A kiállítást már a Sziget Fesztivál Múzeumi Negyedében beharangozta a Magyar Nemzeti Múzeum: akkor a sátor tetejéről lelógó Kertész idézetek és felakasztott képpárok alkottak mini tárlatot. A 2009-es Robert Capa-kiállításra a Lumúban sokan emlékezhetnek - most hasonlóan nagy fotográfus hasonlóan bő anyagát dolgozza fel a Nemzeti Múzeum. André Kertésznek ugyanis soha nem volt a munkássága egészét átfogó, annak valós arányait és hangsúlyait feltáró retrospektív kiállítása. A Jeu de Paume-ban 2010 szeptemberében nyílt, majd onnan további két helyszínen bemutatott tárlat ezt a hiányosságot szándékozik most pótolni.
Az André Kertész életmű-kiállításhoz számos kísérő program is társul. A Jeu de Paume-mal közösen létrehozott bemutatóhoz kapcsolódik majd egy kamaratárlat, amely kifejezetten Kertész és Magyarország kapcsolatával, életművének itthoni recepciójával foglalkozik. Októberben indul egy Örökmozgóval közös vetítéssorozat is: a kiállítás koncepciójához illeszkedő, ritkán látható filmek a képalkotás legmaradandóbb pillanatait és Kertész alkotói korszakainak mozgóképes környezetét mutatják be. Ha valaki csak filmes alapműveltséget szeretne szerezni, arra is tökéletesen alkalmas ez a vetítéssorozat: olyan rendezők munkáiról van szó többek között, mint Murnau, Bunuel, Lang, Vertov vagy Eizenstein. Négy előadás is kapcsolódik a tárlathoz az eMeNeM Sazabadegyetem keretein belül. Milyen üzeneteket hordoznak Kertész alkotásai? Milyen motívumokat használt és milyen technikával dolgozott? Mit jelent a Kertész-örökség a ma fotográfusa, művészettörténésze számára? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetnek majd a beszélgetéseken, ahol mások mellett Bartis Attila, Korniss Péter vagy Szilágyi Lenke boncolgatja a Kertész életművet.
Kertész fotográfusi tevékenysége több mint fél évszázadot ölel fel. Egyike azoknak a külföldre származott magyar mestereknek, akiknek nevét minden fotográfiát kedvelő a 20. század legmeghatározóbb egyéniségei között tart számon. A művész fotográfussá formálódásának első évei Magyarországhoz - Szigetbecséhez, a dunai tájhoz - kötődnek. Első felvételét 1912-ben készítette, majd az első világháború alatt a megszokott heroikus ábrázolásától eltérő, művészi képekben örökítette meg a katonaélet mindennapjait. 1925-ben érkezett Párizsba, hogy választott hivatásának, a fotográfiának éljen. A francia fővárosban azonnal a Montparnasse pezsgő művészvilágába került. Tehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, s két év múlva már kiállítása nyílt az Au Sacre du Printemps galériában, 1933-ban elkészült híres Torzulások című sorozata, majd 1934-ben megjelent első, a Szajna partján, parkokban, utcákon tett kóborlásai során keletkezett, párizsi mindennapokat megörökítő képekből összeállított albuma, a Paris vu par André Kertész (Párizs, André Kertész szemével). A kor legjelentősebb illusztrált magazinjaiban, köztük a VU-ben jelentek meg a fényképei.
1936-ban az egyik legnagyobb hírügynökséggel, a Keystone-nal kötött szerződése New Yorkba szólította, de az együttműködés rövidnek bizonyult. Helyette Kertész olyan tekintélyes folyóiratoknak kezdett dolgozni, mint a House and Garden a Harper's Bazaar és a Vogue. 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, majd 1949-től belsőépítészeti fényképezéssel foglalkozott. A Museum of Modern Art 1964-ben rendezett kiállítást a két éve visszavonult Kertész műveiből, amit további tárlatok követtek például Tokióban, Stockholmban, Budapesten, Londonban és Párizsban. Az 1970-es évek közepétől a New York-i lakásának ablakából feltáruló látvány kötötte le művészi érdeklődését és színes polaroid sorozatot szentelt felesége emlékének. Washington Square-i otthonában hunyt el 1985-ben.
"A kiállítás, amely főhajtás a fényképész előtt, akit Cartier-Bresson egyik mesterének tekintett, rámutat az alkotói életszakaszok, helyzetek, témák és stílusok nyilvánvaló különbözőségei mögötti kertészi szemléletmód összefüggéseire, kiemeli eredetiségét és lírai egyedülállóságát, visszatükrözve - amennyire csak lehet - alkotói életpályáját. Archív dokumentumokat felhasználva fókuszba helyezi munkásságának kevésbé ismert részeit (a fotóriporteri indulást Párizsban, a képeslapokban és könyvekben megjelent képeit) és elemzi újraéledésének körülményeit is. Megvizsgálva a visszatérő fő gondolatokat és témákat Kertész munkáiban, fényt derít ennek a besorolhatatlan fotóművésznek a teljes munkásságára, aki saját magát amatőrnek tekintette, és akinek hatásáról Roland Barthes úgy nyilatkozott: bennünket is elgondolkodtat".
André Kertész Retrospektív
Magyar Nemzeti Múzeum - 2011. szeptember 30. – 2011. december 31.
Nyitva tartás: keddtől péntekig 10:00-18:00
Vezető kurátor: Tomsics Emőke
A vetítéssorozat részletes progamja: http://www.andrekertesz.hu/?p=118
A szabadegyetem részletes programja: http://www.andrekertesz.hu/?p=127
hírlevél
