Vizuál

Aki otthon volt a Szépkilátás Hotelben és a Karóva tejbárban is – 20 éve hunyt el Stanley Kubrick

2019.03.07. 16:40
Ajánlom
Többször kellett megküzdenie a cenzúrával és volt, hogy maga vonta vissza filmjeit. Nem ismert lehetetlent: amikor gyertyafénynél akart forgatni, a NASA adott neki lencsét. Húsz éve, 1999. március 7-én halt meg Stanley Kubrick, a filmtörténet egyik legnagyobb hatású rendezője.

1928. július 26-án született New Yorkban, apja sebész, ősei az Osztrák-Magyar Monarchiából kivándorolt zsidók voltak. A tanulás helyett a zenélés,

a sakk és a fényképezés foglalkoztatta, tizenhét évesen már a Look magazin fotósa volt,

és a Modern Művészetek Múzeumának vetítésein igyekezett ellesni a filmszakma rejtelmeit.

KubrickForLook_cropped-155325.jpg

Önarckép az 1940-es évekből (Fotó/Forrás: wikipedia)

Egy, a Life magazinnak készített fotóriport közben megismert bokszolóról forgatott 12 perces dokumentumfilmet, majd belevágott egy játékfilmbe is. Remekül sakkozott és gyakran játszott pénzben, az így nyert összeg azonban nem lett volna elég egy film finanszírozásához, így apja beváltotta az életbiztosítását. Huszonhárom évesen elkészítette élete első játékfilmjét. Az 1953-ban forgatott Félelem és vágy elég bevételt és elismertséget hozott, hogy elkészíthesse második moziját – dolga végeztével Kubrick vissza is vonta a forgalmazásból a filmet.

Az 1955-ös A gyilkos csókjának forgatása alatt munkanélküli segélyből élt.

Ezzel és a Gyilkosság című film noir-ral már Hollywoodba is belépőt váltott. Utóbbinál azonban a szakszervezet nem engedte, hogy operatőrként és rendezőként is dolgozzon a filmen, így Lucien Ballard-ot ültette a kamera mögé. Kubrick a 20 évvel idősebb veterán filmessel szemben is átvitte az elképzeléseit. Az áttörést 1957-ben A dicsőség ösvényei hozta meg számára. A Kirk Douglas főszereplésével készült film az első világháborún keresztül mutatta be a militarizmust; kompozíciója, kamerakezelése és mondandója már az "igazi" Kubrickot idézi. Stanley a szereplőválogatáson ismerkedett meg harmadik feleségével, Christiane-nel. 1958-ban házasodtak össze és negyven évig, a férfi haláláig éltek együtt. Két gyerekük született, Anya Renata (1959–2009) és Vivian Vanessa (1960-).

Egyetlen "hollywoodi" filmje 1960-ban a monumentális Spartacus volt, amire a producerként is közreműködő és a címszerepet is eljátszó Douglas kérte fel, igaz ez a mozi pontot is tett kettejük filmes együttműködésére. Az ekkor harmincas évei elején járó rendezőnek olyan színészekkel kellett boldogulnia, mint Lawrence Olivier és Charles Laughton, akik utálták egymást. Kubrick, aki hozzászokott, hogy a forgatókönyvtől az kamerabeállításig mindent ural, elégedetlen volt, mert a stúdiórendszerben nem volt meg ez a szabadsága, Douglas-é volt a döntés. Az operatőr azért panaszkodott, mert átvette a munkáját, igaz, nem járt rosszul, mert Oscar-díjat kapott. Zsarnoki és nyers természete, monomániás tökéletességre törekvése miatt nem sokan dolgoztak vele többször,

Douglas például utólag hideg gazembernek nevezte. 

Összességében kifizetődött azonban a Spartacus forgatása: rájött, hogy mennyire fontos, hogy kontrollálja a filmjeit, ugyanakkor a film sikere ismert filmrendezővé tette és megadta neki a lehetőséget, hogy a későbbi filmjeiben szabadon dolgozhasson. 

7cd955bd5e69217ede4dfe7ff380f285-155359.jpg

Lolita

1962-ben az amerikai cenzúra miatt Angliában forgatta a Nabokov nagy visszhangot és botrányt kiváltó regényéből készült Lolitát egy középkorú férfiról, aki megszállottan szerelmes egy tizenkét éves kislányba. Maga a szerző adaptálta a regényt Kubrick számára és együttműködésben dolgoztak rajta. A forgatást követően végleg a szigetországba költözött. Az 1964-es Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című gyilkos szatírája a hidegháborús hisztériáról szól, a hármas szerepet játszó Peter Sellersszel.

1968-ban mutatták be a 2001: Űrodüsszeiát, minden későbbi sci-fi film elődjét és példaképét. "Amikor készítettük a filmet valójában fogalmunk sem volt róla, hogy néz ki a Föld a világűrből ilyen távolságról" - mondta el egy dokumentumfilmben az Űrodüsszeián Kubrickkal együtt dolgozó Arthur C. Clark sci-fi író. Folyamatosan kísérleteztek az űr és az űrutazás részleteinek vizuális megvalósításával, nem véletlen, hogy megkapta érte a látványért járó Oscar-díjat. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy az Akadémia elismerte a munkáját.

