Csorba László, a múzeum februárban hivatalba lépett főigazgatója szerint a legfontosabb kérdésekben sikerült előrelépni 2010 folyamán, az intézmény a történelmi örökség őrzése mellett a kulturális párbeszédben is aktívan részt vesz. Mint elmondta, egyértelműen pozitívak a visszajelzések a Széchenyi világai című, a 150 éve elhunyt politikusnak emléket állító interaktív tárlatról, amely öt teremben mintegy négyszáz történeti emléket vonultat fel. Csorba László a 2010-es tárlatok közül folytatandó példaként említette a Segélykiál(lí)tás ‒ Vörösiszap Katasztrófa 2010 című jótékonysági bemutatót, amelyen a Magyar Távirati Iroda (MTI) fotói mellett gyerekrajzokat és a mentési munkálatok jellegzetes tárgyait állították ki.
Csorba az igazgatói programjáról szólva kiemelte, hogy annak egyik legfontosabb eleme, hogy az intézmény kiállításai a mai kor legnagyobb kihívásaira is reflektáljanak. "A Nemzeti Múzeumnak nem csak a régi korok örökségét kell megőriznie. Mi a jelenben a jövő emlékeit is gyűjtjük, de legalább ilyen fontos, hogy úgy kell beszélnünk a múltról, hogy az a jelenről is szóljon." Emellett hangsúlyozta: a jövőben is fontos szerepet szánnak a fotográfiának. Csorba László emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a magyar állam több mint ezer darabos gyűjteményt vásárolt a New York-i International Center of Photography-tól, Robert Capa műveinek úgynevezett mestersorozatát, melynek válogatása 13 várost érintő országjáró turnén vesz részt.
"A 20. század történelme érthetetlen a fotók nélkül. A fotográfia nemcsak dokumentálja, hanem alakítja is a történelmet"‒ magyarázta a főigazgató, aki beszámolt az idei esztendőnek arról az újdonságáról is, hogy Hemző Károly fotográfus több tízezernyi felvételét, kameráit, objektívjeit, több mint öt évtizedet átfogó pályájának dokumentációját a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának adományozta. A képekből készült tárlatot Hemzőváros címmel január 31-ig tekinthetik meg a látogatók.
Ennek szellemében nem meglepő, hogy 2011-ben két nagyszabású fotókiállítás is érkezik a Nemzeti Múzeumba. Szeptemberben Kelet-Európában egyedül itt lesz látható az André Kertész életmű-kiállítás, amelyet a párizsi Jeu de Paume szakemberei állítottak össze a fotóművész halálának 25. évfordulója alkalmából. A több mint háromszáz eredeti felvételt és korabeli dokumentumot fölvonultató anyag a svájci Winterthur és Berlin után szeptember 29. és december 31. között lesz látható Budapesten. A másik tárlat Olaszországból érkezik, Európa képei címmel. "Ez a tárlat hazánk EU-elnökségéhez kapcsolódik, hiszen az olasz fotóügynökség mindig az éppen soron következő országnak ajánlja fel a képeket" ‒ magyarázta a főigazgató, hozzátéve: természetesen és immár hagyományosan a múzeum ad otthont a Magyar Sajtófotó Kiállításnak is.
Az első nagyszabású történeti kiállítás január végén nyílik a múzeumban, amely a történelmi Magyarország valaha volt legnagyobb kincsleletét, a kassai aranykincset mutatják be a közönségnek. "A kincs 1936-os megtalálása óta nem hagyta el Kassát. A lelet egyedülálló, majd háromezer darab érméből és egy kétméteres aranyláncból áll. A kincset valószínűleg a Thököly-felkelés idején rejthették el Kassa belvárosában, a Szepesi Kamara épületének padlózatában." Emellett tárgyalások zajlanak a 2000-es évek egyik legnagyobb régészeti szenzációjának magyarországi bemutatásáról. "A Tuvai Köztársaságban (autonóm köztársaság Oroszország délkeleti részén), az Arzsan falu melletti kurgánban nyugvó szkíta fejedelmek aranykincseit szeretnénk elhozni." A kincseket német és orosz régészek találták meg 2001-ben, és sokan Tutanhamon fáraó sírjának egykori felfedezésével hasonlítják össze a feltárás jelentőségét amiatt, hogy itt is a sírrablók által még érintetlen leletegyüttest sikerült kibontani a föld mélyéből.
A főigazgató kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítással emlékezik meg a hagyományos lengyel-magyar barátságról, amikor napirendre kerül a soros EU-elnökségi teendők átadása Lengyelországnak. "A tárlat négy nagy témakör köré csoportosul majd. Bemutatjuk a középkori lengyel-magyar dinasztikus kapcsolatokat, a közös küzdelmet a török ellen, az 1848-as szabadságharc lengyel vonatkozásait, valamint a második világháború időszakát, amikor Magyarország befogadta a lengyel menekülteket."
hírlevél
