Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

2019.07.22. 08:50
Ajánlom
Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.

Felhívás

Amennyiben Önnek, Kedves Olvasó, vannak emlékei, dokumentumai, fotói, ruhái Rotschild Klárával vagy a szalonjával kapcsolatban, kérem, írjon az [email protected] címre!

Ön gondozza Rotschild Klára hagyatékát?

Hagyományos értelemben nem beszélhetünk hagyatékról, amikor valaki egy közintézményre hagyja a javait. Kutatásom kezdetekor három ruha volt elszórva közgyűjteményekben. Rotschild után gyakorlatilag alig maradt fenn valami. A privatizálást követően kukába került szinte minden, aminek levéltárba és múzeumba kellett volna. Erős vert helyzetből indul az ember, ha a közelmúlt divattörténetének kutatására adja a fejét, már ami a dokumentumokat, a hiteles korabeli forrásokat illeti. 

Ami a Rotschild-szalon után fennmaradt: városi legendák, újságcikkek, személyes visszaemlékezések.

Utóbbi azért nehéz, mert az interjúalanyok gyakran beépítik a visszaemlékezésükbe a neten olvasottakat, és ezek legtöbbször a Wikipédia-szócikken alapulnak, aminek sajnos szinte minden mondata hibás. (Tervben van, hogy kijavítom!) 

Londonban a Dior- és a Mary Quant-kiállításon irigykedve figyeltem a dokumentum- és ruhadömpinget, amiből a kurátor dolgozott. Mary Quant ráadásul még él, van önéletrajza és rengeteg fotót, dokumentumot őriz. Ehhez képest Rotschildtól nem maradt jóformán semmi, sajnos ő már halott (1976. november 13-án hunyt el - a szerk.), ahogy a legtöbb közeli kollegája is. A szalon anyagából pedig semmi nem került levéltárba. 

Ki volt Rotschild Klára?

Ő öltöztette a mindenkori magyar elitet 1934 és 1976 között szinte végig, csak 1944-ben és 1950 körül volt kisebb szünet, amikor nem dolgozott. Nem ő volt a legzseniálisabb divattervező, de ezekben az évtizedekben megkerülhetetlen alakja volt a magyar divatnak. Eleinte a legjobb 5-10 szalon között tartották számon, aztán a szocializmusban ő lett az első. A szalonjában készült ruhák akkoriban a luxus megtestesítői voltak.

(Még ha ezt mai szemmel nem is mindig látjuk így. Érthetővé válik, ha mellé teszünk egy korabeli áruházi modellt.) Akik szerették a szépet, az egyedit és a különlegeset, akik öltözködésükben is érezni szerették az elithez tartozásukat azok Rotschild Kláránál varrattak. 

Hazahozta a párizsi divatot, hogy az elvtársaknak és a feleségüknek ne kelljen szégyenkezniük külföldi társaságban sem.

Miért éppen rá esett az elit választása? Hogy sikerült kiemelkednie a szakmából?

Kiváló szeme és érzéke volt a divathoz, emellett pedig remek üzletasszony volt. Nagyon jó vizuális memóriával bírt. Ügyesen válogatta össze a párizsi divatbemutatókon a kinti szalonok kínálatából azokat a modelleket, amelyeket itthon a saját klientúrájának a legjobban el tudott adni. Ezeket vagy levarrták a párizsi szabásminták szerint, vagy adaptációkat készítettek belőlük, illetve azokból inspirálódva saját darabokat is terveztek.

Elképesztően jó kapcsolatteremtő képessége is volt, méghozzá úgy, hogy nem volt feltétlenül roppant művelt, finom modorú lény.

Minden korszakban sikerült a vendégkörébe olyan embereket vonzania, akik a társasági élet középpontjai voltak.

Ha egy-két - mai szóval - stílusikont be tudott vonzani, utána terjedt a híre, akár a vírus.

Emellett a jól dolgozó alkalmazottaival is úgy bánt, hogy azok minél tovább nála maradjanak. Az is a királynőségének és a networképítő tevékenységének része volt, hogy jó kapcsolatot ápoljon mindenkivel „lefelé és fölfelé” is.

Ő maga tervezett ruhákat, vagy a külföldön látott modelleket utánozta?

Minden részletükben egyező másolatai nem nagyon voltak. Párizsban vette meg az anyagokat, sokszor még a kellékeket is. Kivitelében abszolút ugyanazt a színvonalat tudta hozni. A párizsi divatot pestiesítette, rotschildosította. Változtatott a modelleken, alkotott újakat is, mert a párizsi és a pesti sikk nem teljesen egyforma. Nem mondhatnám, hogy vetekedett bármelyik nagy francia divattervezővel, nem volt egy mai értelemben vett tervezőzseni, de

meghatározó személyiség volt Kelet-Európában. Bécsből is átjártak az osztrák szalontulajdonosok a bemutatóira.

