Vizuál

"Arany is emberből volt, nagyon sokféle emberből"

2017.05.26. 10:14
Ajánlom
Szorgos hivatalnok vagy a nemzet költője? Az idén 200 éve született Arany Jánosnak szentelt kiállításra a költő számos eredeti kézirata és személyes tárgya érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM). A tárlat kurátorával, Dr. Kalla Zsuzsa gyűjteményi igazgatóval többek közt arról beszélgettünk, hogy dolgozta fel Arany a szabadságharc bukását, vagy újította meg a saját költészetét.

– Arany János a magyar irodalom meghatározó alakja, akiről mindenkinek él egy kép a fejében. Lehet újat mondani egy ilyen személyről?

– Érdekes feszültség, hogy az én korosztályomnak – és az idősebbeknek – az iskolában sok kívülről megtanulandó Arany szövege volt, jól tájékozott az Arany-életműben. Ez radikálisan változóban van a XXI. és a XIX. század közötti távolság és Arany nyelvének a megértési nehézségei miatt.

Több nemzedék nőtt fel úgy, hogy nagyon keveset tud róla, akárcsak Jókai, Mikszáth esetében.

Ezért többgenerációs a kiállítás: egyszerre szolgálja ki azoknak az igényeit, akik a magukkal hozott ismereteket szeretnék feleleveníteni és számukra emblematikus tárgyakat, képeket, szövegeket látni, mint a múzeumi kiállításban szinte sosem látható „kapcsos könyv”– Arany kései lírájának kéziratai. A tárlat ugyanakkor megkísérli felkelteni az érdeklődést a tízen-, huszonévesekben, mivel a kiállítás eszköztára, látványa beépíti Arany szövegvilágát abba a vizualitásba, ami ma körbevesz minket a különböző képernyőkön.

Dr. Kalla Zsuzsa

Dr. Kalla Zsuzsa (Fotó/Forrás: Szecsi Istvan)

– Mik azok az álarcok, amikre a kiállítás címében utalnak?

– A Gyulai Pál-féle Arany János: a higgadt magyar, a mérsékelt elme, aki nem veti bele magát szenvedélyesen a dolgokba – ez a konstrukció. Arany is emberből volt, nagyon sokféle emberből. Különösen a Vojtina-versek olvasásakor látszik, - aminek majd nagy tradíciója lesz magyar irodalomban -, hogy mennyire

volt epéje, milyen ironikus, sokszor keményen ostorozó kritikus tudott lenni.

Jelzi ezt a kiállítás bevezető mottójául választott idézet is: „Haladó létünk cukrozott epéje”.

A tárlat zöldre festett oldalfalain nyolc figurát, „vezetőt” választottunk ki az életműből. Négy párt, aminek a tagjai mintegy pro és kontra mutatják be az Arany költészetében felbukkanó témákat, kérdéseket, feszültségeket. A szemközti falon pedig rekonstruáljuk azt a vizuális, kulturális világot, amivel a korabeli olvasó és Arany is találkozhatott. Ez az emlékkiállítás-rész, itt ritkaságokat, olyan személyes tárgyakat, kéziratokat, festményeket, képeket mutatunk be, melyek a szerzővel közvetlen kapcsolatot kereső látogatónak szólnak. Ilyen például Arany diákkori könyve, amibe az első versét írta, vagy egy nagyszalontai jegyzőként készített nyugtája – egyaránt jelen van a magaskultúra és populáris grafika.

– Kik az említett párosok, akik megjelennek a kiállításon?

– Az első a Toldi és Bolond Istók, a győztes és az örök vesztes – azt hiszem, ezekkel a szerepekkel nem nehéz azonosulni. Az előbbi a paraszti sort legyőző fiatalember, aki a saját erejére és az erkölcsi tartására, magában való hitére támaszkodva lesz vitéz, ahogy az édesapja. A másik a Bolond Istók-figura, az elveszettségnek, a kallódásnak, a világban a helyét nem találó nemzedéknek a szimbóluma. Izgalmas, hogy 

1849 után Arany egy olyan figuráról ír, akivel minden rémség megtörténik, de sajátos, szarkasztikus humorral előadva: Lám, ilyen a világ! Ilyen szörnyű! Túlélhető.

A második páros Ágnes asszony és Attila, a Buda halálának a története, aminek legismertebb szövegegysége a Rege a csodaszarvasról.

– Ők hogy találkoznak?

– A kapcsolódási pont Arany életében egy fordulópont: a bűnhődés problematikája. Képes-e az ember olyan tragikus vétséget elkövetni, ami egész életén át elkíséri? A dilemma mögött akár több személyes történet is húzódhat:

Arany otthagyja az iskolát és elmegy vándorszínésznek, mire hazaér, édesanyja meghal és az apja megvakul.

