Vizuál

Akik az erdőkből merítettek erőt

2021.06.15. 13:30
Ajánlom
A Pálosok című tárlat az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetéről ad áttekintést. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, s nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.

A hazai közbeszédben a pálos rendre legtöbbször mint „az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend”-re hivatkoznak. A külföld (és nem csupán a közép-európaiak) számára a pálosok alakja mára egybeforrt a częstochowai kegyképpel, miközben a rend magyar eredete és a magyar rendtartomány története kevéssé ismert. Ezt a képet szeretné a kiállítás a magyar és külföldi látogatók számára árnyalni – elsősorban a pálosok Magyar Királyságbeli és újkori életének bemutatásával, megvilágítva a lengyel központ történeti szerepét is. A kiállítás egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához; alapinformációkkal és érdekességekkel nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.

Alapítója halálának 750. évfordulójára emlékezett 2020-ban az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend. Az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte közösségivé.

A pálos rend a magyar királyság területén alakult meg 1250 körül. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, a XV. századtól pedig megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is.

PuskasAntalPalosok_kiallitas_megnyito_IJ1_1925_w-112359.jpg

Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke (Fotó/Forrás: Jaksity Iván, Magyar Nemzeti Múzeum)

Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke a megnyitón azt emelte ki, hogy a tárlat a pálos szerzetesek életébe, a rend fejlődésének szakaszaiba és történetük hangsúlyos pontjaiba enged bepillantást, rávilágítva a szerzetesség jelentőségére is.

A remeterend története a magyar erdőkhöz, főként a Pilis és Mecsek erdeihez kötődik - mutatott rá Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy a szerzetesek számára az erdők adtak erőt a történelem viharainak átvészeléséhez, a politikai üldöztetéshez, valamint ahhoz az áldozatos munkához, amellyel a nemzetet szolgálták.

Mohos Gábor, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a tárlatot megnyitva felidézte a pálos rend születésének történetét. Elmondta, hogy a XIII. századi magyar királyságának életében már jelen volt az a lelkület, amelyet összefogva Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezett közösséggé.

Palosok_kiallitas_megnyito_IJ1_2150_w-112359.jpg

Pálosok - Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Jaksity Iván, Magyar Nemzeti Múzeum)

Rend. Történet. Kiállítás

A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra kolostorával.

A tárlat egy középkori kerengő-installációval kezdődik. Ezután egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, mely szerint:

Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik.

A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg. A tárlaton a pálosok olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai is megtekinthetők, mint

Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyv, a częstochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai, vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái.

A szeptember 12-ig látható tárlaton egyebek mellett Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany, ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok mellett számos szobor, festmény és metszet mutatja be a rendet. A pálos az egyetlen, pápai jóváhagyással működő, magyar alapítású férfi szerzetesrend, amelynek története végigkíséri Magyarország történelmét - mondta el Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a hétfői megnyitón.

A kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken tekinthetők meg.

DMARC20210614012-112303.jpg

Pálosok - Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Mónus Márton / MTI)

Kísérőprogramok

A tervek szerint a kiállítást szubjektív tárlatvezetések színesítik, amelyeket a pálos rend tagjai, valamint a rendhez közel álló személyek vezetnek. Művészettörténész és látványtervező, pálos szerzetes, zenész és könyvtáros változik tárlatvezetővé, hogy a megszokott muzeológusi nézőpontból kilépve személyes történetekkel színesítve mutassa be a tárlatot. A Múzeumok Éjszakáján is lesz meglepetés program, augusztus végén pedig régészek, történészek, művészet- és irodalomtörténészek közreműködésével szerveznek kerekasztal-beszélgetést. A programokról a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján tájékozódhatnak.

Kurátorok
Bojtos Anita, történész (Magyar Pálos Rend)
Pető Zsuzsa, régész (Magyar Nemzeti Múzeum)

Palosok_kiallitas_megnyito_IJ1_1780_w-112358.jpg

Pálosok - Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Jaksity Iván, Magyar Nemzeti Múzeum)

Pálosok
Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
Megtekinthető: 2021. szeptember 12-ig.

 

 

Fejléckép: Pálosok - Rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban / Fotó: Mónus Márton, MTI

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

A művészet szabaddá tesz – interjú Venyige Sándorral

Pest megye legnagyobb szabadtéri összművészeti fesztiválját kínálja Budapesttől mindössze 25 kilométerre a Mézesvölgyi Nyár. A fesztivál alapító-igazgatóját, Venyige Sándort kérdeztük az idei programokról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A Kádár-kocka hatástörténetével foglalkozik a Ludwig Múzeum legújabb kiállítása

A május 18. és augusztus 18. között látogatható, időszaki tárlat változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a jellegzetes kockaház történetét.
Vizuál ajánló

Egy minden irányba kritikus politikai kabaré – a közélet abszurditásait bemutató tárlat nyílt a XV. kerületben

Hogy a politika az elmúlt években teljességgel rátelepedett az emberek hétköznapjaira, jól jelzi, hogy már a kortárs design tárgyakon is találkozhatunk a legemlékezetesebb közéleti botrányokkal.
Vizuál hír

Elveszettnek hitt részletek kerültek elő az Egri csillagok 1923-as filmfeldolgozásából

Filmtörténeti szenzációt jelentő részletek kerültek elő az Egri csillagok bő száz éve forgatott némafilmváltozatából. Az életre kelthető apró szilánkokra Janikovszky Mara hagyatékában bukkantak rá.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.