Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

2019.07.22. 08:50
Ajánlom
Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.

Felhívás

Amennyiben Önnek, Kedves Olvasó, vannak emlékei, dokumentumai, fotói, ruhái Rotschild Klárával vagy a szalonjával kapcsolatban, kérem, írjon az egykisparizs@gmail.com címre!

Ön gondozza Rotschild Klára hagyatékát?

Hagyományos értelemben nem beszélhetünk hagyatékról, amikor valaki egy közintézményre hagyja a javait. Kutatásom kezdetekor három ruha volt elszórva közgyűjteményekben. Rotschild után gyakorlatilag alig maradt fenn valami. A privatizálást követően kukába került szinte minden, aminek levéltárba és múzeumba kellett volna. Erős vert helyzetből indul az ember, ha a közelmúlt divattörténetének kutatására adja a fejét, már ami a dokumentumokat, a hiteles korabeli forrásokat illeti. 

Ami a Rotschild-szalon után fennmaradt: városi legendák, újságcikkek, személyes visszaemlékezések.

Utóbbi azért nehéz, mert az interjúalanyok gyakran beépítik a visszaemlékezésükbe a neten olvasottakat, és ezek legtöbbször a Wikipédia-szócikken alapulnak, aminek sajnos szinte minden mondata hibás. (Tervben van, hogy kijavítom!) 

Londonban a Dior- és a Mary Quant-kiállításon irigykedve figyeltem a dokumentum- és ruhadömpinget, amiből a kurátor dolgozott. Mary Quant ráadásul még él, van önéletrajza és rengeteg fotót, dokumentumot őriz. Ehhez képest Rotschildtól nem maradt jóformán semmi, sajnos ő már halott (1976. november 13-án hunyt el - a szerk.), ahogy a legtöbb közeli kollegája is. A szalon anyagából pedig semmi nem került levéltárba. 

Ki volt Rotschild Klára?

Ő öltöztette a mindenkori magyar elitet 1934 és 1976 között szinte végig, csak 1944-ben és 1950 körül volt kisebb szünet, amikor nem dolgozott. Nem ő volt a legzseniálisabb divattervező, de ezekben az évtizedekben megkerülhetetlen alakja volt a magyar divatnak. Eleinte a legjobb 5-10 szalon között tartották számon, aztán a szocializmusban ő lett az első. A szalonjában készült ruhák akkoriban a luxus megtestesítői voltak.

(Még ha ezt mai szemmel nem is mindig látjuk így. Érthetővé válik, ha mellé teszünk egy korabeli áruházi modellt.) Akik szerették a szépet, az egyedit és a különlegeset, akik öltözködésükben is érezni szerették az elithez tartozásukat azok Rotschild Kláránál varrattak. 

Hazahozta a párizsi divatot, hogy az elvtársaknak és a feleségüknek ne kelljen szégyenkezniük külföldi társaságban sem.

Miért éppen rá esett az elit választása? Hogy sikerült kiemelkednie a szakmából?

Kiváló szeme és érzéke volt a divathoz, emellett pedig remek üzletasszony volt. Nagyon jó vizuális memóriával bírt. Ügyesen válogatta össze a párizsi divatbemutatókon a kinti szalonok kínálatából azokat a modelleket, amelyeket itthon a saját klientúrájának a legjobban el tudott adni. Ezeket vagy levarrták a párizsi szabásminták szerint, vagy adaptációkat készítettek belőlük, illetve azokból inspirálódva saját darabokat is terveztek.

Elképesztően jó kapcsolatteremtő képessége is volt, méghozzá úgy, hogy nem volt feltétlenül roppant művelt, finom modorú lény.

Minden korszakban sikerült a vendégkörébe olyan embereket vonzania, akik a társasági élet középpontjai voltak.

Ha egy-két - mai szóval - stílusikont be tudott vonzani, utána terjedt a híre, akár a vírus.

Emellett a jól dolgozó alkalmazottaival is úgy bánt, hogy azok minél tovább nála maradjanak. Az is a királynőségének és a networképítő tevékenységének része volt, hogy jó kapcsolatot ápoljon mindenkivel „lefelé és fölfelé” is.

Ő maga tervezett ruhákat, vagy a külföldön látott modelleket utánozta?

Minden részletükben egyező másolatai nem nagyon voltak. Párizsban vette meg az anyagokat, sokszor még a kellékeket is. Kivitelében abszolút ugyanazt a színvonalat tudta hozni. A párizsi divatot pestiesítette, rotschildosította. Változtatott a modelleken, alkotott újakat is, mert a párizsi és a pesti sikk nem teljesen egyforma. Nem mondhatnám, hogy vetekedett bármelyik nagy francia divattervezővel, nem volt egy mai értelemben vett tervezőzseni, de

meghatározó személyiség volt Kelet-Európában. Bécsből is átjártak az osztrák szalontulajdonosok a bemutatóira.

Kik engedhették meg maguknak, hogy Rotschild öltöztesse őket?

Diplomaták, orvosok, ügyvédek, művészek, Magyarországra látogató külföldiek, nemzetközi delegációk tagjai. Kádárnénak kötelező volt hozzá járnia a státuszából adódóan, bár nem igényelte.

Titóné is nála vásárolt, ahogy Psota Irén, Honthy Hanna és Darvas Lili, de a táncdalfesztiválhoz és színdarabokhoz is készültek nála ruhák.

Mostanra ritkaságszámba megy egy ilyen ruha. Ezért is kihívás a kiállítás megrendezése.

Vannak még rejtőzködő ruhák, de sajnos a szalon kreációinak jó része áldozatul esett a selejtezésnek. Felhívásokkal kerestem anyagot a kiállításhoz: ruhát, személyes történetet, fotót. Egykisparizs néven Rotschild-sétákat tartok azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az érdeklődők között találjak olyat, aki kapcsolatban állt a szalonnal. És valóban minden alkalommal akad valaki.

Véletlenül, egy kiállításmegnyitón derült ki az is, hogy Juhász Annának, Juhász Ferenc költő lányának a családjában is van Rotschild-ruha.

(Címlapkép: Rotschild Klára Petőfi tér 3-5. alatti lakásának tetőteraszán, családi felvétel)

Frissítés

Kiállítás

CLARA
Rotschild Klára - Divatkirálynő a Vasfüggöny mögött
2019. november 16 - 2020. április 30.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a közelmúltban kibővített, egykori Kertészházban.
A Rotschild-projekt kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész.

1786363-122032.jpg

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor (Fotó/Forrás: Líra)

Könyv

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor
De hogyan juthatott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe a szocializmus idején? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba? Mi tette őt a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb alakjává? És nem utolsósorban: miért választotta a halált ennyi siker fényében?
SIMONOVICS ILDIKÓ sokéves kutatómunkával utánajárt ezeknek kérdéseknek, és felgöngyölítette a legendákkal, rejtélyekkel, elképesztő történetekkel övezett életút állomásait. Interjúalanyainak többsége személyesen ismerte Rotschild Klárát: rokonok, munkatársak, barátnők és állandó vevők vallanak arról, milyen volt a divat nagyasszonya, hogyan építette fel különleges márkáját. Ezenkívül korabeli újságcikkek, dokumentumok és ritkaságszámba menő fotók mesélnek egy kivételes asszony nem kevésbé kivételes életéről.
Jaffa Kiadó, Megjelenés: 2019. november 20.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.