Vizuál

Akinek a dalai egy egész generáció gyerekkorát meghatározták

70 éves Alan Menken Oscar-díjas amerikai filmzeneszerző
2019.07.22. 16:20
Ajánlom
Az utóbbi évek új Disney-feldolgozásainál valódi színészek játsszák újra a meséket CGI állatokkal és környezettel, a királylányok feministák lettek, a dzsinn családot alapított. Egyetlen biztos pont van azonban az új verziókban: az eredeti zenék. Július 22-én lesz hetvenéves Alan Menken nyolcszoros Oscar-díjas amerikai filmzeneszerző, számtalan sikeres Disney-rajzfilm kísérőzenéjének komponistája.

Apja a boogie-woogie zenéért rajongó fogász, anyja drámaírásban is jártas színésznő volt.

Otthonukat megtöltötte a színház és a zene levegője, így Alannek szinte születésétől fogva a zeneszerzés volt az álma. Korán megtanult zongorázni, hegedülni, saját ízléséhez igazította a gyakorlásra kiszabott Bach-fúgákat és Beethoven-szonátákat. Mivel eleget akart tenni a családi hagyománynak, beiratkozott a New York-i Egyetem orvosi karára, egyetemista évei egybeestek a pszichedelikus hippi korszakkal, amely őt is magával ragadta. Lenyűgözték Bob Dylan dalai, több időt töltött utcai zenéléssel, mint az egyetemi előadásokon.

Többször irányt váltott, a gyógyászatot antropológiára, majd filozófiára cserélte, végül zenetudományi diplomával fejezte be tanulmányait.

E tudományág nem vonzotta, annál inkább a Lehman Engel vezette, zenés színházi képzést nyújtó BMI Musical Theater Workshop órái. Balett- és modern táncelőadásokat kísért, éneket tanított, reklámzenéket és dalokat szerzett a Sesame Street sorozat számára.

Dalaiból hamarosan összeállt egy rockbalett Children of the World címmel, amelyet azóta elfeledtek, de ennek köszönhetően találkozott a balett-táncos Janis Roswickkel, akivel 1972-ben kötött házasságot.

1979-ben ismerkedett meg Howard Ashman szövegíró-zeneszerzővel,

aki éppen Kurt Vonnegut Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater című művének musicalváltozatához keresett szerzőtársat. Közösen jegyzett off-Broadway musicaljükre felfigyelt a szakma, majd

az 1982-ben debütált Rémségek kicsiny boltja meghozta számukra a nagy áttörést.

Darabjukat öt évig játszották megszakítás nélkül, felállítva a minden idők legnagyobb bevételét besöprő off-Broadway show rekordját. A produkció hamarosan Los Angelesben és Londonban is bemutatkozott, sőt a Frank Oz rendezésében készült filmváltozat betétdala, a Mean Green Mother from Outer Space az első Oscar-jelölést is meghozta számukra.

A népszerű szerzőpárosra a Disney Stúdió is felfigyelt, amely 1989-ben újabb nagy dobására készülve őket kérte fel arra, hogy komponáljanak muzsikát Hans Christian Andersen A kis hableány című meséjének rajzfilm-feldolgozásához.

A film a Disney-reneszánsz kezdete lett, ők pedig a Ringat a víz című betétdallal Oscar-díjat nyertek, Menken a kísérőzenéért egy másik aranyszobrot is átvehetett.

Két évvel később A szépség és a szörnyeteg címadó dala elnyerte az Oscar-, a Golden Globe- és a Grammy-díjat. Ashman ekkor már halálos kórral küszködött, de az Aladdin zenéjének munkálatait még együtt kezdték el. Halála után Tim Rice (Andrew Lloyd Webber egykori szerzőtársa) érkezett Menken mellé, 1992-ben A Whole New World című betétdalért Oscar-díjat és Golden Globe-díjat vihettek haza, a kísérőzenéért Menken újabb aranyszobrot kapott.

Menken nemcsak animációs projekteken dolgozott a Disneynek, hanem élő szereplős mozikhoz is írt zenét. Az egyik legismertebb a Rikkancsok 1992-ből, amely a New York-i újságos fiúk 1899. évi sztrájkjának eseményein alapul, valamint a Sylvester Stallone főszereplésével készül Rocky-széria V. részének záródala, amelyet Elton John énekelt. A Reszkessetek betörők második részének My Christmas Tree című dalát, Menken szerzeményét szintén 1992-ben hallhatták a mozilátogatók. 1995-ben a szövegíró Stephen Schwartz segítségével vitte újabb Oscar-diadalra

a következő Disney-produkciót, a Pocahontast, és a "hagyománynak" megfelelően a film egyik betétdaláért, a Colors Of The Windért külön szobrot is átvehettek.

Menken még négyszer kapott Oscar-jelülést, 1996-ban A Notre Dame-i toronyőrért, 1997-ben a Herkulesért, 2007-ben a Bűbájért, 2010-ben az Aranyhaj és a nagy gubancért, ezzel összesen 19 jelölést tudhat magáénak.

A filmsikerek után A szépség és a szörnyeteg színpadi változatával tért vissza a Broadway világába, a darab tizenhárom évig maradt műsoron, Karácsonyi ének című musicaljére pedig tíz évig válthatott jegyet a közönség a Madison Square Gardenben. Tony-díj lett a jutalma a Broadwayn 2012-ben műsorra tűzött Rikkancsokért, 2014-ben az Aladdint is színpadra állították, 2016-ban Chazz Palminteri könyvéből alkotott musicalt A Bronx Tale címmel.

A Chris Evans főszereplésével készült Amerika Kapitány fiatal rajongói is megismerkedhettek egyik legújabb szerzeményével 2011-ben, a Star Spangled Man című buzdító dal zenéjét ugyanis David Zippellel együtt jegyzi. Idén került a mozikba a Guy Ritchie rendezésében, élő szereplőkkel készült Aladdin-remake, amelyhez Menken új zenét szerzett.

A videón a teljes munkásságán zongorázza át magát 10 percben

Több egyetem díszdoktori címével büszkélkedhet, 2008-ban felvételt nyert a Songwriters Hall of Fame tagjainak sorába, majd 2010-ben csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán.

Otthon a keverőpult mögött tartja az Oscarjai mellett sorakozó tizenegy Grammy-díját, hét Golden Globe-díját.

Ha megkérdezik, a vitrinből hiányzik-e még valami, a válasza egyértelmű: nem, hiszen szerinte pályája már régen túl van azon a ponton, ahol bárki díjára irigységgel kellene tekintenie. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy minél több időt töltsön feleségével és két lányukkal.

(Címlapkép: Alan Menken A szépség és a szörnyeteg DVD bemutatóján, Frazer Harrison/Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.