Vizuál

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

30 éve történt…
2019.03.15. 09:55
Ajánlom
A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.

A korábbi, 1988-as tiltakozó tüntetéseket – a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésének elutasítását, a romániai falurombolás elleni tiltakozást, a környezetszennyezés csökkentéséért szervezett demonstrációkat stb. – egy-egy célért különböző pártok, politikai és civil csoportosulások szervezték. Március idusa vált a legkülönfélébb új, demokratikus tömörülések (huszonnégy!) és a hivatalos hatalom által is nagyívű ünneppé.

A fővárosban összesen hét helyszínen tartottak megemlékezést, majd összeolvadt óriási tömeggé válva találkozott minden szervezet és hatalmi ág képviselője a Kossuth téren. Bánkuti András felvételén jól látható a Kossuth-szobor körüli sok tízezres (akár százezres is lehetett) embersokaság.

Ekkora tömeget talán a háború utáni első szabad május 1-jén láthattunk a Hősök terén – fotográfiákon bizonyosan.

30evetortent2000310-104009.jpg

Megemlékezés a Kossuth téren, Budapest, 1989. március 15. (Fotó/Forrás: ©Bánkuti András –MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A felvétel kiválóan adja vissza azt a hittel és várakozással teli felszabadultságot, amely oly régóta elképzelhetetlen volt a Rákosi- és a Kádár-érában. A „mindent szabad”-hangulatba belefért, hogy a fotósok, a fiatalok felmásszanak a tér fáira, hogy ellenőrzés nélkül tarthassanak transzparenseket, elénekeljék akár a tiltott Székely himnuszt, s – mint látjuk - mit sem törődve a „proletár internacionalizmussal”, még a rendőr is nemzeti színű kokárdát hordjon. (Fejér Zoltán felvételein több helyen is láthatjuk.)

A hivatalos ünnep 14-én délután 3 órakor a Parlamentben kezdődött a régről ismert forgatókönyv szerint: Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Amiben mégis más volt: újra hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot. Egy rövid visszatekintést érdemes tenni e nap 1945 utáni hányattatott sorsára.

30evetortent89169-104006.jpg

Kokárdás rendőr Budapesten, 1989. március 15 (Fotó/Forrás: ©Fejér Zoltán – MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 áprilisában (1390/145. M.E. számú rendelet) intézkedett ünnepeinkről: március 15, április 4 és május 1 lett „pirosbetűs” ünnep. 1951-től a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1003/1951. (III.10.) számú rendelete értelmében „Március hó 15. napja rendes munkanap.”; csak az oktatási intézményekben volt tanítási szünet.

A különböző vallási ünnepekkel – Karácsony, Húsvét, Pünkösd - együtt áldozatul esett a forradalom-függetlenség-demokrácia hagyományait őrző ünnepünk is.

1956-ban – rövid időre – visszaállították a kétnapos Karácsonyt („Fenyőünnep”) és a március 15-i nemzeti ünnepet, de nem sokáig: 1957. március 10-én – öt nappal korábban! – kiiktatták a rendeletből „a hivatali munka” szünetelését. Ezt módosította az 1988. decemberi rendelet, s 1989. márciusa óta újra „visszapirosodott” a nap.

A kis történeti kitérő után nézzük meg a nap további helyszíneit és eseményeit. A Hősök terén reggel 9-kor tartottak hagyományos koszorúzást.

A Múzeumkertben a megjelentek számát a korabeli sajtó 60 ezerre becsülte,

itt Nyers Rezső a „politikai megújulás fényéről” beszélt, Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pedig a 15 milliós magyarságot köszöntötte. Felszólalt a Független Kisgazda- és Földmunkás Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt egy-egy szónoka, s jelen voltak a magyarországi egyházak és a Petőfi Társaság képviselői. A Petőfi-szobornál, a Bem téren, a Batthyány örökmécsesnél a független szervezetek és a hatalom résztvevői, ha nem is közösen, de egy időben emlékeztek. A legradikálisabb követelések a Szabadság téren, a Magyar Televízió székháza előtt hangzottak el: Cserhalmi György, Csengey Dénes, Szilágyi Sándor gyújtó hangú, szólásszabadságot követelő/sürgető, részben spontán beszédeiben a népes külföldi sajtó (többek között a Szabad Európa Rádió) és a jelentős hallgatóság előtt.

30evetortent89248-104003.jpg

Tüntető lány, Budapest, 1989. március 15. (Fotó/Forrás: ©Fejér Zoltán MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A Kossuth téren egyesült a minden irányból érkező hatalmas tüntető/ünneplő tömeg, este pedig a Magyar Demokrata Fórum hívására a Várban fáklyás felvonulással folytatódott az ünnepi nap.

A gyűjteményünkben lévő fotók mutatják, hogy szinte minden helyszínen jelen voltak a külföldi, leginkább lengyel és romániai tüntetők is, számos transzparenssel jelezték szolidaritásukat.

Az ünnepségek vidéken és külföldön egyaránt emelkedett hangulatban, sok helyszínen zajlottak – ezekről részletesen hírt ad a Népszabadság 1989. március 16-i száma. A tudósítások beszámolnak néhány helikopter megjelenéséről is, amely a korábbi beidegződések miatt igen nagy riadalmat keltett, de a tájékozottabbak megnyugtatták az embereket:

Ez nem AZ, ez csak a tv!”

A Magyar Nemzeti Múzeum a rendszerváltozás évfordulója kapcsán az év folyamán különböző módon idézi föl a 30 évvel ezelőtti történéseket, privát emlékeket.

Szerző: Kiscsatári Marianna

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően ma is részletgazdag képet ad ez az 1930-as évekből származó, villanófénnyel készült életkép.
Vizuál magazin

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.
Vizuál gyász

Elhunyt Honor Blackman, egykori Bond-lány

A brit színésznőt 94 éves korában érte a halál, békésen, otthonában halt meg természetes okok következtében.
Vizuál magazin

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.
Vizuál hír

„Nemcsak ez a helyzet kivételes, hanem az idei döntésünk is” - A MúzeumCafé idei díjazottjai

Mivel ez az időszak is rendhagyó – meg persze rendkívüli –, a MúzeumCafé című folyóirat idei díjkiosztása is csúszik a vészhelyzet feloldása utáni időkre. De már nyilvánosságra hozták, kinek ítélték oda 2020-ban a rangos MúzeumCafé-díjat.