Vizuál

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

30 éve történt…
2019.03.15. 09:55
Ajánlom
A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.

A korábbi, 1988-as tiltakozó tüntetéseket – a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésének elutasítását, a romániai falurombolás elleni tiltakozást, a környezetszennyezés csökkentéséért szervezett demonstrációkat stb. – egy-egy célért különböző pártok, politikai és civil csoportosulások szervezték. Március idusa vált a legkülönfélébb új, demokratikus tömörülések (huszonnégy!) és a hivatalos hatalom által is nagyívű ünneppé.

A fővárosban összesen hét helyszínen tartottak megemlékezést, majd összeolvadt óriási tömeggé válva találkozott minden szervezet és hatalmi ág képviselője a Kossuth téren. Bánkuti András felvételén jól látható a Kossuth-szobor körüli sok tízezres (akár százezres is lehetett) embersokaság.

Ekkora tömeget talán a háború utáni első szabad május 1-jén láthattunk a Hősök terén – fotográfiákon bizonyosan.

30evetortent2000310-104009.jpg

Megemlékezés a Kossuth téren, Budapest, 1989. március 15. (Fotó/Forrás: ©Bánkuti András –MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A felvétel kiválóan adja vissza azt a hittel és várakozással teli felszabadultságot, amely oly régóta elképzelhetetlen volt a Rákosi- és a Kádár-érában. A „mindent szabad”-hangulatba belefért, hogy a fotósok, a fiatalok felmásszanak a tér fáira, hogy ellenőrzés nélkül tarthassanak transzparenseket, elénekeljék akár a tiltott Székely himnuszt, s – mint látjuk - mit sem törődve a „proletár internacionalizmussal”, még a rendőr is nemzeti színű kokárdát hordjon. (Fejér Zoltán felvételein több helyen is láthatjuk.)

A hivatalos ünnep 14-én délután 3 órakor a Parlamentben kezdődött a régről ismert forgatókönyv szerint: Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Amiben mégis más volt: újra hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot. Egy rövid visszatekintést érdemes tenni e nap 1945 utáni hányattatott sorsára.

30evetortent89169-104006.jpg

Kokárdás rendőr Budapesten, 1989. március 15 (Fotó/Forrás: ©Fejér Zoltán – MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 áprilisában (1390/145. M.E. számú rendelet) intézkedett ünnepeinkről: március 15, április 4 és május 1 lett „pirosbetűs” ünnep. 1951-től a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1003/1951. (III.10.) számú rendelete értelmében „Március hó 15. napja rendes munkanap.”; csak az oktatási intézményekben volt tanítási szünet.

A különböző vallási ünnepekkel – Karácsony, Húsvét, Pünkösd - együtt áldozatul esett a forradalom-függetlenség-demokrácia hagyományait őrző ünnepünk is.

1956-ban – rövid időre – visszaállították a kétnapos Karácsonyt („Fenyőünnep”) és a március 15-i nemzeti ünnepet, de nem sokáig: 1957. március 10-én – öt nappal korábban! – kiiktatták a rendeletből „a hivatali munka” szünetelését. Ezt módosította az 1988. decemberi rendelet, s 1989. márciusa óta újra „visszapirosodott” a nap.

A kis történeti kitérő után nézzük meg a nap további helyszíneit és eseményeit. A Hősök terén reggel 9-kor tartottak hagyományos koszorúzást.

A Múzeumkertben a megjelentek számát a korabeli sajtó 60 ezerre becsülte,

itt Nyers Rezső a „politikai megújulás fényéről” beszélt, Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pedig a 15 milliós magyarságot köszöntötte. Felszólalt a Független Kisgazda- és Földmunkás Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt egy-egy szónoka, s jelen voltak a magyarországi egyházak és a Petőfi Társaság képviselői. A Petőfi-szobornál, a Bem téren, a Batthyány örökmécsesnél a független szervezetek és a hatalom résztvevői, ha nem is közösen, de egy időben emlékeztek. A legradikálisabb követelések a Szabadság téren, a Magyar Televízió székháza előtt hangzottak el: Cserhalmi György, Csengey Dénes, Szilágyi Sándor gyújtó hangú, szólásszabadságot követelő/sürgető, részben spontán beszédeiben a népes külföldi sajtó (többek között a Szabad Európa Rádió) és a jelentős hallgatóság előtt.

30evetortent89248-104003.jpg

Tüntető lány, Budapest, 1989. március 15. (Fotó/Forrás: ©Fejér Zoltán MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A Kossuth téren egyesült a minden irányból érkező hatalmas tüntető/ünneplő tömeg, este pedig a Magyar Demokrata Fórum hívására a Várban fáklyás felvonulással folytatódott az ünnepi nap.

A gyűjteményünkben lévő fotók mutatják, hogy szinte minden helyszínen jelen voltak a külföldi, leginkább lengyel és romániai tüntetők is, számos transzparenssel jelezték szolidaritásukat.

Az ünnepségek vidéken és külföldön egyaránt emelkedett hangulatban, sok helyszínen zajlottak – ezekről részletesen hírt ad a Népszabadság 1989. március 16-i száma. A tudósítások beszámolnak néhány helikopter megjelenéséről is, amely a korábbi beidegződések miatt igen nagy riadalmat keltett, de a tájékozottabbak megnyugtatták az embereket:

Ez nem AZ, ez csak a tv!”

A Magyar Nemzeti Múzeum a rendszerváltozás évfordulója kapcsán az év folyamán különböző módon idézi föl a 30 évvel ezelőtti történéseket, privát emlékeket.

Szerző: Kiscsatári Marianna

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Jazz/World

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Vizuál aukció

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.
Vizuál hír

Jelentős elismerésben részesül Marina Abramović

Marina Abramović világhírű performanszművész kapja idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat művészeti kategóriában – adta hírül a Papageno, a Pledge Times hírportálra hivatkozva. Az Asztúria hercegnője Alapítvány minden évben nyolc kategóriában osztja ki az elismerést, melynek első kihirdetett győztese a szerb művész.
Vizuál premier

Online premieren mutatják be a frissen felújított Habfürdőt

Kovásznai György születésének 87. évfordulóján a Nemzeti Filmintézet-Filmarchívum Igazgatósága videomegosztó csatornáján két alkalommal, május 15-én és 16-án este 7 órakor bemutatja a legendás animációs film restaurált változatát. 
Vizuál hír

106 éves korában elhunyt Norman Lloyd amerikai színész-rendező

Az Emmy-díjra jelölt színészt Los Angeles-i otthonában érte a halál - adta hírül az MTI. Norman Lloyd pályafutása kezdetén együtt dolgozott Orson Wellesszel, Alfred Hitchcockkal és Charlie Chaplinnel is.