Kik engedhették meg maguknak, hogy Rotschild öltöztesse őket?

Diplomaták, orvosok, ügyvédek, művészek, Magyarországra látogató külföldiek, nemzetközi delegációk tagjai. Kádárnénak kötelező volt hozzá járnia a státuszából adódóan, bár nem igényelte.

Titóné is nála vásárolt, ahogy Psota Irén, Honthy Hanna és Darvas Lili, de a táncdalfesztiválhoz és színdarabokhoz is készültek nála ruhák.

Mostanra ritkaságszámba megy egy ilyen ruha. Ezért is kihívás a kiállítás megrendezése.

Vannak még rejtőzködő ruhák, de sajnos a szalon kreációinak jó része áldozatul esett a selejtezésnek. Felhívásokkal kerestem anyagot a kiállításhoz: ruhát, személyes történetet, fotót. Egykisparizs néven Rotschild-sétákat tartok azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az érdeklődők között találjak olyat, aki kapcsolatban állt a szalonnal. És valóban minden alkalommal akad valaki.

Véletlenül, egy kiállításmegnyitón derült ki az is, hogy Juhász Annának, Juhász Ferenc költő lányának a családjában is van Rotschild-ruha.

(Címlapkép: Rotschild Klára Petőfi tér 3-5. alatti lakásának tetőteraszán, családi felvétel)

Frissítés

Kiállítás

CLARA
Rotschild Klára - Divatkirálynő a Vasfüggöny mögött
2019. november 16 - 2020. április 30.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a közelmúltban kibővített, egykori Kertészházban.
A Rotschild-projekt kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész.

1786363-122032.jpg

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor (Fotó/Forrás: Líra)

Könyv

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor
De hogyan juthatott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe a szocializmus idején? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba? Mi tette őt a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb alakjává? És nem utolsósorban: miért választotta a halált ennyi siker fényében?
SIMONOVICS ILDIKÓ sokéves kutatómunkával utánajárt ezeknek kérdéseknek, és felgöngyölítette a legendákkal, rejtélyekkel, elképesztő történetekkel övezett életút állomásait. Interjúalanyainak többsége személyesen ismerte Rotschild Klárát: rokonok, munkatársak, barátnők és állandó vevők vallanak arról, milyen volt a divat nagyasszonya, hogyan építette fel különleges márkáját. Ezenkívül korabeli újságcikkek, dokumentumok és ritkaságszámba menő fotók mesélnek egy kivételes asszony nem kevésbé kivételes életéről.
Jaffa Kiadó, Megjelenés: 2019. november 20.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Hőség, Szózat és örkényi abszurd – megérkezett az első kedvcsináló előzetes Szimler Bálint nagyjátékfilmjéhez

A rendező első egész estés alkotásában egy átlagos magyar iskola hétköznapjain keresztül beszél a házmester-kultúrában ragadt hazai oktatási rendszerről. A Fekete pont című dráma premierjére rangos nemzetközi fesztiválon kerül sor.
Vizuál hír

Feltűnt egy kis manó! – elbűvölő Pumukli-szoborral rukkolt elő Kolodko Mihály Esztergomban

Újabb miniszobor bukkant fel, ezúttal Esztergomban, ahol az aprócska „gerillaalkotásairól” ismert művész, Kolodko Mihály ezúttal a 80-as, 90-es évek szeretett mesefiguráját, a csintalan kis koboldot, Pumuklit helyezte el.
Vizuál hír

Velencében is zsűrizni fog Reisz Gábor

A Karlovy Vary-i után augusztus végén a rangos velencei filmfesztiválon is zsűritag lesz a magyar filmrendező, ráadásul abban a szekcióban, amelynek tavaly a fődíját hódította el Magyarázat mindenre című alkotásával.
Vizuál kritika

Pixelekbe zárt generáció

Jane Schoenbrun szemkápráztató vizualitással, egy egészen különleges, mégis átélhető allegórián keresztül képes beszélni az identitáskeresés és a média viszonyáról. I Saw the TV Glow kritika.
Vizuál ajánló

Tengerparti hangulat a Várkert Bazárban

A kötetlen nyáridő hangulatát és a vízpartok harmóniáját mutatja be festészeti remekművek segítségével a Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Galéria közös, Nyár a parton – Folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című szabadtéri kiállítása.