Vizuál

Aki művészetet csinált a kurátori tevékenységből: Oltai Kata

2018.11.09. 15:20
Ajánlom
A self-brandingben legalább olyan jó, mint az általa nagyra tartott művészek és művek pozicionálásában. Következetes, hangadó, társadalomkritikus személyiség. Oltai Kata Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

„Ami fontos neked, abban nem szabad meghozni olyan kompromisszumot, amit nem vállalnál mindenki előtt vagy minden helyzetben” – vallotta meg az Artmagazinnak Oltai Kata művészettörténész, kurátor. Művészettörténetből és franciából diplomázott az ELTE-n, 2008-ban kezdett dolgozni a Ludwig Múzeum kurátoraként. Olyan tárlatok köthetőek a nevéhez, mint a Gerber Pál-életmű-kiállítás és a Rita Ackermann-kiállítás, de ő koordinálta a Moholy-Nagy László-retrospektívet és a Martin Munkácsi-tárlatot is. Ezt a szakmai csúcsnak számító kurátori széket cserélte szabadúszásra 2012 áprilisában.

„A hazai kortárs vizuális kultúra egyik nehézsége a kommunikáció, az együtt gondolkodás és a projektépítés mechanizmusának hiánya”

– jelentette ki. Ennek orvoslására 2011-ben Nánási László fotográfussal együtt létrehozták az ÁTLÁTÁS projektet. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának kilenc alkotóját és hat budapesti non- és for-profit galériát összefogó program célja az volt, hogy „művész és kurátor megtanuljon közösen koncepciót hangolni, térben gondolkodni, felmerülő problémákat megoldani, a kiállítóhellyel kommunikálni”. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy 2014-ben ÁTLÁTÁS 2 címmel ismét elindították a programot.

Az ő munkája az Arcok című Déri Miklós-könyv, illetve a MissionArt Galériával közösen kiadott, Ujj Zsuzsi fotográfiai munkásságát feldolgozó kötet. Harmadik alkotóként részt vett Borsos Lőrincékkel közösen az Önkritikus portré című kiállítássorozat létrehozásában.

Oltai Kata hagyományos kurátori tevékenységével sem hagyott fel. „Számomra a kívülállás nem a távolmaradást jelenti, hanem hogy explicit nem foglalok állást semmi mellett és ellen sem. Ha hagyják, hogy azt csináljam, amiben hiszek, akkor működik, ha nem, akkor azonnal felállok” – hangsúlyozta az Artportalnak. Már függetlenként rendezett kiállítást többek közt a kArton és a Deák Erika Galériában, a Mai Manó Házban és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Utóbbiban

2014-ben a Bőrödön viseled című kiállítás a társadalmi szerepek, az egyéniség felépülésének, a kulturális identitás és szubkulturális attribútumok kérdését feszegette, a társadalom teremtette egyenruhák vagy a divat problémáját sem hanyagolva.

Ennek folytatásaként is értelmezhető a 2018 márciusában bezáró, Golden Boundaries című tárlat, ahol a kamaszok és a hozzájuk kötődő szubkultúrák kerültek a középpontba.

„Én azt gondolom, hogy nincs képzőművészet, meg valamilyen másfajta művészet, hanem van a vizuális kultúra, amibe egy csomó minden beletartozik.” (Artmagazin) A vizuális kifejezés határait pedig nem húzza meg a kiállítótereknél, sőt általában a tereknél sem, kiterjeszti a személyekre.

„Szerintem a külsőnk irányított jelrendszer, kódrendszer millió kulturális toposszal, ezzel tudatosan játszani szórakoztató”

– válaszolta az Origo kérdésére. A fentiek szellemében nem meglepő, hogy Oltai saját magát is ilyen reprezentációs felületnek tekinti. 2016-ban Konfekció néven butikot nyitott a VIII. kerületi Víg utcában, ahol használt ruhákat árulnak, ezzel többek közt a tudatos fogyasztást, a divatkritikusságot, az „antikereskedelmi üzletpolitikát” támogatják. Az üzletet a 2016 októberében indított FERi – feminista projektgaléria gazdasági lábának is szánták. Az egykori autószerelő műhelyből kialakított, 18 négyzetméteres, a white-cube kiállítóterektől tudatosan különböző helyszín nem képvisel művészeket, Oltai hívja meg oda az alkotókat.

