Vizuál

Aki újsághirdetésben adta fel a saját halálhírét

2016.03.31. 10:08
Ajánlom
Egy életmű-kiállítás mindig izgalmas, még akkor is, ha néhol olyan magasra teszi a mércét az alkotó, hogy magyarázat nélkül szinte érthetetlen, vagy adott esetben akár félre is érthető. A fiatalon elhunyt Érmezei Zoltán napokban véget ért életmű-kiállításán jártunk a Ludwig Múzeumban. Ha lemaradt róla, most képbe kerülhet, mitől is volt különleges az ő művészete.
Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Érmezei nem tartozik az általánosan ismert alkotók közé. A művészeti irodalom igen szegényes, az online tárház pedig szinte üres. Ha ez a kiállítás most nem jön létre, az internet világa említésre sem méltatná.

1955-ben született, és 1991-ben már el is ment. Amit alkotott, az figyelemre méltó. Az egyéni szobroktól a kisplasztikákon át a hatalmas festményekig minden belefért ebbe a rövid pályafutásba. Fiatalon a színház vonzotta: díszlettervezőnek készült, így került kapcsolatba Pauer Gyulával, aki a XX. század második felének kiemelkedő neoavantgárd nemzedékéhez tartozott. Tőle tanulta, vele fejlesztette ki azt a speciális gipszöntési technikát, amelyet aztán alkalmazott rövidre szabott művészléte alatt (Feltárás, A föld emlékezete, Corpusok).

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az emberi testtel mintegy >>festeni<< szeretnék az agyagba, olyan szobrokat kívánok készíteni, melyek a tér-időben mozgó ember mozgásfázisait, téri nyomatait plasztikus egésszé formálná, úgy, ahogy az folyamatában kitölti a teret. A formakiterítés hatásait, anamorfikus torzulásait szeretném tanulmányozni.”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László )

Később Rauschenberger Jánossal kiegészülve hárman létrehozzák a magyar modern művészettörténet kiemelkedő ciklusát, a P. É. R. Y. Puci, titokzatos, fiktív tájképfestőnő figurájával, és művein keresztül (Dráva menti képek). 1986 nyarán hárman kirándulást tesznek Magyarország déli határvidékére, a Somogy-megyei Őrtilos környékén található Látó-hegyre.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Innen festik le az akkori magyar-jugoszláv határ két oldalát, ami akkoriban meglehetősen merész, sőt vakmerő tett volt. A tájkép egy speciális változatáról, a „határfestészetről” beszélhetünk. „Az összegyúrt személyiségű festő (PÉRY) szeme és a sorozat egyesítette az egyesíthetetlent, összerakta az összerakhatatlant, vizuálisan kiigazította a geopolitikailag és történelmileg szétszabdaltat.”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Érmezei művészetét megfigyelve a meg nem értett, el nem ismert, kissé keseredett művész képe rajzolódik ki előttünk, aki sokat foglalkozik a halállal, és fura dolgokat művel. 1975-ben saját halálhírét terjeszti, egy újsághirdetésben. 20 évesen ez jó poénnak tűnhet, csak elmarad a feltűnés. Ez bizonyára elkeserítő lehetett.

A saját magáról elkészített öntvények, a kereszthalálra való utalás, az arclenyomatok kétdimenzióssá simítása, kihajtogatása túllép az abszurd ábrázolás pusztán művészeti kísérlet határain, és egyfajta belső vívódást, önmarcangolást sugall.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Ha a látogató a belépéskor ráköszönő arckép szemébe néz, látható, hogy ebben az agyban másként kattogtak a kerekek. Az meg, hogy több, vagy kevesebb a fogaskerék, elengedhetetlen a határokat feszegető, szabályokat áthágó, keresgélő, kutató, kísérletező gyermeki kíváncsisághoz. Ez a kíváncsiság pedig kellett ahhoz, hogy valami szokatlan, új kerüljön ki a keze alól, és kellett ahhoz is, hogy ne adja fel, még akkor sem, ha a kor, melyben élt, nem ismerte fel akkor a jelentőségét.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket, hogy Érmezei saját bevallása szerint egész életében ezen az életmű-kiállításon dolgozott. Tudatosan készült a halál utáni megdicsőülésre. Ez a küldetéstudattal fűszerezett személyiségzavar felismerhető nem egy művész esetén. Azonban nagyon fontos, hogy az ego ne tegye tönkre az alkotást, több legyen az érték, mint a közönségnek szóló produkció, önfényezés.

Úgy gondoltam, hogy minden a végénél kezdődik, és nem tudni, hol ér véget. Amikor még semmit sem csináltam, már akkor is egy életmű-kiállításban gondolkodtam. Ezeket a dolgokat, mint egy életművet kezeltem...”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az a kor, mely művészi eszmélésem korául adatott, paradox módon éppen egy művészetellenes attitűdöt erősített fel bennem. Ez a korszellem, amire Heidegger azt mondja: >>a gondolkodás útja ma oda vezet, hogy elhallgassunk, mert csak így óvhatjuk meg attól, hogy olcsón kiárusítsák idő előtt.<< Ez a Posztművészeti életmód csaknem egy évtizednyi elhallgatást eredményezett...”

Érmezei Zoltán művészete igen tág spektrumon, több szálon futott, amíg futhatott. Képzelőereje, kísérleteinek eredménye nem titkolható, felette elsiklani botorság. Alkotásai hatásukban ha nem is kavartak a maga korában porfelleget, de művészettörténeti jelentőségük vitathatatlan.

Érmezei Zoltán – Rauschenberger János: A képzet síkmásai, 1988

Érmezei Zoltán – Rauschenberger János: A képzet síkmásai, 1988

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.
Vizuál hír

Ezekért a magyar filmekért szoríthatunk a Berlinalén

Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című rövidfilmje is szerepel a februárban kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjában.
Vizuál vincent van gogh

Először hagyják el Európát Van Gogh napraforgói

A londoni National Gallery a tokiói olimpiára kölcsönzi a birtokában lévő egyetlen napraforgós Vincent van Gogh-festményt a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából.