A szépség koldusa
Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas Kiváló művész, operatőr és filmrendező fotókiállításán negyven képet lehet látni: mind portré, cím nélkül. Indiában készült munkáinak egy részét mutatja be most az OSZK, a teljes anyagból könyv is készült 2009-ben India, a szépség koldusa címmel, amit B. Müller Magda szerkesztett és tervezett. Sára Sándor a szerencsésnek távolról sem mondható 1933-ban született, majd 1957-ben szerzett operatőri diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Több mint harminc film operatőre volt (pl.: Szabó István Apa, 1966; Huszárik Zoltán Szindbád, 1971) és rendezőként is több mint harminc filmet jegyez (pl.: Feldobott kő, 1968; 80 huszár, 1978; A vád, 1996; Magyar nők a gulágon, 1992). Ő a Balázs Béla Stúdió egyik alapítója is. A Duna Televízió főigazgatója lesz, majd hét évig elnöke, ahogyan a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítványnak is (a szervezet teljes anyaga 2011 nyarán az OSZK-hoz került).
"Általában engedték magukat fotózni, kevesen tiltakoztak, akkor is inkább a nők. Néha, adott esetben a férfiak sem vették jó néven, hogy fényképezem őket. Egy szót sem tudok hindi nyelven, s aztán a rengeteg fajta nyelvjáráshoz végképp nem konyítok. Tehát az utcán munka közben, fotózás közben semmit sem tudtam mondani. Csak metakommunikációval, kézjelekkel mutogattam el, mit szeretnék. Engedélyt kértem, a végén pedig megköszöntem, hogy hagyták magukat lefényképezni." (Részlet Sára Sándor India című kötetzáró írásából.)
Sára Sándor: India, a szépség koldusa
Országos Széchényi Könyvtár, 5. emeleti kiállítótér - 2011. december 9. - 2012. január 31.
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10:00-18:00
Az India, a szépség koldusa kötet korlátozott példányszámban megvásárolható (6500.-) az OSZK könyvesboltjában.
Megvalósult
Az NKA Iparművészeti Kollégiumának alkotói pályázatán támogatást elnyert huszonöt művész munkáiból nyílt kiállítás Megvalósult művek 2011 címmel az Iparművészeti Múzeumban. Ilyen tárlatokat 2006 óta minden évben rendez az IMM, ez a hatodik alkalom (az alkotók kiválasztása a benyújtott művészeti program és a korábbi munkásságot bemutató portfólió alapján történik). A munkák értelemszerűen sokfélék az anyaghasználat, a forma és a funkcionalitás tekintetében is (köztük például Fekete László Tornyosoltár: Mária a világ kormányainak kitartó követelésére kőolajat fakaszt című porcelánkompozíciója). A kiállításon Babos Pálma, Boda Gyöngyvér, Farkas Anna, Fekete László, Fóris Barbara, Gáspár György, Hajdu László, Hauser Beáta, Hernádi Paula, Juhász Ádám, Kaintz Regina, Katona Valéria, Kecseti Gabriella, Koleszár Ferenc, László Edina, Lenkei Balázs, Máder Barnabás, Mezősi Eszter, Morelli Edit, Morvay Ibolya, Pázmány Judit, Radnóti Tamás, Ráthonyi Kinga, Regős Anna és Varga Gábor Farkas állítanak ki. Mindenkinek, aki a magyar iparművészet mai gondolataira és persze alkotásaira kíváncsi.
Megvalósult művek 2011 - Az NKA által támogatott iparművészek kiállítása
Iparművészeti Múzeum - 2011. december 15. - 20112. január 30.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 13:00-17:30
Kurátor: Cseh Borbála
Tekintetek
"...Olyan könyvet szeretnék összeállítani mielőbb, melyben az írók, költők, művészek mellett egyszerű, elesett emberek - hajléktalanok, hátrányos helyzetű, fizikai és szellemi fogyatékos emberek, cigányok - személyiségtükröző, intenzív pillantású portréi is szerepelnének." (Részlet F. Tóth Benedek A szomorú tekintetek fotósa című interjúból.) A Balogh Rudolf-díjas fotós 18 éves koráig Albertirsán élt, itt kezdett fényképezni. Budapesten nyomdában, színházban, hanglemezstúdióban dolgozott, közben amatőrként fotografált. Langer Klára ajánlására került Vadas Jolán Fény-Szöv műtermébe, aztán a fényképész vizsga (1974) után az Ország-Világ című képes hetilaphoz, ahol 1990-ig fotóriporterként dolgozott. 1977-ban végezte el a MÚOSZ-iskolát kulturális újságíró szakon. Alapító tagja volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. Rendszeresen részt vett az Esztergomi Fotóbiennálékon, a Stúdió csoportos tárlatain, Magyarországon és külföldön és az első nagybaracskai szociofotó-tábor munkájában. A hetvenes-nyolcvanas években voltak első egyéni kiállításai. Fő területe a szociofotó. 1991-ben az Esti Hírlap fotórovat-vezetője, majd főmunkatársa volt 1996-ig. Súlyos betegségéből fölépülve új műfajjal - írók, művészek "szuperközeli szem-portréival" - kezdett kísérletezni. 2001-ben megjelent albumában, ami majdnem száz felvételét tartalmaz a keletkezés kronológiáját követve, már mindkét irányzat legsikerültebb felvételei szerepelnek.
Horváth Dávid: Tekintetek
CULTiRiS Galéria / Örkény István Könyvesbolt - 2011. december 20. - 2012. február 18.
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10:00-19:00, szombaton 10:00-14:00
Sokszorosítógrafika
A Roham Kávézó falain 2011 decemberétől rendszeresen láthatóak kisebb kamaratárlatok, igazodva a Roham vizuális környezetéhez és szellemiségéhez. Az első kiállító Kovács G. Tamás sokszorosítógrafikus, aki számos egyéni és csoportos kiállítás után 2009-ben az ARC óriásplakát pályázat megnyerésével robbant be a köztudatba. Ugyanebben az évben a National Poster Contesten harmadik helyet ért el, munkáit pedig a Linocut Today németországi rendezvény kiállítandó munkái közé is beválogatták. Kovács merészen vegyíti alkotásaiban a tradicionális elemeket a modernnel. Linómetszeteiben, nyomataiban fellelhetőek a street art jegyei, behatóan foglalkozik a nyolcvanas évek underground zenéivel és dalszövegeivel is; társadalomfelfogása, éles humora merész képekkel társul. Gondolatai sem mondhatóak éppen hagyományosnak, ha a művészet szerepéről van szó: alkotásait előszeretettel viszi ki az utcára, helyezi átlagos külső terekbe, mintegy bevonva az utca emberét is magába a műalkotásba.
Januártól KulturKedd címen további kiállításokkal, irodalommal, zenével kapcsolatos programok várhatóak a Rohamban.
Kovács G. Tamás: Birodalom
Roham Kávézó és Galéria - 2011. december 23. - 2012. január 23.
Számítóképek 11.
A LEDA digitális alkotóműhely a témát tekintve még a hőskorszakban, 1997-ben alakult. Ligeti Erika és Csíkvári Péter voltak a kezdeményezők, elsősorban szobrászok számára kívántak lehetőséget nyújtani a digitális programok megismerésére. Az első alkotótelep a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen volt, ahol Csíkvári Péter vállalkozott a képkezelő programok bemutatására és tanítására. 1998-tól évente a Kecskeméti Alkotóházban is eltöltött a csoport két hetet. Szponzoraiknak köszönhetően (NKA, Hungart és magánszemélyek) ki tudták nyomtatni munkáikat és egyre újabb kollégákat tudtak meghívni, hogy ők is megismerjék a digitális világ lehetőségeit. Elsősorban a Photoshop-ot és más képkezelőprogramokat tanultak, a számítógépes ismeretek révén szobrászati tevékenységük is bővült: lehetővé vált a plasztikai művek számítógépes modellezése, alakítása, tervezése. Számos mű grafikai igénnyel készült, részben plasztikai elemek felhasználásával, részben más vizuális lehetőségek alkalmazásával. Az utóbbi években filmes munkákkal is foglalkoztak, használva a Premiere Pro filmvágó programot. Eddig tíz önálló kiállításon mutatkozott be az Alkotóműhely, ezenkívül több hazai és külföldi nagy kiállításon vettek részt; 31 művész dolgozott az alkotótelepeken és a kiállításokon. A 2004-ben elhunyt alapító emlékére "Ligeti Erika Digitális Alkotóműhely" néven működik a társaság. A mostani, Vízivárosi Galériában tartott kiállításon digitális művek mellett a művészek szobrászati tevékenységéből válogatott alkotásokat is meg lehet nézni.
LEDA - Ligeti Erika Digitális Alkotóműhely "Számítóképek 11."
Vízivárosi Galéria - 2012. január 10. - 2012. január 31.
Nyitva tartás: keddtől péntekig 13:00-18:00, szombaton 10:00-14:00
hírlevél
