Vizuál

Alkotások, amelyek helyreállítják az elveszett egyensúlyt

2020.09.03. 11:15
Ajánlom
Miként sikerülhet megtalálni és megtartani az egyensúlyt egy összetett, ellentmondásokkal teli és gyakran ellentétektől terhes valóságban? Egyensúlyban – Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből a Ludwig Múzeum új kiállítása kapcsán a válogatás német kurátoraival, Nathalie Hoyosszal és Rainald Schumacherrel beszélgettünk.

Egyensúlyban – Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből
2020. szeptember 4. – november 22.
Kurátorok: Nathalie Hoyos, Rainald Schumacher és Szipőcs Krisztina

A kiállítás fókuszában álló kérdés egyszerre sugall reményt, és fogalmaz meg állítást arról, hogy a művészeti vita és a szembenézés olyan gondolatokat ébreszthet, olyan élményeket közvetíthet, amelyek kifejezetten alkalmasak arra, hogy megtaláljuk ezt az egyensúlyt. A Keeping the Balance című kiállítás a Telekom Művészeti Gyűjteményből rendezett válogatás.

AleksandraDomanovicVotivePartridge2016-105618.jpg

Aleksandra Domanovic, Votive Partridge, 2016 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Miért döntött úgy a Deutsche Telekom, hogy kortárs képzőművészeti gyűjteményt hoz létre?

Európa egyik vezető telekommunikációs vállalataként egyfajta értékteremtésként tekint a kortárs művészeti kollekció létrehozására.

A gyűjteményépítés fontos része a multinacionális vállalati kultúrának, ezen felül a művészet nyelveken és országhatárokon átívelő kommunikációs eszköz is.

Németországban számos művészeti gyűjtemény található, amelyet jelentős cégek alapítottak, de az, hogy a miénk kifejezetten a kelet-európai országok kortárs művészetére fókuszál, különlegességnek számít, és ne feledjük, hogy a Deutsche Telekom kifejezetten aktív sok régióbéli országban. Végül, de nem utolsósorban egy ilyen gyűjtemény elősegítheti a kölcsönös megértést is Európán belül, emellett támogatja a helyi művészeti szcénát is.

A szelekció elsősorban a kelet-európai régió művészeire fókuszál. Miért tartják különösen érdekesnek Európa ezen részét?

Már jó néhány éve foglalkoztunk intenzíven a kortárs művészettel, amikor 2010 körül ráébredtünk, még mindig sok fehér folt maradt a világ művészeti térképén. Különösen itt Európában,

az egykori vasfüggönyön túli országok nem igazán voltak jelen a múzeumok és galériák látókörében, és kimaradtak a művészettörténeti áttekintésekből.

Ezért is komoly kihívás ennek a korábban ismeretlen területnek a felfedezése. Van azonban egy másik oka is. Az ideológiai küzdelem a kapitalizmus és a kommunizmus között évtizedeken át formálta a kontinens történetét, az eltérő nézetek sokak életét meghatározták. A gyűjteményben megtalálható művek alkotói azonos történelmi háttérrel rendelkeznek, miközben az egyes országok még mindig hatalmas változásokon mennek keresztül. Érdekes megtapasztalni, hogy a művészet, a művészek hogyan reagálnak ezekre a kihívásokra.

RainaldNathalie1-095544.jpg

A Ludwig Múzeum új kiállítása kapcsán a válogatás német kurátoraival, Nathalie Hoyosszal és Rainald Schumacherrel beszélgettünk (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

A Ludwig Múzeum gyűjteményének különlegességét szintén közép-kelet-európai karaktere adja: a magyar, szlovák, cseh, lengyel, román, ex-jugoszláv művészek munkáin keresztül hangsúlyosan jelenik meg egy sajátos történelmi, kulturális kontextussal rendelkező térség művészete. Hogyan kutatják fel a művészeket?

A kelet-európai művészetet és magukat a művészeket nem igazán képviselik a nemzetközi műtárgypiacon és galériákban. Ezért különösen fontos, hogy odautazzunk, és közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki a művészekkel, intézményekkel és más kezdeményezésekkel. A rendszeres látogatások során arra törekszünk, hogy egy közvetlen információs hálózatot építsünk kurátorokkal, művészekkel és a művészeti szcénával.

Milyen szempontok alapján fejlesztik a kollekciót?

A gyűjteményben három művészgeneráció munkái jelennek meg. Találkozhatunk néhány történetileg fontos pozícióval, valamint idősebb művészek műveivel, akik már a szovjet típusú rezsimek alatt aktívak voltak. A második generációt azok képviselik, akik fiatal korukban megtapasztalhatták a szocialistának nevezett társadalom ideáljait, oktatását és értékrendjét, és valamikor a már forradalminak számító korszakban kezdték alkotói pályájukat. A legfiatalabbak ahhoz a generációhoz tartoznak, akik már a rendszerváltás után születtek.

