Vizuál

Arcok a homokban

2013.07.27. 06:58
Ajánlom
Olimpiai bajnokkal kajakozott, portugál kikötőben jegyet árult, Lettországban politikust épített. Monostori Ferenc szobrászművésszel beszélgettünk a homokról, a Kalevaláról és az emberi arcról. INTERJÚ

- Fúrós-faragós gyerek voltál?

- Apám amatőr képzőművész volt, tőle kaptam az első favésőt. Diófával dolgoztam, primitív, törzsi maszkokat, arcokat csináltam. Gyerekkorom óta az emberi arc érdekel. Az egyik leggyakoribb és legérdekesebb forma. Nem csak másoké, a sajátunk is. Nem véletlenül töltünk annyi időt a tükör előtt.

- Az iskolában is tanultál szobrászatot?

- Nem. Csepeli vagyok, kajakozni kezdtem. Még az olimpiai bajnok Vereckei Ákossal is versenyeztem páros hajóban. Sportgimnáziumba jártam, félévente három rajzóránk volt. Az érettségi évében már tudtam, hogy a szobrászat jobban érdekel a kajakozásnál. Beiratkoztam egy kétéves szobrász-képzésre. Itt dolgoztam először kővel.

- Hogyan kerültél Portugáliába?

- Egy lány miatt költöztem ki. Algarve tartományban laktam, azon belül is egy Lagos nevű kisvárosban, Európa legdélibb csücskében. A csücsök egyik oldaláról a Földközi-tengerre, a másikról az Atlanti-óceánra látni. Eleinte gazdag, öreg angolok kertjében dolgoztam. Gazoltam, minden kerti munkát elvállaltam. Aztán a sétálóutcán árultam jegyet vitorlás hajókra.

- Hogy lettől ebből homokszobrászat?

- Egy nap álltam lent a főutcán, kezemben a jegyek, amikor megszólított egy férfi. Jegyet akart venni, beszélgetni kezdtünk. Mondta, hogy le akarja rajzolni a környéket. Rávágtam, hogy én is szeretek rajzolni. Erre elmesélte, hogy ő igazából szobrász. Mire én, hogy bizony én is. Éppen segédet keresett maga mellé. Mario Mirandának hívták. Szerdán találkoztunk, pénteken felmondtam, és szombaton már a hatméteres köztéri szobrán dolgoztunk.

- Ez nem homokból készült.

- Nem, rozsdamentes acélívekből egy körforgalom közepén. De legalább szobor volt. Mariónak volt egy haverja, egy gazdag üzletember, aki felvásárolt egy kőfeldolgozó gyárat, ahol egész nap zavartalanul dolgozhattunk. A homokszobrászatba véletlenül futottam bele. Sagresban van egy hatszáz éves navigációs iskola, Kolombusz is ide járt. Itt rendeztünk egy kiállítást, már a megérkezés is élmény volt. Egy teherautóval jöttünk, Mario és a kőfeldolgozós haverja ültek elöl, én meg hátul a platón. Ahogy átgurultunk a veretes tölgyfakapun, úgy éreztem magam, mint egy római császár, akit a győztes hadjárat után keresztülszállítanak a diadalíven. A megnyitó után odajött hozzám egy lány, és megkérdezte, nincs-e kedvem elmenni a homokszobrászati fesztiválra dolgozni. Akkoriban elég vagabund életet éltem, így a napi húszeurós fizetség és a koszt-kvártély csábítóan hangzott. Elstoppoltam a helyszínre, végül három hétig ott voltam. Egy indiánsátorban aludtunk nyolcan, napközben pedig a közeli bányából odaszállított homokkal dolgoztunk. A homokszobrok ugyanis nem tengerparti homokból készülnek, mert abból a víz kimossa az agyagot. Itt találkoztam egy angol sráccal, Jamie Wardley-vel, aki elhívott egy belgiumi homokszobrász-fesztiválra. Ez már más volt. Kifizették a repülőjegyemet, napi kilencven eurót kaptam, és egy ötcsillagos szállodában laktam.

- A homok nagyon más, mint a fa vagy a kő?

- Annyira nem. Maga a forma független az anyagtól. De vannak előnyei. Ha egy kőtömbből letörök egy darabot, soha nem tudom visszailleszteni. A homoknál minden pótolható.

- Az egyik legismertebb munkád egy Guinness-rekord Észak-Németországban.

- Van egy holland barátom, aki nem szobrász, hanem üzletember. Az ő ötlete volt, hogy építsünk egy huszonhét kilométeres szobrot. Kastélyokat csináltunk, amiket sáncokkal választottunk el egymástól. Az volt a szisztéma, mint a régi mobiltelefonokon a kígyózós játéknál: nem az egyenesség számított, hanem hogy a kanyarokkal, sáncokkal legyen minél hosszabb legyen a mű. Kijött a Guinness-bizottság, felrepültek egy helikopterrel a szobrok fölé. Aztán leszálltak, és mondták, hogy akkor ez most itt egy Guinness-rekord.

- Nem csak kastélyokat, politikusokat is megformázol.

- Lettországban volt egy fesztivál, aminek a témája a cirkusz volt. Mindenki elefántokat meg oroszlánokat csinált, de nekem a cirkuszról a politika ugrott be. Csináltam egy pulpitusnál szónokló politikust, akinek a lábánál egy bohóc tekereg.

- És ki az a politikus?

- Fogalmam sincs. Akárki lehet. Az arcát és az egész karaktert improvizáltam, nem volt előttem konkrét személy. Ehhez képest kiderült, hogy a letteknél is volt egy Rákosi-szerű figura, aki egy az egyben úgy nézett ki, mint a szobrom.

- A Kalevalát is illusztráltad.

- Ez Lappeenrantában történt. Azt a jelentet választottam, amikor Vejnemöjnennek, a főhősnek egy bizonyos információra van szüksége, amit egy ősi lény őriz. Vejnemöjnen felkeresi az alvó óriást, és elkezdi piszkálni a száját. Ettől az óriás nagyon ideges lesz, és lenyeli Vejnemöjnent. Ő azonban nem adja fel, és addig bökdösi az óriás gyomrát, ameddig az ki nem köpi.

- Vejnemöjnennek és az óriásnak is elég kifejező tekintete van.

- Előfordul, hogy látok egy arcot az utcán, és évek múlva felhasználom. Az igazán szuggesztív tekintet soha nem egysíkú. Például a szemöldök enyhén lehúzódik, de közben megjelenik egy félmosoly is. Ez kontrasztot teremt, a haragosság és a kedvesség kontrasztját. Ez az, ami minden arcban és jellemben megbújik. Ettől érdekes az ember.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Tánc

Nyomtatott spicc-cipő hozhat megváltást a balerinák számára

Hadar Neeman 3D-s nyomtatással készít személyre szabott spicc-cipőket a fájdalom csökkentése érdekében.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Jazz/World

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Tánc

Vági Bence cirkuszrendezését dicsérik Skóciában

A hét ukrán artistát felvonultató My Land című produkció az Edingburh Fringe Fesztivál közönségét már meggyőzte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.
Vizuál forbes

Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője

A Forbes magazin 2018-as listája szerint Angelina Jolie, Jennifer Anniston és Jennifer Lawrence is a legjobban kereső színésznők között vannak.
Vizuál Film

Kalapács alá kerül a világ első filmplakátja

Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban. A poszterért annyit kell fizetni, amennyi egy kisebb vidéki lakás ára.