„Tíz évvel ezelőtt, amikor elkezdtük szervezni ezt a kiállítást, az egész teljesen lehetetlen küldetésnek tűnt.
Bosch-kiállítást csak a világ legnagyobb múzeumai mernek tervezni, olyan intézmények, amelyek maguk is rendelkeznek a németalföldi mester egy-két művével
– mondta el a budapesti tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Baán László kiemelte, hogy Hieronymus Boschtól csak mintegy húsz festmény és hasonló mennyiségű rajz maradt fenn, ezért is hatalmas eredmény, hogy ennek az életműnek csaknem felét sikerült elhozni Budapestre. Ez a tárlat az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb Bosch-kiállítása a világban – hangsúlyozta. A főigazgató korábban az MTI-nek elmondta, a Szépművészeti kiállítása egymilliárd eurós biztosítási összértékű anyagot vonultat fel.
Tóth Bernadett kurátor hozzátette: Hieronymus Bosch művészete messze túlmutat saját korán, és évszázadok múltán is hatást gyakorol. A kiállítás mégis igyekszik kontextusba helyezni a mestert és felmutatni művészetének előzményeit. Bosch a középkor alkonyán, az újkor hajnalán született a korabeli Európa egyik leggazdagabb államában, a Burgundiai Hercegségben.
Ebben az átmeneti korban közkeletű vélekedés volt, hogy rövidesen bekövetkezik az Antikrisztus eljövetele, majd a végítélet,
ezért a korabeli embert élénken foglalkoztatta a lélek túlvilági sorsa.
A fő művek közül a budapesti látogató először Bosch A bolondok hajója című festményével találkozhat, amely egy mulatozókkal teli csónakot ábrázolva mutat rá az esztelenül a romlás felé haladó emberiség végzetére. A kortársak gyarlóságát és balgaságát figurázza ki az egyik legkorábbi Bosch-kép, A kőoperáció, valamint A szemfényvesztő című, saját kezű vázlat és a téma megfestett változata a mester egyik követőjétől. Bosch egyik legismertebb munkája a Bruggéből érkezett Utolsó ítélet triptichon, amely
jól mutatja az alkotó pesszimista világképét: míg más festők képein az üdvözültek és az elkárhozottak hasonló arányban vannak jelen, itt a mennybe igyekvők a háromból csak az egyik táblaképen kaptak helyet.
A Túlvilági látomások sorozatból két impresszív Bosch-festményt: A pokolba vezető folyót és Az üdvözültek mennybemenetelét mutatja be a Szépművészeti kiállítása.
A képre kattintva galéria nyílik
Hasonlóan borús világlátást közvetít Bosch Szent Kristóf-képe is. Noha a festőt kötötték a szentábrázolások ikonográfiai hagyományai, a háttérben leskelődő sárkány, az akasztott medve, a fürdőzőt zaklató vadkan mind rémisztő motívumok a nyugalmat sugárzó szent mögött.
A németalföldi mesterről nem maradt fenn hiteles ábrázolás, de több kutató szerint a Budapesten is látható, Szent János evangélista Patmosz szigetén című festmény sarkában feltűnő démon arca talán önarckép lehet
– hívta fel a figyelmet a kurátor.
Noha a Földi gyönyörök kertje soha nem hagyhatja el a madridi Museo del Pradót, Tóth Bernadett elmondása szerint Bosch talán legismertebb műve sem maradhatott ki a tárlatról. A máig sem teljesen megfejtett jelentésű triptichon középső táblájának itt a legkorábbi és legkvalitásosabb, 16. századi másolatát, valamint korabeli, reprezentatív kárpitváltozatát láthatja a közönség. A kiállítás utolsó szekciója Bosch művészi örökségét, 16. századi követőit mutatja be, majd az anyagot Sebastiao Salgado brazil fotográfus boschi hatásokat mutató, Aranybánya című, dokumentarista fotója zárja.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló kiállítás szombattól július 17-ig látható a Szépművészeti Múzeumban.
Fejléckép: A Földi gyönyörök kertje kárpit (fotó/forrás: Szépművészeti Múzeum)
hírlevél
