Vizuál

Amikor Renoir szabadságra ment az impresszionizmusból

2017.03.18. 09:58
Ajánlom
Az Uránia Exhibition on Screen-sorozatában Renoir művészi kilengésének eredményét járják körül szombaton este. Ehhez öt érdekességgel járulunk hozzá.

 Pierre-Auguste Renoir „szórakozásból festett”. Mesterének, aki ezt a szemére vetette, azt válaszolta: ha nem szórakoztatná, sohasem kezdett volna el festeni.

A limoges-i munkáscsaládba született Pierre-Auguste Renoir rajztehetsége a helyi porcelángyár termékeinek dekorálásában mutatkozott meg. A művészi képzés hiányát gyakori múzeumlátogatásokkal igyekezett pótolni. Rendszeresen tanulmányozta a Louvre-ban a rokokó és romantika mestereit. 1862-ben kezdte meg rendes tanulmányait Charles Gleyre, akadémikus festő irányításával.

Itt ismerkedett meg és kötött szoros barátságot Claude Monet-val, Alfred Sisley-vel, és Frédéric Bazille-lal,

a későbbi impresszionistákkal. Munkáikat a Párizsi Szalon azonban alig fogadta be, enélkül pedig nem tudtak megélni művészetükből.

Pierre-Auguste Renoir

Pierre-Auguste Renoir (Fotó/Forrás: Tim Nighswander)

A megoldást végül egy önálló kiállításban találták meg. Az 1874. áprilisában nyitó tárlatra Renoir főleg portrékat vitt annak reményében, hogy  a sikerül megrendeléseket szereznie. A kérdés égető volt, az anyagi bizonytalanságban élő festőnek gyakran aközött kellett választani, hogy festéket vásárol, vagy a modellt fizeti ki. Bejött a számítása: azt ezt követő években folyamatosan érkeztek a felkérések az arcképek festésére. 

Az 1880-as évekre azonban Renoir megcsömörlött az impresszionizmustól.

Úgy érezte nem tud újat alkotni ebben a modorban, és  elfelejtette, hogyan kell rendesen festeni. Utazgatni kezdett,  járt Algériában és Olaszországban, Eugène Delacroix, Raffaelló és Diego Velázquez művészetét tanulmányozta, illetve a reneszánsz mestereihez fordult.  Festésmódjában, mind témaválasztásában klasszicizálóbb irányba mozdult. 

A18314

A18314 (Fotó/Forrás: Pierre-Auguste Renoir / Uránia Nemzeti Filmszínház)

Egyesek értetlenül szemlélik Renoir művészetének ezt a "száraz"-nak nevezett időszakát, másokat annál inkább magával ragad. Az Uránia filmszínházban vetített Exhibition on Screen alkotói megvizsgálják, miért vált ki olyan szélsőséges reakciókat Renoir stílusváltása mind a mai napig. Aprólékos munkájuk új összefüggésekbe helyezi a mester pályafutását, és arra is rámutat, milyen jelentős hatást gyakorolt festészetének késői korszaka Matisse és Picasso művészetére.

Festmények – mozivásznon

Kapcsolódó

Festmények – mozivásznon

Az Uránia Exhibition on the Screen sorozata a legnagyobb mesterek tárlataira juttatja el a mozi közönségét. Egy kiállítást mozivásznon bemutatni rendhagyó gondolatnak tűnik, pedig a szériával a filmszínház évszázados gyakorlatot elevenít fel - tudtuk meg Buglya Zsófiától, az Uránia programigazgatójától.

1990-ben feleségül vette Aline Charigot-t, akivel három fiuk született: Pierre (sikeres színész), Jean (a híres filmrendező) és Claude Renoir (keramikus). 1892-től reumás ízületi gyulladásban szenvedett, ami 1910-re tolószékbe kényszerítette. Festeni is egyre nehezebben tudott, egyes beszámolók szerint a kezéhez kötöztette az ecsetet, mások szerint csak akkor tudott dolgozni, ha azt az ujjai közé helyezték. A földközi-tengeri klíma segített az állapotán, így élete utolsó éveit családjával Nizza mellett töltötte. 1919-ben még megtekinthette saját műveit példaképei mellett a Louvre-ben, majd ugyanebben az évben, 78 éves korában meghalt.

