A San Francisco-i születésű Bruce Lee mindig is színészi pályára készült, édesapja révén pedig elérhető közelségben volt a filmvászon. Már egyéves korában szerepelt a Golden Gate Girlben, ami egy jól menő hongkongi sorozat volt, és
18 éves korára mintegy 20 filmben tűnt fel gyerekszereplőként – általában fiatal bűnöző karaktereket alakítva.
Másik szerelme a sport volt. Junction Street Tigrisei nevű bandájával gyakran keveredett összetűzésbe más fiatalokkal. Lee egy verekedés után fordult a professzionális küzdősportok irányába, 18 évesen már hongkongi bokszbajnok lett.
Az utcai balhék azonban nem maradtak abba, az egyik összecsapásból rendőrségi ügy is kerekedett. A ’60-as években aztán Lee kungfu iskolát nyitott, saját stílust fejlesztett ki, amit „Jeet Kune Dónak”, vagyis „a feltartóztató ököl útjának” nevezett és annyira keresett oktatóvá vált, hogy még a színészi karrierről is lemondott volna. Azonban iskolájában tanult Hollywood krémje: Steve McQueen, James Coburn, illetve George Lazenby is. És
bár Chuck Norris nem volt a tanítványa, éveken keresztül edzettek együtt és legendás barátság alakult ki köztük.
Dan Inosantóval való ismeretsége pedig belépőt jelentett neki Hollywoodba. Egy elkaszált projekt után végül a The Green Hornet című sorozatban a sofőr segítőjeként, Katoként ismerhette meg a szélesebb közönség. A forgatáson számos kaszkadőrt sebesített meg, a kamera pedig nem tudta lekövetni a gyors mozgását. Nagy jövőt jósoltak neki, de a The Green Hornet után csupán kisebb epizódszerepek találták meg, míg végül a Longstreetben Lee végre megmutathatta tehetségét.
1970-ben egy súlyos hátsérülés miatt gyakorlatilag újra kellett tanulnia járni, 1971-ben viszont már újra forgatott, A nagyfőnököt. A thaiföldi forgatás nagyon megviselte – leginkább a szörnyű körülmények miatt –, de a produkció annak ellenére lett sikeres, hogy a történet követhetetlen, az operatőri munka pedig pocsék volt.
Bruce Lee szinte azonnal új projektbe kezdett, A tomboló ökölt a Sárkány útja követte, ami már valódi szabadságot jelentett számára. A Lee által kedvelt spagettiwesterneket idéző történet a színészt a legnagyobb csillagok közé emelte,
a végső harcjelenetet pedig az egyik legjobb, valaha filmre vitt harcnak tartják.
1973. május 10-én éppen A Sárkány közbelépet szinkronizálta a Golden Harvest stúdiójában, amikor a levegőtlen, fülledt stúdióban rosszul lett és elájult. Az orvosok agyi ödémát állapítottak meg nála, amiből még fel tudott épülni, július 20-án viszont egy munkamegbeszélés után fejfájásra panaszkodott, lefeküdt pihenni és később hiába próbálták felébreszteni, a mentők sem tudtak rajta segíteni. A boncolás megállapította, hogy allergiás volt a fájdalomcsillapító egyik összetevőjére, ami agyduzzadást okozott. Bár ezt más szakértők is megerősítették, elindultak a pletykák, miszerint a Lee halálában a marihuána-fogyasztás is közrejátszhatott. Más elméletek szerint az izomnövelő szteroidok vagy egy hirtelen halált okozó epilepszilás roham következtében hunyt el,
merészebb teóriák szerint pedig a kínai alvilág vagy egy családi átok végzett vele.
A halála körüli elméletek sokasága nem véletlen, hiszen az MMA egyik előfutáraként nyilvántartott sztárról már életében legendák keringtek, ezt pedig olykor pökhendi és kioktató stílusának, illetve emberfeletti teljesítményének köszönhette. Egyik elhíresült ütése az „egyhüvelykes” valódi ikonná tette.
2018-ban könyv jelent meg az életéről, ami mélyrehatóan taglalja a halálának körülményeit is és arra a következtetésre jut, hogy valószínűleg egyszerű hőguta okozta Bruce Lee halálát. Alakját 2019-ben a filmvásznon is újra megidézték a Volt egyszer egy... Hollywoodban.
Fejléckép: Bruce Lee A Sárkány útjában (forrás: IMDb)