Következetesen kiáll elvei mellett, állandó társadalomkritikus hozzáállása a reklámok, a közbeszéd vagy a művészet problematikus megnyilvánulásaira is rámutat.

„A kortárs művészet lényege: arról gondolkodj, és azzal teremts kapcsolatot, ami körülötted van! Ez kritikai attitűd. Helyesled, nem helyesled, megindoklod. Ezt nem tanítják az iskolában. A kortárs művészet azért kihívás, mert saját magaddal is szembe kell nézni, amit itthon nem szeretnek megtenni sem a hétköznapokban, sem a kiállításokon.” (Népszabadság)

(Címlapkép: Nedeczky Virág)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A kultúra összetartja a közösségeket – jön a 45. Budapesti Tavaszi Fesztivál

Közel 70 budapesti intézmény és alkotó közösség összefogásával mintegy 150 programot kínál május 2. és 17. között a főváros újjászervezett kulturális rendezvénysorozata, a 45. Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Könyv

Támogatói estet tartanak a Villa Esterházy javára az Örkényben

A június 10-re meghirdetett esten fellép Hámori Gabriella és Mácsai Pál, valamint az irodalmi alkotóház létrehozásának kezdeményezői közül Dragomán György és Vámos Miklós.
Klasszikus

Betiltott zeneműveket játszik a MÁV Szimfonikus Zenekar

Az együttes az Elfojtott hangok fóruma című kezdeményezés keretében április 24-én a BMC-ben olyan szerzők műveit adja elő, akik a 20. század történelmi tragédiái ellenére is maradandót tudtak alkotni.
Színház

A kulturális rendszer egészének újragondolását sürgeti a Magyar Színházi Társaság

Több mint száz pontból álló kulturális javaslatcsomagot állított össze a Magyar Színházi Társaság, amely új alapokra helyezné a kulturális működést.
Klasszikus

Haydn, Eötvös, Beethoven – ismét Budapesten a Quartet Integra

A Zeneakadémia 2021-es Bartók Világversenyének győztese, a Quartet Integra április 23-án a Solti teremben lép fel, igazi zenei utazást kínálva a bécsi klasszikától a 20. század végének zenéjéig, aztán vissza.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Bemutatkoznak a jövő színészei: Major Irma és Juhász Vince az idei két Friss Csillag

Május 28. és június 3. között ismét megrendezik a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált, amely idén is bemutatja az év legígéretesebb fiatal színészeit, a Friss Csillagokat. 2026-ban ezt a címet Major Irma és Juhász Vince kapja.
Vizuál ajánló

Már több mint 50 000-en látták az Attila-kiállítást

Félidejéhez ért a Magyar Nemzeti Múzeum a hunok uralkodójával és az őt körülvevő kultusszal foglalkozó kiállítása. A jövőre 225 éves intézmény falai között és az online térben egyaránt óriási sikere van a tárlatnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szétszéledt zsenik

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Mick Abrahams kapcsán azokról a zenészekről ír, akik ott álltak a siker kapujában, de végül hoppon maradtak. 
Vizuál hír

Izinger Katalin, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészettörténésze az idei MúzeumCafé díjas

A MúzeumCafé szerkesztősége 2026-ban Izinger Katalinnak, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészettörténészének ítélte oda a MúzeumCafé Díjat, elismerve több mint két évtizedes, kiemelkedő kurátori és muzeológusi tevékenységét.
Vizuál kritika

Költészet és kegyetlenség – 15 sor film

„Clint Bentley filmje azt a nehéz ellentmondást stilizálja szép, emberi történetté, hogy annak a világnak, amely megannyi gyönyörűséget és boldogságot kínál, a halál szerves része.” 15 sor film.