Vizuál

"Ami megtörtént, az máshogy is történhetett volna"

2014.11.12. 10:36
Ajánlom
Tizenhat ország huszonhat alkotója vagy művészcsoportja elemzi a 20. század történelmét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és az Európai Uniós Nemzetek Kulturális Intézeteinek Egyesülete (EUNIC) november 14-től látogatható, Fordulópontok/Turning Points című kiállításán.

A nemzetközi tárlat az EUNIC kezdeményezésére jött létre, több jelentős történelmi esemény - az első és a második világháború kitörése, a berlini fal, illetve a vasfüggöny leomlása és a közép-európai országok EU-csatlakozásának évfordulójához kapcsolódva - közölte a november 11-ei sajtóbemutatón Petrányi Zsolt kurátor. Jutta Gehrig, az EUNIC soros elnöke hozzátette: az egyéves munkával létrehozott tárlatra Petrányi Zsolt és Vojnits Purcsár Vitó válogatott a huszadik század sorsfordító eseményeire reflektáló alkotásokat az EUNIC tagországainak és a csatlakozott kulturális intézetek nemzeteinek művészeitől.

A budapesti Goethe Intézetet vezető Jutta Gehrig hangoztatta: bizonyos történelmi évfordulókat ünnepelnek, másokról csendesen megemlékeznek a különböző európai nemzetek, és noha ezt nem mindig azonos előjellel teszik, a sorsfordulókra való emlékezés közös belső igény mindenhol. "A megemlékezés tényével tudomásul vesszük azt a tényt, hogy ami megtörtént, az máshogy is történhetett volna; a történelem ugyanis nem végzet, hanem egyéni vagy kollektív döntések eredménye" - mutatott rá, hozzátéve: a kiállításon bemutatott munkák jól tükrözik a döntések - vagy azok hiányának - felelősségét. Az MNG tárlatán sok nemzet számos művésze vizsgál különböző nézőpontokból több fontos sorsfordulót, ez adja a kiállítás érdekességét - hangsúlyozta Jutta Gehrig.

Petrányi Zsolt arról beszélt, hogy a 20. századot sok gondolkodó "rövid évszázadnak" tartja, hiszen legfontosabb eseményei - a két, egymásból kibomló világégés, majd a többi földrészt a világpolitikai konfliktusokba még intenzívebben bevonó hidegháború - 1914 és 1989 között zajlottak. Sugár Jánosnak a tárlatot nyitó videója például a hidegháború egyik ikonikus fegyverét, a Kalasnyikovot idézi meg jellemző szimbólumként, miként az első egység mindegyik munkája a háború és a terror témái köré összpontosul.

Motojuki Sitamicsi világháborús betonhangárokat kutatott fel a mai Japán városaiban, az angol John Timberlake nyomasztó hangulatú tájképein pedig atomrobbanások gombafelhői tűnnek fel. Shy Abadi festményein izraeli nézőpontból vizsgálja az európai és német történelmet, míg Szűcs Attila a lidicei mészárlás nyomasztó emlékét dolgozza fel első látásra békés tájképeken. Számtalan vitát gerjesztett a lengyel Artur Zmijewski videója, melyen a művész egy idős holokauszt-túlélőt győz meg azonosítószámának újratetoválásáról; a német Clemens von Wedemeyer kisfilmjének szereplőivel a hatalom, az engedelmesség és a lázadás korlátait kutatta.

A nagyhatalmi retorika és reprezentáció megjelenési formáira reflektálnak az U alakban bejárható kiállítás középső egységeibe beválogatott munkák. Az erdélyi Bodoni Zsolt Ferenc József és Tito egyenruháját festette meg magukban; partizánvezér korában a jugoszláv diktátor uniformisát - tulajdonosa hiányában - a németek valóban "ki is végezték". A szlovén Laibach-csoport még a nyolcvanas években kísérletezett merész "emlékezetprovokációként" a náci Németország vizuális kultúrájának megidézésével, az olasz Paolo Ventura az első világháború korának képi formanyelvéhez nyúl vissza fotóin, a madridi Democracia csoport extrém városi futók temetői versenyeiből kiindulva kutatja a modern kor múlthoz való viszonyát.

A záró szekció a rendszerváltás korával foglalkozik, Johanna Kandl például fiktív dokumentumfilmjében Einstein ismeretlen gyermekének elképzelt életét dolgozta fel, megalapíttatva vele a Balkáni Egyesült Államokat, míg a magyar-francia Société Réaliste Derkovits Gyula egyik leghíresebb Dózsa-metszetét parafrazeálja Büdös paralel címmel.

Magyarországon is érzékeny témát feszegetett Tallinnban Kristina Norman, amikor az észt fővárosban 2009-ben újra felállította az akkor nemrég eltávolított szovjet felszabadítási emlékművet, a helyi orosz lakosság örömére, ám az észtek nagy felháborodására, kiprovokálva a rendőrség beavatkozását. Egyszerre záró- és nyitómű az előtérben Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című, a 2013-as velencei biennálén is bemutatott munkája, amelyben a művész fel nem robbant második világháborús lövedékek sokoldalú szimbolikáját vizsgálja az MNG és az EUNIC 2015. február 15-ig látogatható kiállításán.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

18-as karika kerülhet Almodóvar filmjeire

Megjelentek a Médiatanács korhatár-besorolással kapcsolatos ajánlásai, a példák között több filmklasszikust is említ az NMHH – tudatta a HVG.
Vizuál hír

Átadták a magyar származású művészeket díjazó Szervátiusz Jenő-díjat

A kárpát-medencei születésű magyar alkotókat elismerő Szervátiusz Jenő Alapítvány díját idén a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át – tudatta az MTI.
Vizuál premier

Ilyen még nem volt – Online közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval

Az országos premier napján, szeptember 23-án egy egészen különleges online, élő, streamelt közönségtalálkozón egyszerre hét mozi nézői beszélgethetnek Enyedi Ildikóval új filmje, A feleségem története vetítése után.
Vizuál hír

Elhunyt Olescher Tamás festőművész

A Munkácsy-díjas festőművészt, díszlettervezőt, perforemert hosszan tartó betegség után, szeptember 14-én, életének 67. évében érte a halál – tudatta családja.
Vizuál kritika

Az emberarcú természet pusztulása – Szurcsik József képeiről

Az Időkép című kiállítás egy sokoldalú és termékeny Munkácsy Mihály-díjas képzőművész elmúlt másfél évtizedének munkáiból válogat. A hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Ház és Könyvtár Galériájában az eltorzított emberi arcok alakváltozatait különféle modorban megjelenítő vásznak, fa tondók és acélszobrok mellett az újabb, (poszt)apokaliptikus hangulatú festmények világába is betekintést nyerhetünk.