David O. Selznick 1902. május 10-én született egy tehetős pennsylvaniai zsidó családba. Édesapja némafilm-forgalmazó volt, aki miután távozott korábbi munkahelyéről, a World Film Companytól, megalapította saját cégét, a Selznick Picturest. Az új vállalkozás már indulásakor magához csábította a kor legnagyobb sztárjait, többek között Clara Kimball Youngot, miközben munkát adott Davidnek, valamint bátyának, a szintén producerként dolgozó Myronnak.
1926-ban a család Hollywoodba költözött, David pedig rövidesen a Metro-Goldwyn-Mayernél kezdett dolgozni, ahol nem maradt sokáig: 1927-ben a Paramount Pictures vezetőjének, B. P. Schulbergnek az asszisztense és társrendezője lett. Bár pár év múlva már a keleti-parti Paramount Mie vezetője volt, 1931-ban mégis igent mondott az RKO Pictures produkciós igazgatói ajánlatára.
Az RKO-nál töltött időszakban készítette el a mára klasszikussá vált King Kongot.
Bár az 1933-as film siker volt, a stúdió anyagi problémák miatt még a premier évében elbocsátotta, Selznick pedig visszatért az MGM-hez, ekkor már mint alelnök és producer. A magyar származású George Cukorral olyan filmeken dolgozott, mint a David Copperfield és a Dinner at Eight, és ekkor forgott a Két város története, valamint az Anna Karenina is.
David O. Selznick, George Cukor, Irene Mayer Selznick és Howard Easterbook (Fotó/Forrás: E. Phillips/Fox Photos/Hulton Archive/Getty Images Hungary)
Az egyre terjeszkedő filmipar azonban nem tette lehetővé, hogy az MGM egyeduralkodó legyen, az egyre terjeszkedő stúdiók rákényszerítették Selznicket, hogy független filmessé váljon. 1935. október 15-én megalapította saját cégét, a Selznick International Picturest. Több filmjét is ezen a stúdión keresztül jelentette meg például Samuel Goldwyn, Korda Sándor, Walter Wanger és Walt Disney is.
Selznick megnyerte magának Ingrid Bergmant is, azonban hét év alatt mindössze két közös filmjük készült el. Ennek ellenére a producer nem szerette, ha a színésznő máshol játszott. Utolsó közös munkájuk 1946-ban készült el, a Forgószél Alfred Hitchcock rendezésében valósult meg.
Hitchcockot egyébként Selznick eredetileg azért csábította a tengerentúlra, hogy filmet forgasson a Titanicról.
A Manderley-ház asszonyának plakátja (1940) (Fotó/Forrás: Wikipédia)
1940-ben a producer felért a csúcsra: a cége forgalmazásában készülő Elfújta a szél elhozta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.
Selznick még abban az évben kijött egy új Hitchcock-filmmel, A Manderley-ház asszonyával, amely szintén Oscar-díjat érdemelt, és amelyhez a producer feltűnő reklámkampányt talált ki – egyes plakátokra a „Mi volt Manderley titka?” kérdést íratta.
A sikerek ellenére azonban a producer és a rendezők között állandósult a konfliktus, mert Selznick olykor technikailag megoldhatatlan kérésekkel állt elő.
Ez szűnni nem akaró konfliktusokat generált a cégen belül is.
Selznick stúdiója később egy szervezetbe olvadt, melynek eredményeképpen 1941-ben létrejött a Society of Independent Motion Picture Producers (SIMPP), amelyhez olyan ismert filmesek csatlakoztak, mint Mary Pickford, Orson Welles és Charlie Chaplin.
Korábbi sikereit azonban Selznick ekkor már meg sem tudta közelíteni. 1954-ben a televízióban is bemutatkozott, de a várt eredmény elmaradt. Utolsó munkája 1957-ben készült, a Búcsú a fegyverektől című remake csúfos bukás lett. 1958-tól már csak a Selznick Company Inc.-t igazgatta. 1965. június 22-én szívrohamban halt meg.
Fejléckép: David O. Selznick (forrás: Wikipédia)
hírlevél