Nemcsak a vizualitásban, a zenében is merész volt: komolyzenét, köztük Ligeti György egyik darabját használta a film soundtrackjéhez.

(A magyar zeneszerző állítólag a bécsi moziban szembesült vele, hogy felhasználták a művét. Ligeti-töredékek a Ragyogásban és a Tágra zárt szemekben is feltűnnek majd.)

A sci-fi fogadtatása nagyon vegyes volt: a bemutatóról a film készítői közül sokan kisétáltak – ahogy később a vetítéseket is többen otthagyták -, ennek ellenére voltak rajongói is és kultikus mozivá vált. Az Űrodüsszeiáért ironikus módon épp a katolikus egyház ismerte el díjjal, amely korábban a Lolita vetítései ellen tiltakozott. 

24a7960c22d64ab2e5809b71047454d8-145245.jpg

Ragyogás

Legsokkolóbb műve az Anthony Burgess regénye alapján készített Mechanikus narancs (1971), egy technikailag fejlett, de erőszakos társadalom pesszimista víziója.

A filmet először a cenzúra nem engedte bemutatni, aztán a rendező vonta vissza és próbálta meg visszaszerezni a kópiákat,

mert a filmben látottakhoz hasonló bűncselekményeket követtek el fiatalok, akik arra hivatkoztak, hogy a mozi ihlete meg őket. A film és a bűnesetek miatt Kubrick és családja is fenyegetéseket kaptak és a sajtó is nekitámadt.

Az 1975-ös, Thackeray műve alapján készült Barry Lyndon többek között arról nevezetes, hogy producere idegösszeomlást kapott, amikor

Kubrick a korhű jeleneteket csak gyertyafénynél volt hajlandó forgatni. Ehhez a NASA-tól kért az ilyen fényviszonyok között is alkalmazható lencséket,

amelyeket eredetileg műholdfelvételekhez használtak. Egyébként is izgatta a filmezés technikai oldala is – hogy a fenti példából is látszik, filmjeiben folyamatosan kísérletezett. 

A Stephen King regényéből készült Ragyogás (1980), a főszerepben az őrületbe süllyedő alkalmi hotelgondnokot alakító Jack Nicholsonnal a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült, mert egyik jelenetét 127 alkalommal vették föl. (Érdekes módon az író a műveiből készült legrosszabb feldolgozásnak nevezte a filmet.) Talán ennek a forgatása kapott a legnagyobb visszhangot a rendező módszerei miatt. Kubrick ugyanis a jobb hatás elérése érdekében teljesen elszigetelte Shelley Duvall-t. A színésznő csak tavaly beszélt arról, milyen keményen bánt vele a forgatáson a rendező, a stábnak pedig megtiltotta, hogy hozzá szóljanak, hogy hitelesen hozza a szorongást és a mentális szétesést. Ez olyan jól sikerült, hogy évekig járt terápiára a közös munka után.

c15baed53d07c2be84465082363c71d4-155353.jpg

Nicole Kidmannel a Tágra zárt szemek forgatásán

1987-ben a vietnami háborúról forgatta Acéllövedék című filmjét, utolsó alkotása a szenvedélyről és szerelemről szóló Tágra zárt szemek volt (1999). Ez is bekerült a Rekordok Könyvébe, mint a leghosszabb ideig, folyamatosan 400 napig forgatott film. (A róla kialakult kép ellenére Kubrick filmjei nem voltak költségesek, mivel nagyon kevés stábbal és átgondoltan forgatott, az elképzelés alapját valószínűleg a hosszú forgatási periódusok okozták – árulta el a Warner Bros. egyik illetékese.) Kubrick mítoszára jellemző, hogy a főszerepet alakító hollywoodi álompár, Tom Cruise és Nicole Kidman erre az időre Londonba költözött,

a producerek pedig úgy adtak össze 65 millió dollárt, hogy csak az eredményt láthatták, a vetítés során még a gépésznek is hátat kellett fordítania a filmvászonnak.

A rendező 1995-ben még hozzákezdett a Mesterséges intelligencia (AI) című film munkálataihoz, amelyet az őt példaképének tekintő Steven Spielberg fejezett be. Az a rendező, aki miatt elengedte az Aryan Papers című filmtervét, mert úgy érezte, túlságosan hasonlít a Shindler listájához. Hasonló okokból engedte el a Napóleon-filmet végül, amikor bemutatták a mozik a Waterloo-t. Mindkét produkcióhoz rengeteg előtanulmányt végzett, az életmű-kiállításon egy kétajtós szekrényben állították ki a Napóleonhoz összegyűjtött száznál is több könyvét.

