Vizuál

Aki újsághirdetésben adta fel a saját halálhírét

2016.03.31. 10:08
Ajánlom
Egy életmű-kiállítás mindig izgalmas, még akkor is, ha néhol olyan magasra teszi a mércét az alkotó, hogy magyarázat nélkül szinte érthetetlen, vagy adott esetben akár félre is érthető. A fiatalon elhunyt Érmezei Zoltán napokban véget ért életmű-kiállításán jártunk a Ludwig Múzeumban. Ha lemaradt róla, most képbe kerülhet, mitől is volt különleges az ő művészete.
Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Érmezei nem tartozik az általánosan ismert alkotók közé. A művészeti irodalom igen szegényes, az online tárház pedig szinte üres. Ha ez a kiállítás most nem jön létre, az internet világa említésre sem méltatná.

1955-ben született, és 1991-ben már el is ment. Amit alkotott, az figyelemre méltó. Az egyéni szobroktól a kisplasztikákon át a hatalmas festményekig minden belefért ebbe a rövid pályafutásba. Fiatalon a színház vonzotta: díszlettervezőnek készült, így került kapcsolatba Pauer Gyulával, aki a XX. század második felének kiemelkedő neoavantgárd nemzedékéhez tartozott. Tőle tanulta, vele fejlesztette ki azt a speciális gipszöntési technikát, amelyet aztán alkalmazott rövidre szabott művészléte alatt (Feltárás, A föld emlékezete, Corpusok).

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az emberi testtel mintegy >>festeni<< szeretnék az agyagba, olyan szobrokat kívánok készíteni, melyek a tér-időben mozgó ember mozgásfázisait, téri nyomatait plasztikus egésszé formálná, úgy, ahogy az folyamatában kitölti a teret. A formakiterítés hatásait, anamorfikus torzulásait szeretném tanulmányozni.”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László )

Később Rauschenberger Jánossal kiegészülve hárman létrehozzák a magyar modern művészettörténet kiemelkedő ciklusát, a P. É. R. Y. Puci, titokzatos, fiktív tájképfestőnő figurájával, és művein keresztül (Dráva menti képek). 1986 nyarán hárman kirándulást tesznek Magyarország déli határvidékére, a Somogy-megyei Őrtilos környékén található Látó-hegyre.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Innen festik le az akkori magyar-jugoszláv határ két oldalát, ami akkoriban meglehetősen merész, sőt vakmerő tett volt. A tájkép egy speciális változatáról, a „határfestészetről” beszélhetünk. „Az összegyúrt személyiségű festő (PÉRY) szeme és a sorozat egyesítette az egyesíthetetlent, összerakta az összerakhatatlant, vizuálisan kiigazította a geopolitikailag és történelmileg szétszabdaltat.”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Érmezei művészetét megfigyelve a meg nem értett, el nem ismert, kissé keseredett művész képe rajzolódik ki előttünk, aki sokat foglalkozik a halállal, és fura dolgokat művel. 1975-ben saját halálhírét terjeszti, egy újsághirdetésben. 20 évesen ez jó poénnak tűnhet, csak elmarad a feltűnés. Ez bizonyára elkeserítő lehetett.

A saját magáról elkészített öntvények, a kereszthalálra való utalás, az arclenyomatok kétdimenzióssá simítása, kihajtogatása túllép az abszurd ábrázolás pusztán művészeti kísérlet határain, és egyfajta belső vívódást, önmarcangolást sugall.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Ha a látogató a belépéskor ráköszönő arckép szemébe néz, látható, hogy ebben az agyban másként kattogtak a kerekek. Az meg, hogy több, vagy kevesebb a fogaskerék, elengedhetetlen a határokat feszegető, szabályokat áthágó, keresgélő, kutató, kísérletező gyermeki kíváncsisághoz. Ez a kíváncsiság pedig kellett ahhoz, hogy valami szokatlan, új kerüljön ki a keze alól, és kellett ahhoz is, hogy ne adja fel, még akkor sem, ha a kor, melyben élt, nem ismerte fel akkor a jelentőségét.

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket, hogy Érmezei saját bevallása szerint egész életében ezen az életmű-kiállításon dolgozott. Tudatosan készült a halál utáni megdicsőülésre. Ez a küldetéstudattal fűszerezett személyiségzavar felismerhető nem egy művész esetén. Azonban nagyon fontos, hogy az ego ne tegye tönkre az alkotást, több legyen az érték, mint a közönségnek szóló produkció, önfényezés.

Úgy gondoltam, hogy minden a végénél kezdődik, és nem tudni, hol ér véget. Amikor még semmit sem csináltam, már akkor is egy életmű-kiállításban gondolkodtam. Ezeket a dolgokat, mint egy életművet kezeltem...”

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban

Érmezei Zoltán életmű-kiállítása a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Fátrai László)

Az a kor, mely művészi eszmélésem korául adatott, paradox módon éppen egy művészetellenes attitűdöt erősített fel bennem. Ez a korszellem, amire Heidegger azt mondja: >>a gondolkodás útja ma oda vezet, hogy elhallgassunk, mert csak így óvhatjuk meg attól, hogy olcsón kiárusítsák idő előtt.<< Ez a Posztművészeti életmód csaknem egy évtizednyi elhallgatást eredményezett...”

Érmezei Zoltán művészete igen tág spektrumon, több szálon futott, amíg futhatott. Képzelőereje, kísérleteinek eredménye nem titkolható, felette elsiklani botorság. Alkotásai hatásukban ha nem is kavartak a maga korában porfelleget, de művészettörténeti jelentőségük vitathatatlan.

Érmezei Zoltán – Rauschenberger János: A képzet síkmásai, 1988

Érmezei Zoltán – Rauschenberger János: A képzet síkmásai, 1988

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál műtárgy

Ők a legdrágább magyar művészek

Az elmúlt 11 év árverései alapján ezek az alkotók érik el a legmagasabb árat az aukciókon itthon és külföldön.
Vizuál galéria

Gazdag kínálattal jön az Antik and Art Budapest – Galéria!

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői képviseltetik magukat a tíz év kihagyás után újjáéledő, vásárral egybekötött kiállításon március 21-24. között, a Millenárison.
Vizuál interjú

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Vizuál fényképTár

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.
Vizuál Március 15.

Ingyenesen nézhető klasszikus magyar filmek a Filmarchívum videócsatornáján

A nemzeti ünnep alkalmából a reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket ingyenesen lehet megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig, ahol egy 13 perces montázsfilm is tiszteleg a forradalom évfordulója előtt.