 Utolsó gyerekként nehéz ezt a terhet bűntudat nélkül továbbvinni. A szabadságharc után pedig csaknem egy egész generáció keresi a kérdésre a választ: kinek milyen szerepe volt az események fordulataiban, majd a bukásban. Ez egy nehezen feldolgozható közösségi trauma – talán ez sem ismeretlen a magyar látogató számára.

A balladákban megjelenő „bűn” furcsa, „billegős” fogalom Arany Jánosnál. Az Ágnes asszony történetben sem tudjuk meg, ténylegesen hogy történt a bűntény. Hiszen csak annyi hangzik el, hogy a szeretője rá vallott. Hogy ez igaz-e: akár a szeretőség, akár az, hogy része lett volna-e a férje halálában, nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy bűntudata van és mossa a lepedőt. A tényeknél fontosabb a lelki folyamatok bemutatása – akárcsak egy lélektani krimi fordulatait néznénk. Ezt próbáltuk hangsúlyozni a képzőművészek – Zichy Mihály, Székely Bertalan, Than Mór, Gyárfás Jenő – a valóság elől az őrületbe menekülő nőalakjainak felvonultatásával.

Az Attila-figura rendkívül fontos. Nemcsak azért, mert Arany egy életen át birkózott azzal, hogy megírja a magyar naiv eposzt, amihez anyagot a korszakban népszerű hun-magyar rokonság szolgáltat. A kapcsolat itt:

a műben Attila maga követi el azt a bűnt, ami miatt elpusztul a hun nemzet.

Ez a téma a korszakban elképesztően népszerű – hacsak a Vigadó képi programjára gondolunk. De látható itt az az Orlai Petrics kép is, amit az év metszetének választott a Képzőművészeti Társulat, ahol az indulatos hun vezér vonja kérdőre az „idegen” ármánykodót, a görög követet. Ma ezek a szüzsék már nem ismerősek – a szövegek, képek emberi indulatai, motivációihoz azonban könnyű közel kerülni.

– A következő egységben felbukkan Petőfi is.

– A harmadik páros Akakij Akakijevics, Gogol hőse és a bárdköltő. Arany számára mindig fontos cél volt, hogy eltartsa a családját, felelősséget vállaljon magáért és másokért. A kisebb vagy nagyobb „hivatalt”, amit rábíztak, pontosan és jól lássa el. Bemutatjuk, milyen

remek nagyszalontai jegyző volt, aki egyszer az anyagi csődtől mentette meg a várost

, és azt is, hogy mit írt a diákok dolgozataira Nagykőrösön tanárként. Mint akadémiai elnök nemcsak a saját osztályához tartozó ügyekkel foglalkozott, hanem szinte mindenbe belefolyt az Akadémia épületének tervezésétől, kivitelezésétől az osztályok gazdasági ügyekig. Érdekes szerep, amit ő - bár folyamatosan panaszkodik rá -, de kiválóan lát el.

Ezzel szemben áll, állandó feszültségelem életében a nemzeti költőnek szerepe. Nem saját, hanem a kor meghatározó irodalmi csoportosulásának,

Gyulai Páléknak az ambíciója, hogy Aranyt erre a magaslatra helyezzék, ahonnan ő mindig szeretne lelépni.

Úgy érezte, alkatilag alkalmatlan rá – ellentétben Petőfivel. Sosem gondolta azt, hogy a költészetnek az lenne a feladata, hogy politikai útmutatást adjon. Arany ezt a közvetlen reagálást elutasítja, ugyanakkor sok olyan verset írt, amit az utókor az igazi költői magatartás mintaképének gondol, akár a Szondi két apródja vagy a Walesi bárdok.

– A negyedik páros már a lezárásról szól?

– Az utolsó két figura pedig a Vojtina és a Tamburás öregúr. Előbbiben az urbanitásra és a sajtókultúra megváltozására reagáló Arany jelenik meg. Egyfajta néha kedélyes, néha irritált reakció a költői, emberi életstratégiákra, célokra, a közönség megfogásának más technikáira, a népszerűség problematikájára. A tömegesedő versirodalom – mivel a szerkesztők kénytelenek megtölteni a szaporodó lapokat -, a bulvárosodásnak az a formája, ami ekkor megjelenik, a csak pénz alapú versírás a reformkorban elképzelhetetlen volt.