Öt dolog, amit nem tudott Renoir-ról:

  1. 35 perc alatt festette meg Wagner portréját, aki így is sokallta a modellkedést és a képet sem találta hízelgőnek. Renoir 1882-ben látogatta meg Palermóban a zeneszerzőt, aki épp akkor fejezte be a Parsifalt. A két művész iszogatott egy ideig, majd Renoir előállt a kérésével, hogy másnap megfesthesse a portrét. Az esetről pedig egy barátjának levélben számolt be: "Nagyon örült nekem, de nagyon ideges volt. (...) Röviden, azt hiszem, jól kihasználtam az időt. 35 perc nem hosszú idő, de azt hiszem, jobb lett volna hamarabb végezni, mert az ülés végére a modellem elvesztette a kedélyességét és merev lett. Ezt a változást túlságosan is híven követtem. (...). A végén Wagner kérte, hogy megnézhesse. "Ah! Ah! Tehát valóban úgy nézek ki, mint egy protestáns lelkész". De én nagyon boldog voltam, hogy nem hibáztam el nagyon: sikerült valamit megragadnom abból a tiszteletreméltó arcból."
  2. Gyakran használta modellnek művész barátait, például  Az evezősök reggelijéhez. (Melynek eredeti címében ebéd szerepel.) A kép hátterében, cilinderben ül Charles Ephrussi történész és műgyűjtő, Jules Laforgue költővel beszélgetésbe merülve. Jobbra pedig Eugène Pierre Lestringuez and Paul Lhote a kor ismert színésznőjével, Jeanne Samary-val évődnek. Renoir befolyásos patrónusa, Gustave Caillebotte, aki maga is festett, a jobb alsó sarokban ül és  Angèle Legault színésznővel, valamint Adrien Maggiolo olasz újságíróval cseveg. Balra Aline Charigot, Renoir felesége játszik egy kutyával. Ellen Andrée színésznő, a lány a pohárral, akinek érzéseit az Amelie című filmben találgatják.
  3. A legnagyobb Renoir-gyűjtemény nem Franciaországban, hanem az Egyesült Államokban található. A philadelphiai Barnes-kollekció 181 alkotást számlál. 
  4. Létezik a Renoir Sucks in painting - csoport, akik utálják a mester műveit. Tevékenységük abból áll, hogy Instagram csoportukba múzeumokban készített fotókat töltenek fel, ahol egy Renoir-festmény előtt indulatosan gesztikulálnak, illetve kisebb tüntetéseket tartanak. Vezetőjük Max Gellert az után indította a csoportot, hogy meglátogatta a Barnes-gyűjteményt.
  5. Egy amerikai nő 2009-ben mindössze 7 dollárért vásárolt egy bolhapiacon egy zsebkendőnyi eredeti Renoir-festményt. A 75 ezer dollárt érő tájképnek azonban nem örülhetett sokáig: a “Paysage Bords de Seine" című képet ugyanis 1951-ben lopták el a Baltimore-i Szépművészeti Múzeumból, így nekik kellett visszaszolgáltatni a műtárgyat. Az amerikai nő állítólag nem tudta, hogy a képet a mester festette, annak ellenére, hogy a kereten egy kis táblán az állt: Renoir. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a nő édesanyja szoros kapcsolatban volt a baltimore-i művészeti közösséggel a festmény eltűnésének idején, bátyja pedig azt állította, hogy többször is látta a festményt a család otthonában az állítólagos 2009-es vásárlást megelőzően is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Vizuál

Johnny Depp érkezése megmozgatta a berlinieket

Félidőnél jár a jubileumi Berlinale, bár még nem láttuk a teljes versenyprogramot, az már most elmondható, hogy gazdag és szép a válogatás, komoly, nagy filmekkel. Helyszíni beszámolónk Berlinből.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Bezártak a múzeumok hét olasz tartományban

A koronavírus olaszországi terjedése miatt a hatóságok útmutatásainak megfelelően egyelőre a hét végéig tartanak zárva többek közt Velence látványosságai is - írta a The Art Newspaper online kiadása.
Vizuál árverés

Majdnem félmillió eurót ért a Rubik-kockákból kirakott Mona Lisa

Jóval a becsült ár fölött, 480 200 euróért (162 millió forint) kelt el a 330 darab Rubik-kockából kirakott Mona Lisa, amelyet az utcaművész Invader készített.
Vizuál Film

Johnny Depp érkezése megmozgatta a berlinieket

Félidőnél jár a jubileumi Berlinale, bár még nem láttuk a teljes versenyprogramot, az már most elmondható, hogy gazdag és szép a válogatás, komoly, nagy filmekkel. Helyszíni beszámolónk Berlinből.
Vizuál interjú

Már a kamera is csak illúzió

Egy fotóra pillantva mindenki tudja, hogy a nagyobb alakok közelebb álltak a fotóshoz, az oválisnak látszó asztal a valóságban kerek – ez a tudás azonban tanult, a kultúránk része, ahogy az egyiptomiaké a legjellemzőbb nézet ábrázolása volt. Waliczky Tamás azt mutatja meg, hogy a kép és a valóság milyen távol állhatnak egymástól egy fotón is.
Vizuál ajánló

Láthatóvá teszik a fiatal művészeket

Huszonhat fiatal képzőművész pályaműveit sorakoztatja fel a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj idei nyerteseinek bemutatkozó kiállítása a Műcsarnokban.