Vizuál

Akinek képei olyan botrányosan voltak, hogy száz év múlva állították ki őket

– Gustave Courbet
2019.06.09. 22:20
Ajánlom
Már önarcképét zabolátlannak találták a kritikusok. Egyik aktján III. Napóleon felháborodásában lovaglóostorával vágott végig. Kétszáz éve, 1819. június 10-én született Gustave Courbet francia festő, a modern realista festészet megteremtője. 
Selbstbildnis_mit_schwarzem_Hund-191450.jpg

Önarckép fekete kutyával (1844) (Fotó/Forrás: Gustave Courbet)

Jean Désiré Gustave Courbet Ornans-ban született, republikánus érzelmű, jómódú földbirtokos családban. Ő volt a legidősebb gyermek, az egyetlen fiú, első modelljei húgai voltak. Vidéken nevelkedett, 1839 végén érkezett Párizsba, de szülei akarata ellenére nem jogot, hanem festészetet kezdett tanulni. A formális képzésre hamar ráunt, saját stílusát keresve a Louvre-ban a spanyol és holland mesterek (Rembrandt, Frans Hals, Van Dyck, Velázquez) munkáit tanulmányozta és másolta. 1842-ben Spanyolországba, 1847-ben Hollandiába ment tanulmányútra, ahol különösen Rembrandt portréi nyűgözték le. Később büszkén hangoztatta, hogy ugyan mindenkitől tanult, de nem volt senkinek sem a tanítványa.

Courbet_Autoportrait-191315.jpg

Pipás férfi (1848-49) (Fotó/Forrás: Gustave Courbet)

Első képei még romantikus stílusjegyeket hordozó, irodalmi és bibliai ihletésű jelenetek voltak, de hamarosan önarcképeket kezdett festeni. Műveit 1844-ben mutatták be először a Párizsi Szalonban, a kortárs francia művészek munkáit felvonultató évenkénti hivatalos kiállításon, amelyen Önarckép fekete kutyával című festményével vált ismertté. A következő két esztendőben bemutathatta egy-egy képét, de

1847-ben elutasították Pipás férfi című önarcképét. Ezt a fiatalkori főművét ugyanis zabolátlan életöröm hatja át, amit a konzervatív ízlésű kritikusok durvának és faragatlannak éreztek.

A következő évben megszüntették az elfogadó bizottságot, ezt kihasználva több mint tíz képet állított ki. Első igazi sikerét 1849-ben aratta, amikor az újra felállított, művészek választotta zsűri hét beküldött munkáját fogadta el. A Délután Ornans-ban című festményét megvásárolta a francia állam, Courbet-t aranyéremmel jutalmazták, ezután anélkül állíthatott ki, hogy be kellett volna mutatni műveit a válogató bizottságnak.

the-bathers-1853-191450.jpg

Fürdőző nők (1953) (Fotó/Forrás: Gustave Courbet)

Az év telét szülővárosában töltötte, és megalkotta a nagyapja emlékének szentelt Ornans-i temetést. A realista, az addigi hivatalos és a személyes elemeket tartalmazó festészet közötti határt ledöntő kompozíció nagy felháborodást keltett, mert egyszerű jelenetet ábrázolt történelmi kompozíciók módjára. Hasonló fogadtatásban részesült az 1853-as Szalonon a Fürdőző nők is, amely egy tavacska partján ábrázol két teltebb idomú nőt, az egyiket háttal állva, csaknem meztelenül. A legenyhébb kritika is "Hottentotta Vénuszról" írt,

a legenda szerint a Szalont még megnyitása előtt meglátogató III. Napóleon császár felháborodásában lovaglóostorával végigvágott az akton.

A közönség figyelme mindenesetre a kép felé fordult, és Courbet olyan összegért adta el művét, amely biztosította anyagi függetlenségét. Botrányt kavartak erotikus témájú ábrázolásai is, például híres női akt-torzója, A világ eredete. A festménynek természetesen magyar vonatkozása is van: 1910-ben báró Hatvany Ferenc vásárolta meg és hozta Budapestre a képet. A második világháború alatt a képet a Hatvany-gyűjtemény több darabjával együtt banki letétben helyezte. Itt azonban a szovjetek lefoglalták. A háború után, mikor Hatvany emigrált, megengedték, hogy egy képet magával vigyen. Ő A világ eredetét választotta. A festményt később Jaques Lacan pszichiáter és felesége vásárolta meg. Ma a Musée d’Orsay-ben látható.

További festmények a képekre kattintva elérhetőek

Híressé vált munkásságának első hét évét felölelő Műterem című alkotása is. Az 1855-ben a párizsi világkiállítás közelében, magánkiállításán bemutatott hatalmas festmény műterme szellemi és tényleges történetének ábrázolása.

A tájképet festő művész maga Courbet, akinek két oldalán barátait, művészetének támogatóit, illetve az életében, gondolkodásában szerepet játszó alakokat, a köznapi világ, a nyomor, a szegénység képviselőit jelenítette meg.

Az élet valamennyi jelenségét megörökítésre méltónak tartotta, elsősorban emberi alakokat, a falusi élet jeleneteit, vadászjeleneteket, tájképeket, valamint tengeri témájú képeket festett realista stílusban, de csendéletei is figyelemre méltóak. Realizmusának egyik jellegzetes példája a Szépművészeti Múzeumban található 1853-as Birkózók, az 1857-ben festett Szajna-parti kisasszonyokat az impresszionizmus előfutárának tekintik. 