A Vojtina-versekben leszögezi, hogy a költői hivatás egyben mesterség és szakma, amit meg kell tanulni és elhivatottan, jól kell művelni. A képi ábrázolások az urbanitás, a modern élet zaklatottságának, ingergazdagságának feldolgozhatatlanságának az élményére reagálnak. Elképzeltetjük a látogatóval, milyen lehetett, amikor valaki mezővárosokban éli le az élete nagy részét és utána egy dinamikusan és robbanásszerűen változó nagyvárosnak a szereplője lesz.

A Tamburás öregúr figurája pedig a természetbe, az Őszikék intim világába visz.

Megjelenik egy „idill”, a korabeli Margitsziget a panziókkal, vendéglőkkel, a fedett nyári kocsikkal, omnibuszokkal.

 Az utolsó évek: visszatérés a gyerekkori élményekhez és ugyanakkor, meglepő módon, egy intenzív költői kísérlet időszaka. A beteg, elszigetelt és számunkra idősnek látszó ember „modernségét”, költői invencióit szinte senki nem veszi észre – ez lesz majd Babitsék generációjának nagy felfedezése, az Arany-líra igazi bekerülése a kritikusi kánonba. A zártság materiális bizonyítéka, a kiállítás emblematikus tárgya a a „kapcsos könyv”: amit csinálok, elzárom a külvilág elől. Arany szándékosan nem sokat publikált a kötet utolsó verseiből.

– Petőfi Sándornak már a halála után kialakult egy erős kultusza és még ma is divatos alak. Barátja, Arany mintha nem tett volna szert hasonló státuszra.

– Igen, annak ellenére, hogy Arany János szövegei, azt hiszem, hogy fokozottan aktuálisak... Hiszen elsősorban arra fűztük fel a tárlatot, hogy egy nemzet, vagy egy személy hogyan dolgoz fel traumát, hogyan próbál túlélni. Ehhez Arany versei mindig alapot jelentenek. Sokan vittek magukkal nehéz életszituációkban Arany-kötetet, mert a kitartásnak, megmaradásnak, a lelki béke megtalálásának, a feldolgozásnak a szövegei is az Arany-versek. 

„Aranytartalék” az emlékezetben tartáshoz, segítség a hatalommal való távolság megtartásában és a vele való együttélésben.

Az irodalomtudományban Arany „trendi” szerző, ha csak a kritikai kiadás köteteit nézzük, vagy a most sorakozó konferenciákat vagy, hogy mennyi fiatal kutató foglalkozik Arany Jánossal. Nehéz lenne megmondani, mi éri el ebből a nagyközönséget. A kiállítás utolsó termében játékos módon, kérdésekkel, interjúrészletekkel próbálunk közelíteni a tudományos eredményekhez – reméljük a látogatók is követnek majd ide minket....

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Színház

Kiállnak Upor László rektorjelölt mellett kollégái és hallgatói 

Több mint nyolcvan színházi dramaturg, és az SZFE Doktori Iskolájának negyven hallgatója állt ki nyilatkozataiban a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt héten megszavazott rektorjelöltje, Upor László dramaturg, fordító és egyetemi tanár szakmai és emberi integritása mellett.
Színház

Mégsem szűnik meg az NKA?

Az EMMI hivatalos közleményt adott ki az állami kulturális támogatások jelentős részét szétosztó Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban megjelent hírekre válaszul.
Zenés színház

Cecilia Bartoli operaigazgató lett

Az olasz operaénekesnő az első nőként veszi át a monte-carlói operaház, a La Salle Garnier vezetését 2023-tól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál képregény

KÉP-regény: A lovak meg a sirály

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, hogy milyen az, amikor teljesen mást akar lefotózni, mint ami végül megjelenik a képen.
Vizuál Film

Online elérhető magyar filmek (nem csak) külföldieknek

Mindig is meg akartad mutatni a külföldi ismerőseidnek, hogy miért jók a hazai mozifilmek? Itt a lehetőség!
Vizuál hír

Magyar tudósok mikrobákból alkotott festményekkel nyertek díjat Amerikában

A magyar népművészeti motívumokat szerette legjobban a közönség a sajátos technikával alkotó szakemberek munkái közül.
Vizuál galéria

Jankovics Marcell művei először a Műcsarnokban

Ötféle alkotói látásmódot, megközelítést sorol egymás mellé a Műcsarnok Képpraxisok 2. elnevezésű kiállítás-együttese, amely Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) és Jankovics Marcell tárlataival indul ezen a héten.
Vizuál hír

Helen Mirrent már nem éri meglepetés a Berlinalén – bejelentették életműdíját

Arany Medve-életműdíjat kap februárban a 70. Berlinalén Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznőt - közölték szerdán a szervezők.