Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

2019.07.22. 08:50
Ajánlom
Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.

Felhívás

Amennyiben Önnek, Kedves Olvasó, vannak emlékei, dokumentumai, fotói, ruhái Rotschild Klárával vagy a szalonjával kapcsolatban, kérem, írjon az [email protected] címre!

Ön gondozza Rotschild Klára hagyatékát?

Hagyományos értelemben nem beszélhetünk hagyatékról, amikor valaki egy közintézményre hagyja a javait. Kutatásom kezdetekor három ruha volt elszórva közgyűjteményekben. Rotschild után gyakorlatilag alig maradt fenn valami. A privatizálást követően kukába került szinte minden, aminek levéltárba és múzeumba kellett volna. Erős vert helyzetből indul az ember, ha a közelmúlt divattörténetének kutatására adja a fejét, már ami a dokumentumokat, a hiteles korabeli forrásokat illeti. 

Ami a Rotschild-szalon után fennmaradt: városi legendák, újságcikkek, személyes visszaemlékezések.

Utóbbi azért nehéz, mert az interjúalanyok gyakran beépítik a visszaemlékezésükbe a neten olvasottakat, és ezek legtöbbször a Wikipédia-szócikken alapulnak, aminek sajnos szinte minden mondata hibás. (Tervben van, hogy kijavítom!) 

Londonban a Dior- és a Mary Quant-kiállításon irigykedve figyeltem a dokumentum- és ruhadömpinget, amiből a kurátor dolgozott. Mary Quant ráadásul még él, van önéletrajza és rengeteg fotót, dokumentumot őriz. Ehhez képest Rotschildtól nem maradt jóformán semmi, sajnos ő már halott (1976. november 13-án hunyt el - a szerk.), ahogy a legtöbb közeli kollegája is. A szalon anyagából pedig semmi nem került levéltárba. 

Ki volt Rotschild Klára?

Ő öltöztette a mindenkori magyar elitet 1934 és 1976 között szinte végig, csak 1944-ben és 1950 körül volt kisebb szünet, amikor nem dolgozott. Nem ő volt a legzseniálisabb divattervező, de ezekben az évtizedekben megkerülhetetlen alakja volt a magyar divatnak. Eleinte a legjobb 5-10 szalon között tartották számon, aztán a szocializmusban ő lett az első. A szalonjában készült ruhák akkoriban a luxus megtestesítői voltak.

(Még ha ezt mai szemmel nem is mindig látjuk így. Érthetővé válik, ha mellé teszünk egy korabeli áruházi modellt.) Akik szerették a szépet, az egyedit és a különlegeset, akik öltözködésükben is érezni szerették az elithez tartozásukat azok Rotschild Kláránál varrattak. 

Hazahozta a párizsi divatot, hogy az elvtársaknak és a feleségüknek ne kelljen szégyenkezniük külföldi társaságban sem.

Miért éppen rá esett az elit választása? Hogy sikerült kiemelkednie a szakmából?

Kiváló szeme és érzéke volt a divathoz, emellett pedig remek üzletasszony volt. Nagyon jó vizuális memóriával bírt. Ügyesen válogatta össze a párizsi divatbemutatókon a kinti szalonok kínálatából azokat a modelleket, amelyeket itthon a saját klientúrájának a legjobban el tudott adni. Ezeket vagy levarrták a párizsi szabásminták szerint, vagy adaptációkat készítettek belőlük, illetve azokból inspirálódva saját darabokat is terveztek.

Elképesztően jó kapcsolatteremtő képessége is volt, méghozzá úgy, hogy nem volt feltétlenül roppant művelt, finom modorú lény.

Minden korszakban sikerült a vendégkörébe olyan embereket vonzania, akik a társasági élet középpontjai voltak.

Ha egy-két - mai szóval - stílusikont be tudott vonzani, utána terjedt a híre, akár a vírus.

Emellett a jól dolgozó alkalmazottaival is úgy bánt, hogy azok minél tovább nála maradjanak. Az is a királynőségének és a networképítő tevékenységének része volt, hogy jó kapcsolatot ápoljon mindenkivel „lefelé és fölfelé” is.

Ő maga tervezett ruhákat, vagy a külföldön látott modelleket utánozta?

