Vizuál

Amiért most megéri Bécsbe utazni

2015.02.11. 16:07
Ajánlom
Az amerikai és brit pop art fénykorát tekinti át mások mellett Claes Oldenburg, Roy Lichtenstein és Andy Warhol művein, összesen 100 munkán keresztül a bécsi Museum moderner Kunst - Stiftung Ludwig (mumok) február 12-től látogatható, Ludwig Goes Pop című kiállítása.

A négy emeletet betöltő anyagban az 1960-as évek életérzése köszön vissza: a pop art a 2. világháború után kibontakozó fogyasztáskultusz és az ekkorra elterjedt televízió révén minden korábbinál nagyobb hatású tömegmédia jelenségeire reagált, elsősorban a külsődleges jegyeket, a kliséket megragadva - mondta el Susanne Neuburger kurátor a kiállítás február 11-ei bécsi sajtótájékoztatóján.

A pop art művészek szándékosan feloldották a magas művészet és a tömegkultúra közötti határokat, gyakran használva eszközül a hirdetések világán keresztül mindenütt jelen lévő giccset, néha kifejezetten az elitkultúra parodizálására. Talán nincs másik 20. századi művészeti irányzat, amely olyan gyorsan utat talált volna magának a műtárgypiacra, mint a pop art, melynek legkorábbi gyűjtői közé tartozott Peter és Irene Ludwig is. A német házaspár már a hatvanas évek elején felfedezte az amerikai pop artot, noha az európai kritikusok csak az 1964-es Velencei Biennále után kezdtek felfigyelni az irányzatra. Peter és Irene Ludwig hamarosan az Amerikán kívüli legnagyobb pop art gyűjteményt tudhatta magáénak. A kollekció immár több múzeumban elhelyezett darabjai a Ludwig Goes Pop kiállításon láthatók ismét együtt: a száz festmény, nyomat, szobor, installáció és objekt hét múzeumból érkezett, több munka Budapestről. A bemutatott anyag az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig követi végig a pop art fejlődését olyan mesterek munkáin keresztül, mint az amerikai Duane Hanson, Robert Indiana, Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg, James Rosenquist, Andy Warhol és Tom Wesselmann, illetve a brit Peter Blake és Richard Hamilton.

A mumokban február 12-től szintén kiállítással jelentkező német képzőművész, David Lieske javaslatára a Ludwig Goes Pop egy kortárs projekttel egészült ki. A brit Villa Design csoport az 1930-as évek híres producere, rendezője és első homoszexuális pornószínésze, az Auschwitz-ban meggyilkolt Bernard Natan alakját idézi fel, egy neki szentelt múzeum lehetőségeit vizsgálva. Karola Kraus, a mumok igazgatója a sajtótájékoztatón felidézte, a Ludwig-gyűjtemény anyagából 2014 végén először a kölni Ludwig Múzeum rendezett kiállítást Ludwig Goes Pop címmel, ennek némileg módosult változata látható szeptember 13-ig Bécsben.

A budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) tájékoztatása szerint a kiállítás-sorozat harmadik állomása október 2-án nyílik a magyar fővárosban. A budapesti múzeumba 60 nagy értékű műtárgy érkezik, melyek biztosítási összértéke meghaladja az 50 milliárd forintot. A budapesti tárlat egyik különlegessége lesz Claes Oldenburg jelenleg a mumokban látható, fél kiállítási szintet megtöltő munkája, a Mickey Mouse Museum, a Lumú azonban kitekintést nyújt majd a pop art kelet- és közép-európai tendenciáira is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.