Vizuál

Akik az erdőkből merítettek erőt

2021.06.15. 13:30
Ajánlom
A Pálosok című tárlat az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetéről ad áttekintést. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, s nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.

A hazai közbeszédben a pálos rendre legtöbbször mint „az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend”-re hivatkoznak. A külföld (és nem csupán a közép-európaiak) számára a pálosok alakja mára egybeforrt a częstochowai kegyképpel, miközben a rend magyar eredete és a magyar rendtartomány története kevéssé ismert. Ezt a képet szeretné a kiállítás a magyar és külföldi látogatók számára árnyalni – elsősorban a pálosok Magyar Királyságbeli és újkori életének bemutatásával, megvilágítva a lengyel központ történeti szerepét is. A kiállítás egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához; alapinformációkkal és érdekességekkel nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.

Alapítója halálának 750. évfordulójára emlékezett 2020-ban az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend. Az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte közösségivé.

A pálos rend a magyar királyság területén alakult meg 1250 körül. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, a XV. századtól pedig megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is.

PuskasAntalPalosok_kiallitas_megnyito_IJ1_1925_w-112359.jpg

Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke (Fotó/Forrás: Jaksity Iván, Magyar Nemzeti Múzeum)

Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke a megnyitón azt emelte ki, hogy a tárlat a pálos szerzetesek életébe, a rend fejlődésének szakaszaiba és történetük hangsúlyos pontjaiba enged bepillantást, rávilágítva a szerzetesség jelentőségére is.

A remeterend története a magyar erdőkhöz, főként a Pilis és Mecsek erdeihez kötődik - mutatott rá Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy a szerzetesek számára az erdők adtak erőt a történelem viharainak átvészeléséhez, a politikai üldöztetéshez, valamint ahhoz az áldozatos munkához, amellyel a nemzetet szolgálták.

Mohos Gábor, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a tárlatot megnyitva felidézte a pálos rend születésének történetét. Elmondta, hogy a XIII. századi magyar királyságának életében már jelen volt az a lelkület, amelyet összefogva Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezett közösséggé.

Palosok_kiallitas_megnyito_IJ1_2150_w-112359.jpg

Pálosok - Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Jaksity Iván, Magyar Nemzeti Múzeum)

Rend. Történet. Kiállítás

A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra kolostorával.

A tárlat egy középkori kerengő-installációval kezdődik. Ezután egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, mely szerint:

Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik.

A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg. A tárlaton a pálosok olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai is megtekinthetők, mint

Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyv, a częstochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai, vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái.

A szeptember 12-ig látható tárlaton egyebek mellett Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany, ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok mellett számos szobor, festmény és metszet mutatja be a rendet. A pálos az egyetlen, pápai jóváhagyással működő, magyar alapítású férfi szerzetesrend, amelynek története végigkíséri Magyarország történelmét - mondta el Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a hétfői megnyitón.

A kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken tekinthetők meg.

DMARC20210614012-112303.jpg

Pálosok - Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Mónus Márton / MTI)

Kísérőprogramok

A tervek szerint a kiállítást szubjektív tárlatvezetések színesítik, amelyeket a pálos rend tagjai, valamint a rendhez közel álló személyek vezetnek. Művészettörténész és látványtervező, pálos szerzetes, zenész és könyvtáros változik tárlatvezetővé, hogy a megszokott muzeológusi nézőpontból kilépve személyes történetekkel színesítve mutassa be a tárlatot. A Múzeumok Éjszakáján is lesz meglepetés program, augusztus végén pedig régészek, történészek, művészet- és irodalomtörténészek közreműködésével szerveznek kerekasztal-beszélgetést. A programokról a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján tájékozódhatnak.

Kurátorok
Bojtos Anita, történész (Magyar Pálos Rend)
Pető Zsuzsa, régész (Magyar Nemzeti Múzeum)

Palosok_kiallitas_megnyito_IJ1_1780_w-112358.jpg

Pálosok - Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Jaksity Iván, Magyar Nemzeti Múzeum)

Pálosok
Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
Megtekinthető: 2021. szeptember 12-ig.

 

 

Fejléckép: Pálosok - Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban / Fotó: Mónus Márton, MTI

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Vizuál kritika

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.