Vizuál

Akinek képei olyan botrányosan voltak, hogy száz év múlva állították ki őket

– Gustave Courbet
2019.06.09. 22:20
Ajánlom
Már önarcképét zabolátlannak találták a kritikusok. Egyik aktján III. Napóleon felháborodásában lovaglóostorával vágott végig. Kétszáz éve, 1819. június 10-én született Gustave Courbet francia festő, a modern realista festészet megteremtője. 
Selbstbildnis_mit_schwarzem_Hund-191450.jpg

Önarckép fekete kutyával (1844) (Fotó/Forrás: Gustave Courbet)

Jean Désiré Gustave Courbet Ornans-ban született, republikánus érzelmű, jómódú földbirtokos családban. Ő volt a legidősebb gyermek, az egyetlen fiú, első modelljei húgai voltak. Vidéken nevelkedett, 1839 végén érkezett Párizsba, de szülei akarata ellenére nem jogot, hanem festészetet kezdett tanulni. A formális képzésre hamar ráunt, saját stílusát keresve a Louvre-ban a spanyol és holland mesterek (Rembrandt, Frans Hals, Van Dyck, Velázquez) munkáit tanulmányozta és másolta. 1842-ben Spanyolországba, 1847-ben Hollandiába ment tanulmányútra, ahol különösen Rembrandt portréi nyűgözték le. Később büszkén hangoztatta, hogy ugyan mindenkitől tanult, de nem volt senkinek sem a tanítványa.

Courbet_Autoportrait-191315.jpg

Pipás férfi (1848-49) (Fotó/Forrás: Gustave Courbet)

Első képei még romantikus stílusjegyeket hordozó, irodalmi és bibliai ihletésű jelenetek voltak, de hamarosan önarcképeket kezdett festeni. Műveit 1844-ben mutatták be először a Párizsi Szalonban, a kortárs francia művészek munkáit felvonultató évenkénti hivatalos kiállításon, amelyen Önarckép fekete kutyával című festményével vált ismertté. A következő két esztendőben bemutathatta egy-egy képét, de

1847-ben elutasították Pipás férfi című önarcképét. Ezt a fiatalkori főművét ugyanis zabolátlan életöröm hatja át, amit a konzervatív ízlésű kritikusok durvának és faragatlannak éreztek.

A következő évben megszüntették az elfogadó bizottságot, ezt kihasználva több mint tíz képet állított ki. Első igazi sikerét 1849-ben aratta, amikor az újra felállított, művészek választotta zsűri hét beküldött munkáját fogadta el. A Délután Ornans-ban című festményét megvásárolta a francia állam, Courbet-t aranyéremmel jutalmazták, ezután anélkül állíthatott ki, hogy be kellett volna mutatni műveit a válogató bizottságnak.

the-bathers-1853-191450.jpg

Fürdőző nők (1953) (Fotó/Forrás: Gustave Courbet)

Az év telét szülővárosában töltötte, és megalkotta a nagyapja emlékének szentelt Ornans-i temetést. A realista, az addigi hivatalos és a személyes elemeket tartalmazó festészet közötti határt ledöntő kompozíció nagy felháborodást keltett, mert egyszerű jelenetet ábrázolt történelmi kompozíciók módjára. Hasonló fogadtatásban részesült az 1853-as Szalonon a Fürdőző nők is, amely egy tavacska partján ábrázol két teltebb idomú nőt, az egyiket háttal állva, csaknem meztelenül. A legenyhébb kritika is "Hottentotta Vénuszról" írt,

a legenda szerint a Szalont még megnyitása előtt meglátogató III. Napóleon császár felháborodásában lovaglóostorával végigvágott az akton.

A közönség figyelme mindenesetre a kép felé fordult, és Courbet olyan összegért adta el művét, amely biztosította anyagi függetlenségét. Botrányt kavartak erotikus témájú ábrázolásai is, például híres női akt-torzója, A világ eredete. A festménynek természetesen magyar vonatkozása is van: 1910-ben báró Hatvany Ferenc vásárolta meg és hozta Budapestre a képet. A második világháború alatt a képet a Hatvany-gyűjtemény több darabjával együtt banki letétben helyezte. Itt azonban a szovjetek lefoglalták. A háború után, mikor Hatvany emigrált, megengedték, hogy egy képet magával vigyen. Ő A világ eredetét választotta. A festményt később Jaques Lacan pszichiáter és felesége vásárolta meg. Ma a Musée d’Orsay-ben látható.

További festmények a képekre kattintva elérhetőek

Híressé vált munkásságának első hét évét felölelő Műterem című alkotása is. Az 1855-ben a párizsi világkiállítás közelében, magánkiállításán bemutatott hatalmas festmény műterme szellemi és tényleges történetének ábrázolása.

