Vizuál

Aki művészetet csinált a kurátori tevékenységből: Oltai Kata

2018.11.09. 15:20
Ajánlom
A self-brandingben legalább olyan jó, mint az általa nagyra tartott művészek és művek pozicionálásában. Következetes, hangadó, társadalomkritikus személyiség. Oltai Kata Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

„Ami fontos neked, abban nem szabad meghozni olyan kompromisszumot, amit nem vállalnál mindenki előtt vagy minden helyzetben” – vallotta meg az Artmagazinnak Oltai Kata művészettörténész, kurátor. Művészettörténetből és franciából diplomázott az ELTE-n, 2008-ban kezdett dolgozni a Ludwig Múzeum kurátoraként. Olyan tárlatok köthetőek a nevéhez, mint a Gerber Pál-életmű-kiállítás és a Rita Ackermann-kiállítás, de ő koordinálta a Moholy-Nagy László-retrospektívet és a Martin Munkácsi-tárlatot is. Ezt a szakmai csúcsnak számító kurátori széket cserélte szabadúszásra 2012 áprilisában.

„A hazai kortárs vizuális kultúra egyik nehézsége a kommunikáció, az együtt gondolkodás és a projektépítés mechanizmusának hiánya”

– jelentette ki. Ennek orvoslására 2011-ben Nánási László fotográfussal együtt létrehozták az ÁTLÁTÁS projektet. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának kilenc alkotóját és hat budapesti non- és for-profit galériát összefogó program célja az volt, hogy „művész és kurátor megtanuljon közösen koncepciót hangolni, térben gondolkodni, felmerülő problémákat megoldani, a kiállítóhellyel kommunikálni”. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy 2014-ben ÁTLÁTÁS 2 címmel ismét elindították a programot.

Az ő munkája az Arcok című Déri Miklós-könyv, illetve a MissionArt Galériával közösen kiadott, Ujj Zsuzsi fotográfiai munkásságát feldolgozó kötet. Harmadik alkotóként részt vett Borsos Lőrincékkel közösen az Önkritikus portré című kiállítássorozat létrehozásában.

Oltai Kata hagyományos kurátori tevékenységével sem hagyott fel. „Számomra a kívülállás nem a távolmaradást jelenti, hanem hogy explicit nem foglalok állást semmi mellett és ellen sem. Ha hagyják, hogy azt csináljam, amiben hiszek, akkor működik, ha nem, akkor azonnal felállok” – hangsúlyozta az Artportalnak. Már függetlenként rendezett kiállítást többek közt a kArton és a Deák Erika Galériában, a Mai Manó Házban és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Utóbbiban

2014-ben a Bőrödön viseled című kiállítás a társadalmi szerepek, az egyéniség felépülésének, a kulturális identitás és szubkulturális attribútumok kérdését feszegette, a társadalom teremtette egyenruhák vagy a divat problémáját sem hanyagolva.

Ennek folytatásaként is értelmezhető a 2018 márciusában bezáró, Golden Boundaries című tárlat, ahol a kamaszok és a hozzájuk kötődő szubkultúrák kerültek a középpontba.

„Én azt gondolom, hogy nincs képzőművészet, meg valamilyen másfajta művészet, hanem van a vizuális kultúra, amibe egy csomó minden beletartozik.” (Artmagazin) A vizuális kifejezés határait pedig nem húzza meg a kiállítótereknél, sőt általában a tereknél sem, kiterjeszti a személyekre.

„Szerintem a külsőnk irányított jelrendszer, kódrendszer millió kulturális toposszal, ezzel tudatosan játszani szórakoztató”

– válaszolta az Origo kérdésére. A fentiek szellemében nem meglepő, hogy Oltai saját magát is ilyen reprezentációs felületnek tekinti. 2016-ban Konfekció néven butikot nyitott a VIII. kerületi Víg utcában, ahol használt ruhákat árulnak, ezzel többek közt a tudatos fogyasztást, a divatkritikusságot, az „antikereskedelmi üzletpolitikát” támogatják. Az üzletet a 2016 októberében indított FERi – feminista projektgaléria gazdasági lábának is szánták. Az egykori autószerelő műhelyből kialakított, 18 négyzetméteres, a white-cube kiállítóterektől tudatosan különböző helyszín nem képvisel művészeket, Oltai hívja meg oda az alkotókat.

Következetesen kiáll elvei mellett, állandó társadalomkritikus hozzáállása a reklámok, a közbeszéd vagy a művészet problematikus megnyilvánulásaira is rámutat.

„A kortárs művészet lényege: arról gondolkodj, és azzal teremts kapcsolatot, ami körülötted van! Ez kritikai attitűd. Helyesled, nem helyesled, megindoklod. Ezt nem tanítják az iskolában. A kortárs művészet azért kihívás, mert saját magaddal is szembe kell nézni, amit itthon nem szeretnek megtenni sem a hétköznapokban, sem a kiállításokon.” (Népszabadság)

(Címlapkép: Nedeczky Virág)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Saját nászútja fotózásával indult a karrierje - Araki Nobujosi a Mai Manóban

A Japán fotográfia egyik legismertebb alkotója, Araki Nobujosi életművét kiállítás nyílik a budapesti Mai Manó Házban, a Fotóhónap 2019 kortárs fotográfiai fesztivál keretében.
Vizuál ajánló

Szendrey Júlia saját szobát kapott

Megújult a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2011-től létező állandó Petőfi Sándor-kiállítása. Új multimédiás pontokat alakítottak ki, külön szobában mutatják be felesége, Szendrey Júlia írói életművét és családját.
Vizuál Film

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.
Vizuál ajánló

Fenségesen élni - Mozi a Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia 2012-től szervezi 52 perces portréfilmek és „In memoriam” összeállítások készítését akadémikusokról. A Ferencz István építészt, az MMA rendes tagját bemutató film október 15-én 18.00 órától látható a Pesti Vigadóban.
Vizuál Film

Új tagok a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságában

Kedden tartja az első ülését a Filmalap megújult Filmszakmai Döntőbizottsága, amely egyetlen női szakembert sem választott tagjai közé. Az ötfős testület dönt a filmes támogatásokról.