Vizuál

Amitől Rippl-Rónai elkezdett színekben látni

2014.12.17. 09:02
Ajánlom
A magyar festészetet megújító Rippl-Rónai József és az európai szobrászat számára új utat mutató Aristide Maillol barátságának történetét idézi fel több mint 200 művön keresztül a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) december 17-től látogatható kiállítása.

A két alkotó kapcsolata egy francia-magyar barátság története, amely szimbolizálja, hogy a művészet milyen szoros kapcsolatokat hozott létre a két ország között - hangsúlyozta a tárlat december 16-i megnyitóján Franciaország budapesti nagykövete. Roland Galharague felidézte: Rippl-Rónai 1861-ben született Kaposváron, Maillol pedig 1866-ban a francia Katalóniához tartozó Banyuls-sur-Merben, majd a Belle Époque Párizsában, a kor művészeti fővárosában találkoztak. Ekkoriban az emberek szabadon közlekedtek határokon keresztül és kultúrákon át, így számos magyar festő végezte ott tanulmányait, amint azt egy éve az Allegro Barbaro című kiállítás is megmutatta a párizsi Musée d'Orsay-ben - emlékeztetett a diplomata. A "magyar Nabinak" is hívott Rippl-Rónai is ilyen művész volt, aki hazatérve aztán a magyar modernitás vezéralakja lett.

Rippl-Rónai 1899-ben látogatta meg Maillolt Banyuls-ban: ez a négy hónapos utazás végérvényesen megváltoztatta festői látásmódját, amint maga is fogalmaz: "hirtelen elkezdtem színekben látni". A látogatás emlékét idézi Rippl-Rónai banyuls-i Maillol portréja is, amely nyolc évtized után látható ismét Magyarországon.

Roland Galharague köszönetet mondott Baán László főigazgatónak, amiért az általa vezetett Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria az utóbbi években számos francia vonatkozású kiállításnak - Cézanne és mesterei, Chagall és Ámos, Rozsda Endre, Toulouse-Lautrec - adott otthont, és közölte: a Francia Intézet a Szépművészeti felújítása alatt szívesen fogadja be az intézmény francia vagy francia-magyar témájú kiállításait.

Olivier Lorquin, a párizsi Fondation Dina Vierny - Musée Maillol igazgatója felidézte: a két művész barátsága még több ezer kilométer távolságban is kitartott, egészen Rippl-Rónai 1927-es haláláig. Mindketten festőnek készültek, szakítani akartak az akkor dívó akadémizmussal, saját útjukat akarták járni Gauguin, Puvis de Chavanne és Cézanne nyomdokain - jegyezte meg. Rippl-Rónai sokszor hívta Maillolt Magyarországra, aki foglalkozott is az utazás gondolatával, de végül a háború miatt lehetetlenné vált az utazás. A 70 éve elhunyt művész alkotásai révén most végre eljutott ide - fűzte hozzá.

Baán László főigazgató a megnyitót megelőző sajtóvezetésen közölte: a Rippl-Rónaitól 140, Mailloltól 45, a Nabik köréhez tartozó festő barátoktól (Pierre Bonnard, James Pitcairn-Knowles, Édouard Vuillard) pedig további 20 festményt, szobrot, szőnyeget és grafikát felvonultató kiállítás a Musée Maillol meghívására 2016-ban Párizsban is látható lesz. Földi Eszter kurátor elárulta: a kiállítás ötletét hét évvel ezelőtt vetette fel Aristide Maillol unokaöccse, Yvon Berta-Maillol, aki a megnyitó alkalmából Budapestre is ellátogatott. Az ő támogatásával jutott el a művészettörténész Olivier Lorquinhez, aki Maillol számos főművét, többek között Az elvarázsolt kert című szőnyeget is a kiállítás rendelkezésére bocsátotta.

A kiállítás az együtt töltött évtizedre koncentrál: bemutatja a kezdeti éveket, a női portrék sorát, majd felvillantja az intim hangulatú enteriőröket. Az elvarázsolt kert mellett látható Rippl-Rónai legfontosabb szőnyege, a Vörös ruhás nő, Maillol egyik legelső faszobra, majd a Nabihoz csatlakozott művészek és barátaik munkái. Külön egység idézi fel Rippl-Rónai banyuls-i látogatását, a tárlat befejező egysége pedig a két, immár elismert művész további pályáját mutatja be festményeken, szoborterveken, leveleken és filmrészleteken keresztül.

A 2015. április 6-ig látható kiállítást kétnyelvű, gazdagon illusztrált katalógus kíséri. A látogatókat angol és magyar nyelvű audioguide és okostelefonos alkalmazás is segíti, de a gyerekek számára külön audioguide is készült.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.