A tájképet festő művész maga Courbet, akinek két oldalán barátait, művészetének támogatóit, illetve az életében, gondolkodásában szerepet játszó alakokat, a köznapi világ, a nyomor, a szegénység képviselőit jelenítette meg.

Az élet valamennyi jelenségét megörökítésre méltónak tartotta, elsősorban emberi alakokat, a falusi élet jeleneteit, vadászjeleneteket, tájképeket, valamint tengeri témájú képeket festett realista stílusban, de csendéletei is figyelemre méltóak. Realizmusának egyik jellegzetes példája a Szépművészeti Múzeumban található 1853-as Birkózók, az 1857-ben festett Szajna-parti kisasszonyokat az impresszionizmus előfutárának tekintik. 

Csaknem minden képe kifejez valamit gazdag egyéniségéből, önmagát egész életében festette, nemcsak életének különböző szakaszaiban, hanem különböző szerepekben is. Az 1854-es Találkozáson például mecénása, Alfred Bruyas tisztelettudóan üdvözli a fejét büszkén felszegő művészt.

the-meeting-bonjour-monsieur-courbet-1854jpgHD-191448.jpg

Találkozáson (1854) (Fotó/Forrás: Gustave Courbet)

1866-ban tájképeivel szerepelt a Szalonon, és még ellenségei is kénytelenek voltak elismerni, hogy Őzek című képe páratlan szépséggel érzékelteti a burjánzó erdőt és az őzek selymes bundáját. Ugyanebben az évben született a realista, a test szépségét ünneplő - egy leszbikus párt ábrázoló, hatalmas botrányt kavaró -

erotikus Alvók is egy török diplomata megrendelésére. A festményt, ahogy A világ eredete is, 1988-ig nem mutatták be a nagyközönségnek.

1867-ben a világkiállítás mellett újra saját pavilonjában mutatta be műveit, 133 festményt, három rajzot és két szobrot, köztük utolsó nagyméretű kompozícióját, a Szarvasvadászatot és a Munkácsyra is hatást gyakorló A menyasszony öltöztetése című képet. 1869-ben a brüsszeli világkiállításon övé lett az első aranyérem, a müncheni nemzetközi kiállításon ő volt a legünnepeltebb mester. Nagy hatással volt Paál Lászlóra és Szinyeire is, aki Münchenben találkozott is vele.

Az 1870-es párizsi kommün idején népképviselő és a Művészeti Bizottság elnöke lett. A bukás után tevékenysége, különösen

a császárság jelképének tartott Vendome oszlop lerombolása miatt hat hónapra bebörtönözték, fogsága alatt sok gyümölcs csendéletet festett.

További festmények a képekre kattintva elérhetőek

1873-ban peres úton az oszlop helyreállítási költségeinek megtérítésére is kötelezték - ezt évi tízezer frankos részletekben, harminchárom éven át kellett volna teljesítenie, javait lefoglalták. Courbet Svájcba emigrált, a Genfi-tó melletti La Tour-de-Peilz-ben szakadatlanul dolgozott, zömében csendéleteket és tájképeket festett. Egészsége megroppant, és egy nappal az első részlet befizetése előtt, 1877. december 31-én vízkórban (ödémában) meghalt, mája és szíve a mértéktelen evés és ivás miatt mondta fel a szolgálatot.

Megoldották a világ legprovokatívabb festményének rejtélyét

Kapcsolódó

Megoldották a világ legprovokatívabb festményének rejtélyét

Nem szeretője, hanem egy balett-táncosnő lehetett Gustave Courbet A világ eredete című képének modellje a legfrissebb kutatások szerint.

Hogyan moderálja a Facebook a meztelen műalkotásokat?

Hogyan moderálja a Facebook a meztelen műalkotásokat?

A közelmúltban kiszivárgott Facebook-moderálási elvek még érdekesebbek, ha művészeti alkotások szempontjából vizsgáljuk őket. És még ennél is érdekesebbek, ha meztelenséget, szexualitást ábrázoló műalkotások szempontjából értelmezzük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál ajánló

„Egyáltalán, doktor úr, nem tudok rendesen aludni" – pop-up kiállítás reflektál Csáth Gézára

Ötödik alkalommal adja át a Csáth Géza-díjat a Fiatal Írók Szövetsége szeptember 25-én Budapesten. A díjátadót követően az író életére és műveire reflektáló pop-up kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Vizuál fotó

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt idézi fel, milyen volt, amikor még lehetett koncertre járni meghitt klubokba és jazzkocsmákba.