani búzamező megalkotása. A projekt során a Manhattanben található két hektáros szemétlerakót alakította át termő búzamezővé. A megtermelt búzát learatták, és egy éhínségellenes művészeti kampány keretében a világ különböző pontjain elvetették a magokat, így a pusztító gazdaság és éhínség kontrasztos ellentétére rávilágító projekt híre bejárta a világsajtót. Másik jelentős alkotása a Treemountain. A Finnországban található, kúp alakú hegyet 11000 fával ültette be a természetművész. Az alkotásnak köszönhetően a terület több évszázadra biztonságba került az emberi pusztítástól, ugyanis a hegyet 400 évre hivatalosan is védetté nyilvánították.

Wheatfield_A_Confrontation_Battery_Park_Landfill_Downtown_Manhattan_With_Agnes_Denes_Standing_in_the_Field_1982_1-171803.jpg

Agnes Denes: Wheatfield – A Confrontation, 1982. (Fotó/Forrás: Karantén Művek)

Molnár Vera

Molnár Vera az egyik első komputerművész, 1968 óta foglalkozik számítógépes grafikával. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult (1942-1947), majd római ösztöndíja után Párizsban telepedett le. 1960-ban több művésztársával megalapította a Groupe de Recherche d'Art Visuelt. 1967-ben alapító tagja volt a párizsi Art et Informatique csoportnak, 1979-ben a Georges Pompidou Központban működő Atelier de Rescerches des Techniques Avancées-ben dolgozott. A párizsi Magyar Műhely tagja. 

Budapesti főiskolai tanulmányai alatt ismerte meg Paul Cézanne festészetét és a kubizmus törekvéseit. Első absztrakt festményeit 1946-ban készítette. 1948-ban Dürer Melankólia című rézkarcától inspirálva geometrikus rajzokat készített. Az 50-es évek végéig erőteljesen kötődött a konstruktivista hagyományokhoz, de 1959-1968 között a “machine imaginaire” segítségével dolgozott, egy olyan szerkezettel, amely a számítógéphez hasonlóan a művészi alkotómunkában mintegy az emberi agyat helyettesíti.

Az idei 59. Velencei Képzőművészeti Biennálét 2022. április 23. és november 27. között rendezik meg.

Fejléckép: Agnes Denes: Wheatfield – A Confrontation, 1982. (részlet) (fotó/forrás: Karantén Művek)

Keresztes Zsófia kiállítását visszük a Velencei Biennáléra 2022-ben

Kapcsolódó

Keresztes Zsófia kiállítását visszük a Velencei Biennáléra 2022-ben

Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállítás látható 2022-ben az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálén a Magyar Pavilonban – közölte a Ludwig Múzeum.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Legyetek jók, ha tudtok!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy megrázó élményéről számol be, amit húszéves korában, egy javítóintézeti fotózáson élt át.
Vizuál ajánló

Zac Efron pankrátorként tér vissza a mozikba

Márciustól látható a mozikban a Vaskarom című életrajzi dráma, amely az amerikai pankráció leghíresebb családjának történetét mutatja be. Az A24 égisze alatt készült alkotás operatőre Erdély Mátyás volt.
Vizuál kritika

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál hír

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.