Minden részletükben egyező másolatai nem nagyon voltak. Párizsban vette meg az anyagokat, sokszor még a kellékeket is. Kivitelében abszolút ugyanazt a színvonalat tudta hozni. A párizsi divatot pestiesítette, rotschildosította. Változtatott a modelleken, alkotott újakat is, mert a párizsi és a pesti sikk nem teljesen egyforma. Nem mondhatnám, hogy vetekedett bármelyik nagy francia divattervezővel, nem volt egy mai értelemben vett tervezőzseni, de

meghatározó személyiség volt Kelet-Európában. Bécsből is átjártak az osztrák szalontulajdonosok a bemutatóira.

Kik engedhették meg maguknak, hogy Rotschild öltöztesse őket?

Diplomaták, orvosok, ügyvédek, művészek, Magyarországra látogató külföldiek, nemzetközi delegációk tagjai. Kádárnénak kötelező volt hozzá járnia a státuszából adódóan, bár nem igényelte.

Titóné is nála vásárolt, ahogy Psota Irén, Honthy Hanna és Darvas Lili, de a táncdalfesztiválhoz és színdarabokhoz is készültek nála ruhák.

Mostanra ritkaságszámba megy egy ilyen ruha. Ezért is kihívás a kiállítás megrendezése.

Vannak még rejtőzködő ruhák, de sajnos a szalon kreációinak jó része áldozatul esett a selejtezésnek. Felhívásokkal kerestem anyagot a kiállításhoz: ruhát, személyes történetet, fotót. Egykisparizs néven Rotschild-sétákat tartok azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az érdeklődők között találjak olyat, aki kapcsolatban állt a szalonnal. És valóban minden alkalommal akad valaki.

Véletlenül, egy kiállításmegnyitón derült ki az is, hogy Juhász Annának, Juhász Ferenc költő lányának a családjában is van Rotschild-ruha.

(Címlapkép: Rotschild Klára Petőfi tér 3-5. alatti lakásának tetőteraszán, családi felvétel)

Frissítés

Kiállítás

CLARA
Rotschild Klára - Divatkirálynő a Vasfüggöny mögött
2019. november 16 - 2020. április 30.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a közelmúltban kibővített, egykori Kertészházban.
A Rotschild-projekt kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész.

1786363-122032.jpg

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor (Fotó/Forrás: Líra)

Könyv

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor
De hogyan juthatott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe a szocializmus idején? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba? Mi tette őt a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb alakjává? És nem utolsósorban: miért választotta a halált ennyi siker fényében?
SIMONOVICS ILDIKÓ sokéves kutatómunkával utánajárt ezeknek kérdéseknek, és felgöngyölítette a legendákkal, rejtélyekkel, elképesztő történetekkel övezett életút állomásait. Interjúalanyainak többsége személyesen ismerte Rotschild Klárát: rokonok, munkatársak, barátnők és állandó vevők vallanak arról, milyen volt a divat nagyasszonya, hogyan építette fel különleges márkáját. Ezenkívül korabeli újságcikkek, dokumentumok és ritkaságszámba menő fotók mesélnek egy kivételes asszony nem kevésbé kivételes életéről.
Jaffa Kiadó, Megjelenés: 2019. november 20.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Klasszikus

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Színház

Bíró Kriszta első rendezése és Gálffi László önálló estje az Örkény Színház jubileumi évadában

Meghirdette 2024/25-ös évadát az idén húszéves jubileumát ünneplő Örkény Színház. A szezon során a kortárs művek ismét nagy szerephez jutnak, hét ősbemutatóval is készülnek.
Zenés színház

„Az anyanyelvén az ember a lelkét tudja kifejezni” – interjú Alekszej Kulagin operaénekessel

A Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen feltűnt fiatal művész, aki a Fidelio különdíját is elnyerte, épp az Opera Borisz Godunov-produkciójában szerepel. Hogyan választja valaki ezt a pályát, aki kamaszkoráig nem is látott operát? – erről is kérdeztük az énekest.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is. 
Vizuál ajánló

Őszi ének – Véssey Gábor lírai festményei a Pesti Vigadóban

Május 10-én nyílt meg a Munkácsy Mihály-díjas Véssey Gábor munkáit bemutató tárlat a Pesti Vigadóban. A július 7-ig látogatható kiállítás a 75 éves művész legújabb alkotásait vonultatja fel.