Vizuál

Arcok a homokban

2013.07.27. 06:58
Ajánlom
Olimpiai bajnokkal kajakozott, portugál kikötőben jegyet árult, Lettországban politikust épített. Monostori Ferenc szobrászművésszel beszélgettünk a homokról, a Kalevaláról és az emberi arcról. INTERJÚ

- Fúrós-faragós gyerek voltál?

- Apám amatőr képzőművész volt, tőle kaptam az első favésőt. Diófával dolgoztam, primitív, törzsi maszkokat, arcokat csináltam. Gyerekkorom óta az emberi arc érdekel. Az egyik leggyakoribb és legérdekesebb forma. Nem csak másoké, a sajátunk is. Nem véletlenül töltünk annyi időt a tükör előtt.

- Az iskolában is tanultál szobrászatot?

- Nem. Csepeli vagyok, kajakozni kezdtem. Még az olimpiai bajnok Vereckei Ákossal is versenyeztem páros hajóban. Sportgimnáziumba jártam, félévente három rajzóránk volt. Az érettségi évében már tudtam, hogy a szobrászat jobban érdekel a kajakozásnál. Beiratkoztam egy kétéves szobrász-képzésre. Itt dolgoztam először kővel.

- Hogyan kerültél Portugáliába?

- Egy lány miatt költöztem ki. Algarve tartományban laktam, azon belül is egy Lagos nevű kisvárosban, Európa legdélibb csücskében. A csücsök egyik oldaláról a Földközi-tengerre, a másikról az Atlanti-óceánra látni. Eleinte gazdag, öreg angolok kertjében dolgoztam. Gazoltam, minden kerti munkát elvállaltam. Aztán a sétálóutcán árultam jegyet vitorlás hajókra.

- Hogy lettől ebből homokszobrászat?

- Egy nap álltam lent a főutcán, kezemben a jegyek, amikor megszólított egy férfi. Jegyet akart venni, beszélgetni kezdtünk. Mondta, hogy le akarja rajzolni a környéket. Rávágtam, hogy én is szeretek rajzolni. Erre elmesélte, hogy ő igazából szobrász. Mire én, hogy bizony én is. Éppen segédet keresett maga mellé. Mario Mirandának hívták. Szerdán találkoztunk, pénteken felmondtam, és szombaton már a hatméteres köztéri szobrán dolgoztunk.

- Ez nem homokból készült.

- Nem, rozsdamentes acélívekből egy körforgalom közepén. De legalább szobor volt. Mariónak volt egy haverja, egy gazdag üzletember, aki felvásárolt egy kőfeldolgozó gyárat, ahol egész nap zavartalanul dolgozhattunk. A homokszobrászatba véletlenül futottam bele. Sagresban van egy hatszáz éves navigációs iskola, Kolombusz is ide járt. Itt rendeztünk egy kiállítást, már a megérkezés is élmény volt. Egy teherautóval jöttünk, Mario és a kőfeldolgozós haverja ültek elöl, én meg hátul a platón. Ahogy átgurultunk a veretes tölgyfakapun, úgy éreztem magam, mint egy római császár, akit a győztes hadjárat után keresztülszállítanak a diadalíven. A megnyitó után odajött hozzám egy lány, és megkérdezte, nincs-e kedvem elmenni a homokszobrászati fesztiválra dolgozni. Akkoriban elég vagabund életet éltem, így a napi húszeurós fizetség és a koszt-kvártély csábítóan hangzott. Elstoppoltam a helyszínre, végül három hétig ott voltam. Egy indiánsátorban aludtunk nyolcan, napközben pedig a közeli bányából odaszállított homokkal dolgoztunk. A homokszobrok ugyanis nem tengerparti homokból készülnek, mert abból a víz kimossa az agyagot. Itt találkoztam egy angol sráccal, Jamie Wardley-vel, aki elhívott egy belgiumi homokszobrász-fesztiválra. Ez már más volt. Kifizették a repülőjegyemet, napi kilencven eurót kaptam, és egy ötcsillagos szállodában laktam.

