Vizuál

Aki újsághirdetésben adta fel a saját halálhírét

2016.03.31. 10:08
Ajánlom
Egy életmű-kiállítás mindig izgalmas, még akkor is, ha néhol olyan magasra teszi a mércét az alkotó, hogy magyarázat nélkül szinte érthetetlen, vagy adott esetben akár félre is érthető. A fiatalon elhunyt Érmezei Zoltán napokban véget ért életmű-kiállításán jártunk a Ludwig Múzeumban. Ha lemaradt róla, most képbe kerülhet, mitől is volt különleges az ő művészete.
Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Érmezei nem tartozik az általánosan ismert alkotók közé. A művészeti irodalom igen szegényes, az online tárház pedig szinte üres. Ha ez a kiállítás most nem jön létre, az internet világa említésre sem méltatná.

1955-ben született, és 1991-ben már el is ment. Amit alkotott, az figyelemre méltó. Az egyéni szobroktól a kisplasztikákon át a hatalmas festményekig minden belefért ebbe a rövid pályafutásba. Fiatalon a színház vonzotta: díszlettervezőnek készült, így került kapcsolatba Pauer Gyulával, aki a XX. század második felének kiemelkedő neoavantgárd nemzedékéhez tartozott. Tőle tanulta, vele fejlesztette ki azt a speciális gipszöntési technikát, amelyet aztán alkalmazott rövidre szabott művészléte alatt (Feltárás, A föld emlékezete, Corpusok).

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az emberi testtel mintegy >>festeni<< szeretnék az agyagba, olyan szobrokat kívánok készíteni, melyek a tér-időben mozgó ember mozgásfázisait, téri nyomatait plasztikus egésszé formálná, úgy, ahogy az folyamatában kitölti a teret. A formakiterítés hatásait, anamorfikus torzulásait szeretném tanulmányozni.”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László )

Később Rauschenberger Jánossal kiegészülve hárman létrehozzák a magyar modern művészettörténet kiemelkedő ciklusát, a P. É. R. Y. Puci, titokzatos, fiktív tájképfestőnő figurájával, és művein keresztül (Dráva menti képek). 1986 nyarán hárman kirándulást tesznek Magyarország déli határvidékére, a Somogy-megyei Őrtilos környékén található Látó-hegyre.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Innen festik le az akkori magyar-jugoszláv határ két oldalát, ami akkoriban meglehetősen merész, sőt vakmerő tett volt. A tájkép egy speciális változatáról, a „határfestészetről” beszélhetünk. „Az összegyúrt személyiségű festő (PÉRY) szeme és a sorozat egyesítette az egyesíthetetlent, összerakta az összerakhatatlant, vizuálisan kiigazította a geopolitikailag és történelmileg szétszabdaltat.”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Érmezei művészetét megfigyelve a meg nem értett, el nem ismert, kissé keseredett művész képe rajzolódik ki előttünk, aki sokat foglalkozik a halállal, és fura dolgokat művel. 1975-ben saját halálhírét terjeszti, egy újsághirdetésben. 20 évesen ez jó poénnak tűnhet, csak elmarad a feltűnés. Ez bizonyára elkeserítő lehetett.

A saját magáról elkészített öntvények, a kereszthalálra való utalás, az arclenyomatok kétdimenzióssá simítása, kihajtogatása túllép az abszurd ábrázolás pusztán művészeti kísérlet határain, és egyfajta belső vívódást, önmarcangolást sugall.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Ha a látogató a belépéskor ráköszönő arckép szemébe néz, látható, hogy ebben az agyban másként kattogtak a kerekek. Az meg, hogy több, vagy kevesebb a fogaskerék, elengedhetetlen a határokat feszegető, szabályokat áthágó, keresgélő, kutató, kísérletező gyermeki kíváncsisághoz. Ez a kíváncsiság pedig kellett ahhoz, hogy valami szokatlan, új kerüljön ki a keze alól, és kellett ahhoz is, hogy ne adja fel, még akkor sem, ha a kor, melyben élt, nem ismerte fel akkor a jelentőségét.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket, hogy Érmezei saját bevallása szerint egész életében ezen az életmű-kiállításon dolgozott. Tudatosan készült a halál utáni megdicsőülésre. Ez a küldetéstudattal fűszerezett személyiségzavar felismerhető nem egy művész esetén. Azonban nagyon fontos, hogy az ego ne tegye tönkre az alkotást, több legyen az érték, mint a közönségnek szóló produkció, önfényezés.

Úgy gondoltam, hogy minden a végénél kezdődik, és nem tudni, hol ér véget. Amikor még semmit sem csináltam, már akkor is egy életmű-kiállításban gondolkodtam. Ezeket a dolgokat, mint egy életművet kezeltem...”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az a kor, mely művészi eszmélésem korául adatott, paradox módon éppen egy művészetellenes attitűdöt erősített fel bennem. Ez a korszellem, amire Heidegger azt mondja: >>a gondolkodás útja ma oda vezet, hogy elhallgassunk, mert csak így óvhatjuk meg attól, hogy olcsón kiárusítsák idő előtt.<< Ez a Posztművészeti életmód csaknem egy évtizednyi elhallgatást eredményezett...”

Érmezei Zoltán művészete igen tág spektrumon, több szálon futott, amíg futhatott. Képzelőereje, kísérleteinek eredménye nem titkolható, felette elsiklani botorság. Alkotásai hatásukban ha nem is kavartak a maga korában porfelleget, de művészettörténeti jelentőségük vitathatatlan.

Érmezei Zoltán – Rauschenberger János: A képzet síkmásai, 1988

Érmezei Zoltán – Rauschenberger János: A képzet síkmásai, 1988

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Sztárvendégekkel és fiatal tehetségekkel tér vissza a Budavári Palotakoncert

Több év kihagyás után, augusztus 1-én és 2-án ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet. A Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében a hazai és az egyetemes operettirodalom legnépszerűbb dallamai csendülnek fel.
Jazz/World

Vissza a gyökerekhez – a Benczúr Kertben köszönti húszéves jubileumát a Jazzation

Az idén 20 éves Jazzation, Magyarország legismertebb jazz a cappella együttese számtalan sikeres nemzetközi turné után június 18-án ünnepi hangulatú esttel várja régi és új közönségét a Benczúr Kertben.
Vizuál

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.
Vizuál

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.
Tánc

Szűnni nem akaró vastaps a végzős modern évfolyam vizsgakoncertjén

A Nemzeti Táncszínházban került sor a Táncművész szak Moderntánc szakirány végzős évfolyamának vizsgakoncertjére. Az est hatalmas sikert aratott, nem véletlenül. A fiatal táncművészek hihetetlenül sokszínű, stílszerűen nagyon modern és izgalmas programot táncoltak.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.
Vizuál hír

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Tarvágás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy sajnálatos aktualitás kapcsán ír arról, hogyan alakult át teljesen a Holdvilág-árok és környezete. 
Vizuál hír

Új filmet forgat Pedro Almodóvar

Az Oscar-díjas spanyol rendező Keserű karácsony című filmje a gyász feldolgozásáról szól, valamint arról, hogy az élet és a fikció néha elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
Vizuál ajánló

Feszült drámának ígérkezik François Ozon új filmje

Június 26-tól láthatja a hazai közönség a francia kultrendező legújabb, Ha megérkezik az ősz című alkotását, amelynek főhőse egy nagymama, aki véletlenül megmérgezi a lányát és az unokáját. Cikkünkben megtekinthető a film előzetese.