Bármelyikükről is beszélünk, abban közösek, hogy mindannyiuknak szembesülnie kellett azzal a zűrzavaros helyzettel, amely elválasztotta szüleik és nagyszüleik világát az új neokapitalista rendtől.

DanicaDakicIsolaBella2007-2008Still02-105608.jpg

Danica Dakic, Isola Bella, 2007-2008, videostill, © Danica Dakic, VG Bild-Kunst Bonn (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Hány és milyen jellegű mű található a gyűjteményben?

Az Art Collection Telekom nyitott minden olyan médium felé, amelyet a művészek felhasználnak, legyen az grafika, festmény, fénykép, digitálisan előállított munkák, videó vagy éppen performatív művek. Jelenleg csaknem nyolcvan művésztől, közöttük számos nő alkotótól mintegy 200 mű található a gyűjteményben.

Leginkább olyan alkotásokat válogatunk be, amelyek a magas művészi minőség mellett közvetlen érzéki hatást is gyakorolnak a befogadóra.

Némi elmélkedést követően az általuk keltett benyomások saját valóságunkat érintő színes és állandó mozgásban lévő kommentárrá bomlanak ki. Az ilyen művek foglalkoztatnak minket a leginkább.

Évente mindössze egyetlen kiállítást szerveznek. Mi alapján választják ki a helyszínt és a témát?

A gyűjteményt tíz évvel ezelőtt hozták létre. Azóta Berlinben, Bukarestben, Zágrábban, Varsóban, Plovdivban, Darmstadtban és Nîmes-ben valósítottunk meg nagyobb, tematikusan szervezett múzeumi kiállításokat. Számunkra nagyon fontos, hogy

a műveket az arra az országra jellemző diskurzusok összefüggésében mutassuk meg, ahonnan származnak.

Előfordul, hogy közvetlenül keresünk meg egy intézményt, máskor az intézmény keresi az együttműködés lehetőségét. Ez a válogatás egy nagyszerű közös munka eredménye a budapesti Ludwig Múzeummal, amelyhez komoly támogatást kaptunk a Deutsche Telekom magyarországi leányvállalatától, a Magyar Telekomtól. A jövőben újabb eseményeket tervezünk Prágában, illetve Szkopjéban. Fontos azonban, hogy szem előtt tartsuk, miként lehetséges ez biztonságosan és felelős módon a koronavírus-járvány idején.

StepanRyabchenkoMelissa2011-105608.jpg

Stepan Ryabchenko, Melissa, 2011 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Milyen műveket emelne ki a budapesti kiállításról?

Minden egyes mű különleges érzéki és intellektuális tapasztalás, de említek néhányat, amelyek segítenek jobban átlátni a tematikus rendezőelvet.

A szlovák Roman Ondak munkája, egy vörös porral bevont „lebegő” gerenda, amelyen lábnyomok láthatók, szó szerint mutatja meg a kiállítás címében foglaltakat, még akkor is, ha ennek a címe Séta a Marson, amely általánosságban kérdez rá arra a lábnyomra, amelyet az emberiség maga után hagy a bolygó felszínén. A török Nilbar Güreş Szeretők című műve gyönyörű és játékos megközelítése a gendertémának. A Szökőkút, Keresztes Zsófia nagyméretű szobra a gyűjtemény közelmúltbéli szerzeménye. Lenyűgöző, ahogyan a digitális világ esztétikai sajátosságait átemeli a fizikai síkra.

Általánosságban úgy gondoljuk, hogy

a kiállított művek egyfajta ellensúlyt jelentenek. Az a feladatuk, hogy helyreállítsák az elveszettnek tűnő egyensúlyt, amelyből a dolgok kibillentek.

Egy optimista vízió a művészet szerepéről még a jelenlegi, különösen nehéz körülmények között is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Vizuál

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Klasszikus

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Zöldhullám

„Azért is meg akarom védeni őket, mert olyan kicsik” – gyermekek hangjai az arukária fa védelmében

A Kincseink, az araukáriák című kiállítás megnyitója április 22-én, hétfőn 17 órakor lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Átriumában. A tárlat középpontjában az araukária fa és annak számos értéke áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál hír

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Vizuál hír

Tiszteletbeli Arany Pálmát kap Cannes-ban Hajao Mijazaki animációs filmstúdiója

A világ legrangosabb szemléjének tiszteletbeli elismerését első alkalommal ítélik oda kollektíven. A legendássá vált Ghibli Stúdió nevéhez 1985-ös megalakulása óta számos felejthetetlen animációs film fűződik.
Vizuál ajánló

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Vizuál ajánló

Hamarosan megnyílik az Esterházy Art Dating díjazottjainak kiállítása

Kádár Emese képzőművész és Sárai Vanda kurátor sikeres együttműködésének lenyomata a hamarosan nyíló NOT_FOUND című kiállítás, melynek középpontjában az a gondolat áll: miként befolyásolja a digitalizáció az elmúlásról alkotott képzeteinket.