GettyImages-3096701-155007.jpg

Stanley Kubrick 1975-ben (Fotó/Forrás: Evening Standard/Getty Images Hungary)

Anti-Hollywood megtestesítője élete második felében visszavonultan és zárkózottan élt Nagy-Britanniában, a külvilággal csak telefonon és faxon tartotta a kapcsolatot. Keveset szerepelt a sajtóban, sokan nem is tudták, hogy néz ki. A felesége mesélte, hogy egy alkalommal egy rajongó becsöngetett hozzájuk azzal, hogy Stanley Kubrickot keresi, mire az ajtót nyitó rendező közölte, hogy nincs itthon és elküldte. Ő maga azonban nem érezte jogosnak az elzárkózására vonatkozó megjegyzéseket:

Van feleségem, három gyerekem, három kutyám, hét macskám. Nem vagyok Franz Kafka, aki magányosan üldögél és szenved.”

1999. március 7-én halt meg London melletti otthonában szívroham következtében.

Kubrick négy és fél évtized alatt mindössze 13 egész estés filmet rendezett, de ezek mindegyikére egy kutató alaposságával készült fel, már a forgatás első pillanata előtt minden részlet ott volt a fejében. Műveire a szuggesztív látásmód, az egyedi témaválasztás, a filozofikus tartalom és a sokkoló képi világ jellemző. Megkapta a velencei filmfesztivál Arany Oroszlán-díját, életművéért elismerte az amerikai rendezők társasága és a brit filmakadémia is, az utóbbi által adományozott életmű-díj 2000 óta Kubrick nevét viseli.

Örökségéhez tartozik a londoni házában felhalmozott több ezer dokumentum, forgatókönyv, fotó és rajz is, amelyekkel filmjeit előkészítette.

Forgatókönyvei közt az egyik az amerikai polgárháborúban játszódó A lejtő, egy másik igaz történet egy papról, aki Amerika legnagyobb bankrablója lett (Istenfélő ember), a Holdkóros szabadlábon egy őrültek házából megszökött sorozatgyilkosról szól. Tavaly került elő a szinte forgatásra kész, elveszettnek hitt Burning Secret: Stefan Zweig kisregényének adaptációja egy nemesről szól, aki egy gyógyfürdőben egy nőt próbál elcsábítani, s közben összebarátkozik annak fiával. 2009-ben egy angol testvérpár rövidfilmet készített Kubrick Árja levelek című holokauszt témájú, félbehagyott filmjéből. Tavaly az eredeti premier ötvenedik évfordulóján a cannes-i filmfesztiválon levetítették a 2001: Űrodüsszeiát, az évforduló alkalmából a Pluto egyik holdjának hegycsúcsát is a rendezőről nevezték el.

Fidelio-225337.jpg

A Tágra zárt szemek titkos társaságának jelszava pedig...

(forrás: MTVA Adatbank, Stanley Kubrick - A life in pictures című dokumentumfilm, és a Krakkói Nemzeti Múzeum Stanley Kubrickról szóló kiállítása)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Színház

A jelenlegi főigazgató mellett egy operettszínész és egy zeneszerző pályázik a Szegedi Nemzeti Színház élére

Barnák László ötéves mandátuma 2023. június végén jár le. A színházvezetői kiírásra az övén kívül két pályázat érkezett.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Az emberek csodálatosak – kritika A bálnáról

A bálna nem a legjobb, de a legszebb filmje Darren Aronofskynak, aki végső soron hitet tesz az emberiség mellett. Nagyon nagy csodának kellene történnie, hogy Brendan Fraser ne kapja meg érte az Oscar-díjat.
Vizuál magazin

Így hülyültünk mi, avagy Stirlitz 95 évesen még mindig tudná

Február 8-án lenne 95 éves a szovjet színész, Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov, akit csak Stirlitzként ismer az a korosztály, akit mi korai X generációként tartunk számon. Annak igyekszünk utánajárni, hogy ebben a sajátos helyzetben voltaképpen ki mit tud.  
Vizuál ajánló

Az alkotás képessége mindenkiben ott van – művészetterápiás workshopra hív a Csokonai

Február 11-én és 18-án izgalmas programokkal várja az érdeklődőket a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház: Terenyei Tímea grafikusművész művészetterápiás workshopjain mindenki kipróbálhatja, hogyan lehet átültetni a zenét a színek és formák világába.
Vizuál ajánló

Minden idők legátfogóbb Deim-tárlata nyílik a Virág Judit Galériában – KÉPEK

A Virág Judit Galéria fogadja be és bővíti ki a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Deim Pál: Csendek című életműkiállítását, amelyet február 3. és március 17. között ingyen tekinthet meg a közönség.
Vizuál ajánló

Hatalom és tehetetlenség témáját boncolgatja új filmjében Prikler Mátyás

Február 1-jén mutatkozott be a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon Prikler Mátyás legújabb filmje, a Hatalom. A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült alkotás főszerepében Hajdu Szabolcs látható.