Vizuál

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

30 éve történt…
2019.03.15. 09:55
Ajánlom
A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.

A korábbi, 1988-as tiltakozó tüntetéseket – a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésének elutasítását, a romániai falurombolás elleni tiltakozást, a környezetszennyezés csökkentéséért szervezett demonstrációkat stb. – egy-egy célért különböző pártok, politikai és civil csoportosulások szervezték. Március idusa vált a legkülönfélébb új, demokratikus tömörülések (huszonnégy!) és a hivatalos hatalom által is nagyívű ünneppé.

A fővárosban összesen hét helyszínen tartottak megemlékezést, majd összeolvadt óriási tömeggé válva találkozott minden szervezet és hatalmi ág képviselője a Kossuth téren. Bánkuti András felvételén jól látható a Kossuth-szobor körüli sok tízezres (akár százezres is lehetett) embersokaság.

Ekkora tömeget talán a háború utáni első szabad május 1-jén láthattunk a Hősök terén – fotográfiákon bizonyosan.

30evetortent2000310-104009.jpg

Megemlékezés a Kossuth téren, Budapest, 1989. március 15. (Fotó/Forrás: ©Bánkuti András –MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A felvétel kiválóan adja vissza azt a hittel és várakozással teli felszabadultságot, amely oly régóta elképzelhetetlen volt a Rákosi- és a Kádár-érában. A „mindent szabad”-hangulatba belefért, hogy a fotósok, a fiatalok felmásszanak a tér fáira, hogy ellenőrzés nélkül tarthassanak transzparenseket, elénekeljék akár a tiltott Székely himnuszt, s – mint látjuk - mit sem törődve a „proletár internacionalizmussal”, még a rendőr is nemzeti színű kokárdát hordjon. (Fejér Zoltán felvételein több helyen is láthatjuk.)

A hivatalos ünnep 14-én délután 3 órakor a Parlamentben kezdődött a régről ismert forgatókönyv szerint: Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Amiben mégis más volt: újra hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot. Egy rövid visszatekintést érdemes tenni e nap 1945 utáni hányattatott sorsára.

30evetortent89169-104006.jpg

Kokárdás rendőr Budapesten, 1989. március 15 (Fotó/Forrás: ©Fejér Zoltán – MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 áprilisában (1390/145. M.E. számú rendelet) intézkedett ünnepeinkről: március 15, április 4 és május 1 lett „pirosbetűs” ünnep. 1951-től a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1003/1951. (III.10.) számú rendelete értelmében „Március hó 15. napja rendes munkanap.”; csak az oktatási intézményekben volt tanítási szünet.

A különböző vallási ünnepekkel – Karácsony, Húsvét, Pünkösd - együtt áldozatul esett a forradalom-függetlenség-demokrácia hagyományait őrző ünnepünk is.

1956-ban – rövid időre – visszaállították a kétnapos Karácsonyt („Fenyőünnep”) és a március 15-i nemzeti ünnepet, de nem sokáig: 1957. március 10-én – öt nappal korábban! – kiiktatták a rendeletből „a hivatali munka” szünetelését. Ezt módosította az 1988. decemberi rendelet, s 1989. márciusa óta újra „visszapirosodott” a nap.

A kis történeti kitérő után nézzük meg a nap további helyszíneit és eseményeit. A Hősök terén reggel 9-kor tartottak hagyományos koszorúzást.

A Múzeumkertben a megjelentek számát a korabeli sajtó 60 ezerre becsülte,

itt Nyers Rezső a „politikai megújulás fényéről” beszélt, Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pedig a 15 milliós magyarságot köszöntötte. Felszólalt a Független Kisgazda- és Földmunkás Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt egy-egy szónoka, s jelen voltak a magyarországi egyházak és a Petőfi Társaság képviselői. A Petőfi-szobornál, a Bem téren, a Batthyány örökmécsesnél a független szervezetek és a hatalom résztvevői, ha nem is közösen, de egy időben emlékeztek. A legradikálisabb követelések a Szabadság téren, a Magyar Televízió székháza előtt hangzottak el: Cserhalmi György, Csengey Dénes, Szilágyi Sándor gyújtó hangú, szólásszabadságot követelő/sürgető, részben spontán beszédeiben a népes külföldi sajtó (többek között a Szabad Európa Rádió) és a jelentős hallgatóság előtt.

30evetortent89248-104003.jpg

Tüntető lány, Budapest, 1989. március 15. (Fotó/Forrás: ©Fejér Zoltán MNM Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A Kossuth téren egyesült a minden irányból érkező hatalmas tüntető/ünneplő tömeg, este pedig a Magyar Demokrata Fórum hívására a Várban fáklyás felvonulással folytatódott az ünnepi nap.

A gyűjteményünkben lévő fotók mutatják, hogy szinte minden helyszínen jelen voltak a külföldi, leginkább lengyel és romániai tüntetők is, számos transzparenssel jelezték szolidaritásukat.

Az ünnepségek vidéken és külföldön egyaránt emelkedett hangulatban, sok helyszínen zajlottak – ezekről részletesen hírt ad a Népszabadság 1989. március 16-i száma. A tudósítások beszámolnak néhány helikopter megjelenéséről is, amely a korábbi beidegződések miatt igen nagy riadalmat keltett, de a tájékozottabbak megnyugtatták az embereket:

Ez nem AZ, ez csak a tv!”

A Magyar Nemzeti Múzeum a rendszerváltozás évfordulója kapcsán az év folyamán különböző módon idézi föl a 30 évvel ezelőtti történéseket, privát emlékeket.

Szerző: Kiscsatári Marianna

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Gazdag kínálattal jön az Antik and Art Budapest – Galéria!

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői képviseltetik magukat a tíz év kihagyás után újjáéledő, vásárral egybekötött kiállításon március 21-24. között, a Millenárison.
Vizuál interjú

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Vizuál fényképTár

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.
Vizuál Március 15.

Ingyenesen nézhető klasszikus magyar filmek a Filmarchívum videócsatornáján

A nemzeti ünnep alkalmából a reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket ingyenesen lehet megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig, ahol egy 13 perces montázsfilm is tiszteleg a forradalom évfordulója előtt.
Vizuál ludwig múzeum

Less be a Louvre ablakán David Hockney festményén!

David Hockney Ellenfény francia stílusban című festménye is látható a Ludwig 30 kiállítássorozat Megosztás című tárlatán. Hockney művét 2017-ben és 2018-ban a világ legjelentősebb múzeumai állították ki.