Vizuál

Alfons Mucha Szláv eposza újra Prágában

2012.06.07. 09:43
Ajánlom
Már majdnem egy hónapja lehet a cseh fővárosban látni a szlávok történelmét bemutató húsz, nagyméretű képet.

A szecesszió mestere az 1920-as években adományozta a festményeket Prágának azzal a feltétellel, hogy méltó helyen állítják ki őket - erre viszont nem került sor. Csak egy rövid ideig lehetett látni a munkákat a Kereskedelmi Palotában, aztán ládákba, majd 1963-ban Moravsky Krumlovba kerültek. Három évvel ezelőtt határozta el Prága önkormányzata, hogy visszahozza a ciklust, amit most végül a Kereskedelmi Palota nagytermében, a Cseh Nemzeti Galéria egyik kiállítótermében lehet megnézni. Jan Mucha, Alfons Mucha unokája, a festő örökségének kezelője elégedetlen a döntéssel. Azt szeretné, ha 2015-re egy új galéria épülne a Szláv eposz számára vagy a művet a prágai főpályaudvar (Wilson-pályaudvar) történelmi, szintén szecessziós épületében állítanák ki.

Szakértők szerint mindkét megoldás hatalmas kiadásokat igényelne és Prágának erre jelenleg nincs pénze. A Szláv eposz a cseh főváros tulajdona, a Kereskedelmi Palota nagytermének az átalakítása és felújítása is 36 millió koronás befektetést igényelt. A Mucha-mű költözése Moravsky Krumlovból Prágába nagy indulatokat váltott ki és számos tiltakozó akció kísérte. Mucha Szláv eposza ugyanis a dél-morvaországi kisváros egyik legfőbb idegenforgalmi látványossága volt, évente több mint százezer ember nézte meg. A kiállítási teremben koncerteteket is rendeztek. A polgármester nem titkolja, hogy a város számára a híres mű elköltöztetése komoly anyagi veszteséget is jelent. A Szláv eposzon Mucha Charles Crane amerikai milliomos megbízásából tizennyolc évig dolgozott. Az art nouveau mestere 1860. július 24-én született egy morva kisvárosban és 1939. július 14-én, Prágában halt meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Klasszikus

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Vizuál galéria

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.