- A homok nagyon más, mint a fa vagy a kő?

- Annyira nem. Maga a forma független az anyagtól. De vannak előnyei. Ha egy kőtömbből letörök egy darabot, soha nem tudom visszailleszteni. A homoknál minden pótolható.

- Az egyik legismertebb munkád egy Guinness-rekord Észak-Németországban.

- Van egy holland barátom, aki nem szobrász, hanem üzletember. Az ő ötlete volt, hogy építsünk egy huszonhét kilométeres szobrot. Kastélyokat csináltunk, amiket sáncokkal választottunk el egymástól. Az volt a szisztéma, mint a régi mobiltelefonokon a kígyózós játéknál: nem az egyenesség számított, hanem hogy a kanyarokkal, sáncokkal legyen minél hosszabb legyen a mű. Kijött a Guinness-bizottság, felrepültek egy helikopterrel a szobrok fölé. Aztán leszálltak, és mondták, hogy akkor ez most itt egy Guinness-rekord.

- Nem csak kastélyokat, politikusokat is megformázol.

- Lettországban volt egy fesztivál, aminek a témája a cirkusz volt. Mindenki elefántokat meg oroszlánokat csinált, de nekem a cirkuszról a politika ugrott be. Csináltam egy pulpitusnál szónokló politikust, akinek a lábánál egy bohóc tekereg.

- És ki az a politikus?

- Fogalmam sincs. Akárki lehet. Az arcát és az egész karaktert improvizáltam, nem volt előttem konkrét személy. Ehhez képest kiderült, hogy a letteknél is volt egy Rákosi-szerű figura, aki egy az egyben úgy nézett ki, mint a szobrom.

- A Kalevalát is illusztráltad.

- Ez Lappeenrantában történt. Azt a jelentet választottam, amikor Vejnemöjnennek, a főhősnek egy bizonyos információra van szüksége, amit egy ősi lény őriz. Vejnemöjnen felkeresi az alvó óriást, és elkezdi piszkálni a száját. Ettől az óriás nagyon ideges lesz, és lenyeli Vejnemöjnent. Ő azonban nem adja fel, és addig bökdösi az óriás gyomrát, ameddig az ki nem köpi.

- Vejnemöjnennek és az óriásnak is elég kifejező tekintete van.

- Előfordul, hogy látok egy arcot az utcán, és évek múlva felhasználom. Az igazán szuggesztív tekintet soha nem egysíkú. Például a szemöldök enyhén lehúzódik, de közben megjelenik egy félmosoly is. Ez kontrasztot teremt, a haragosság és a kedvesség kontrasztját. Ez az, ami minden arcban és jellemben megbújik. Ettől érdekes az ember.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

A színész, akinek Oscar-jelölést hozott, hogy összebilincselték Tony Curtis-szel

Sidney Poitier bahamai földművesek gyerekéből lett az első afroamerikai, aki Oscar-díjat kapott a legjobb férfi színész kategóriában. Kitaposta az utat a fehérek uralta Hollywoodban, mégis számos kritika érte az alakításait.
Vizuál Film

Gyakorlati segítség filmzene írásához

A szervezők közös szakmai platformot teremtenek a hazai zenei és filmes szcéna szereplőinek. Az egész napos rendezvény fókuszában a két kreatív iparág kapcsolódási pontjai lesznek.
Vizuál off biennále

József Attila Levegőt! című versét a klímaválságra és a szabadságjogokra alkalmazzák

A művészek nem csupán rámutatnak a problémákra, hanem a kritikán túl hol utópisztikus, hol játékos, hol nagyon is kézzelfogható javaslatokkal élnek.
Vizuál hírek

Világsztár lesz a Magyar Mozgókép Szemle díszvendége

Klaus Maria Brandauer, a Zárójelentés című film főszereplője jelen lesz a nyitóeseményen
Vizuál magazin

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.