Csaknem minden képe kifejez valamit gazdag egyéniségéből, önmagát egész életében festette, nemcsak életének különböző szakaszaiban, hanem különböző szerepekben is. Az 1854-es Találkozáson például mecénása, Alfred Bruyas tisztelettudóan üdvözli a fejét büszkén felszegő művészt.

the-meeting-bonjour-monsieur-courbet-1854jpgHD-191448.jpg

Találkozáson (1854) (Fotó/Forrás: Gustave Courbet)

1866-ban tájképeivel szerepelt a Szalonon, és még ellenségei is kénytelenek voltak elismerni, hogy Őzek című képe páratlan szépséggel érzékelteti a burjánzó erdőt és az őzek selymes bundáját. Ugyanebben az évben született a realista, a test szépségét ünneplő - egy leszbikus párt ábrázoló, hatalmas botrányt kavaró -

erotikus Alvók is egy török diplomata megrendelésére. A festményt, ahogy A világ eredete is, 1988-ig nem mutatták be a nagyközönségnek.

1867-ben a világkiállítás mellett újra saját pavilonjában mutatta be műveit, 133 festményt, három rajzot és két szobrot, köztük utolsó nagyméretű kompozícióját, a Szarvasvadászatot és a Munkácsyra is hatást gyakorló A menyasszony öltöztetése című képet. 1869-ben a brüsszeli világkiállításon övé lett az első aranyérem, a müncheni nemzetközi kiállításon ő volt a legünnepeltebb mester. Nagy hatással volt Paál Lászlóra és Szinyeire is, aki Münchenben találkozott is vele.

Az 1870-es párizsi kommün idején népképviselő és a Művészeti Bizottság elnöke lett. A bukás után tevékenysége, különösen

a császárság jelképének tartott Vendome oszlop lerombolása miatt hat hónapra bebörtönözték, fogsága alatt sok gyümölcs csendéletet festett.

További festmények a képekre kattintva elérhetőek

1873-ban peres úton az oszlop helyreállítási költségeinek megtérítésére is kötelezték - ezt évi tízezer frankos részletekben, harminchárom éven át kellett volna teljesítenie, javait lefoglalták. Courbet Svájcba emigrált, a Genfi-tó melletti La Tour-de-Peilz-ben szakadatlanul dolgozott, zömében csendéleteket és tájképeket festett. Egészsége megroppant, és egy nappal az első részlet befizetése előtt, 1877. december 31-én vízkórban (ödémában) meghalt, mája és szíve a mértéktelen evés és ivás miatt mondta fel a szolgálatot.

Megoldották a világ legprovokatívabb festményének rejtélyét

Kapcsolódó

Megoldották a világ legprovokatívabb festményének rejtélyét

Nem szeretője, hanem egy balett-táncosnő lehetett Gustave Courbet A világ eredete című képének modellje a legfrissebb kutatások szerint.

Hogyan moderálja a Facebook a meztelen műalkotásokat?

Hogyan moderálja a Facebook a meztelen műalkotásokat?

A közelmúltban kiszivárgott Facebook-moderálási elvek még érdekesebbek, ha művészeti alkotások szempontjából vizsgáljuk őket. És még ennél is érdekesebbek, ha meztelenséget, szexualitást ábrázoló műalkotások szempontjából értelmezzük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Erős, makacs és érzékeny - Meryl Streep 70 éves

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep, a ma élő legnagyobb színészek egyike, akit 21 alkalommal jelöltek Oscar és 31 alkalommal Golden Globe díjra. Portré.
Színház

„Egy Beethoven-koncert után kisebb a valószínűsége annak, hogy valakit fejbe verjünk”

Az Ördögkatlan két megálmodójával, Kiss Mónikával és Bérczes Lászlóval arról beszélgettünk, miből fakad a fesztivál egyedi hangulata és milyen új fellépőket avatnak idén, de néhány praktikus tanáccsal is ellátják azokat, akik kedvet kapnának ellátogatni a fesztiválra július 30. és augusztus 3. között.
Jazz/World

M és Ö és R és K, avagy nem tudom, milyen zene ez, de nagyon jó

Funk, soul, pszichedelikus pop, lo-fi és blues, nem is ez a lényeg, hanem hogy a Mörk nem csak azt tudja, hogyan zenéljen, hanem azt is, hogyan zenéljen Neked.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Zenés színház

Aj Vej-vej Turandotot rendez Rómában

A hazájában játszódó Puccini-operának a kínai képzőművész nemcsak a rendezője lesz, hanem ő tervezi a jelmezeket is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Elton John élete, a musical

Taron Egerton nemcsak őrült jelmezben, de hangban is hozta a karaktert. Ha Gene Kelly ma dolgozna, pont olyan musicalfilmet forgatna, mint a Rocketman. 
Vizuál ajánló

Felújítják az egyiptomi múzeumok "ősanyját"

Megkezdődött a kairói Egyiptomi Múzeum nagyszabású átalakítási és felújítási munkálatai.
Vizuál kaff

Szezonvégi képeslap, vámpírlegenda és féltékenység - véget ért a 14. KAFF

Láng Orsolya diplomamunkája, a Szezon után nyerte el a 14. KAFF nagydíját, Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis három elismerést kapott, a legjobb rövidfilm Tóth Roland Lugosi Béla életét feldolgozó alkotása lett Kecskeméten.
Vizuál galéria

Erősen kopnak Van Gogh napraforgói, de legalább a festő ujjlenyomata megmaradt bennük

A holland festő sorozatának színei jelentősen "megkoptak" az elmúlt 130 évben - derült ki az 1889-es Napraforgók című festmény tudományos vizsgálatakor. Viszont felfedezték, hogy Vincent véletlenül belenyúlt a félkész képbe.
Vizuál Film

Erős, makacs és érzékeny - Meryl Streep 70 éves

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep, a ma élő legnagyobb színészek egyike, akit 21 alkalommal jelöltek Oscar és 31 alkalommal Golden Globe díjra. Portré.