Vizuál

Arcok a homokban

2013.07.27. 06:58
Ajánlom
Olimpiai bajnokkal kajakozott, portugál kikötőben jegyet árult, Lettországban politikust épített. Monostori Ferenc szobrászművésszel beszélgettünk a homokról, a Kalevaláról és az emberi arcról. INTERJÚ

- Fúrós-faragós gyerek voltál?

- Apám amatőr képzőművész volt, tőle kaptam az első favésőt. Diófával dolgoztam, primitív, törzsi maszkokat, arcokat csináltam. Gyerekkorom óta az emberi arc érdekel. Az egyik leggyakoribb és legérdekesebb forma. Nem csak másoké, a sajátunk is. Nem véletlenül töltünk annyi időt a tükör előtt.

- Az iskolában is tanultál szobrászatot?

- Nem. Csepeli vagyok, kajakozni kezdtem. Még az olimpiai bajnok Vereckei Ákossal is versenyeztem páros hajóban. Sportgimnáziumba jártam, félévente három rajzóránk volt. Az érettségi évében már tudtam, hogy a szobrászat jobban érdekel a kajakozásnál. Beiratkoztam egy kétéves szobrász-képzésre. Itt dolgoztam először kővel.

- Hogyan kerültél Portugáliába?

- Egy lány miatt költöztem ki. Algarve tartományban laktam, azon belül is egy Lagos nevű kisvárosban, Európa legdélibb csücskében. A csücsök egyik oldaláról a Földközi-tengerre, a másikról az Atlanti-óceánra látni. Eleinte gazdag, öreg angolok kertjében dolgoztam. Gazoltam, minden kerti munkát elvállaltam. Aztán a sétálóutcán árultam jegyet vitorlás hajókra.

- Hogy lettől ebből homokszobrászat?

- Egy nap álltam lent a főutcán, kezemben a jegyek, amikor megszólított egy férfi. Jegyet akart venni, beszélgetni kezdtünk. Mondta, hogy le akarja rajzolni a környéket. Rávágtam, hogy én is szeretek rajzolni. Erre elmesélte, hogy ő igazából szobrász. Mire én, hogy bizony én is. Éppen segédet keresett maga mellé. Mario Mirandának hívták. Szerdán találkoztunk, pénteken felmondtam, és szombaton már a hatméteres köztéri szobrán dolgoztunk.

- Ez nem homokból készült.

- Nem, rozsdamentes acélívekből egy körforgalom közepén. De legalább szobor volt. Mariónak volt egy haverja, egy gazdag üzletember, aki felvásárolt egy kőfeldolgozó gyárat, ahol egész nap zavartalanul dolgozhattunk. A homokszobrászatba véletlenül futottam bele. Sagresban van egy hatszáz éves navigációs iskola, Kolombusz is ide járt. Itt rendeztünk egy kiállítást, már a megérkezés is élmény volt. Egy teherautóval jöttünk, Mario és a kőfeldolgozós haverja ültek elöl, én meg hátul a platón. Ahogy átgurultunk a veretes tölgyfakapun, úgy éreztem magam, mint egy római császár, akit a győztes hadjárat után keresztülszállítanak a diadalíven. A megnyitó után odajött hozzám egy lány, és megkérdezte, nincs-e kedvem elmenni a homokszobrászati fesztiválra dolgozni. Akkoriban elég vagabund életet éltem, így a napi húszeurós fizetség és a koszt-kvártély csábítóan hangzott. Elstoppoltam a helyszínre, végül három hétig ott voltam. Egy indiánsátorban aludtunk nyolcan, napközben pedig a közeli bányából odaszállított homokkal dolgoztunk. A homokszobrok ugyanis nem tengerparti homokból készülnek, mert abból a víz kimossa az agyagot. Itt találkoztam egy angol sráccal, Jamie Wardley-vel, aki elhívott egy belgiumi homokszobrász-fesztiválra. Ez már más volt. Kifizették a repülőjegyemet, napi kilencven eurót kaptam, és egy ötcsillagos szállodában laktam.

- A homok nagyon más, mint a fa vagy a kő?

- Annyira nem. Maga a forma független az anyagtól. De vannak előnyei. Ha egy kőtömbből letörök egy darabot, soha nem tudom visszailleszteni. A homoknál minden pótolható.

- Az egyik legismertebb munkád egy Guinness-rekord Észak-Németországban.

- Van egy holland barátom, aki nem szobrász, hanem üzletember. Az ő ötlete volt, hogy építsünk egy huszonhét kilométeres szobrot. Kastélyokat csináltunk, amiket sáncokkal választottunk el egymástól. Az volt a szisztéma, mint a régi mobiltelefonokon a kígyózós játéknál: nem az egyenesség számított, hanem hogy a kanyarokkal, sáncokkal legyen minél hosszabb legyen a mű. Kijött a Guinness-bizottság, felrepültek egy helikopterrel a szobrok fölé. Aztán leszálltak, és mondták, hogy akkor ez most itt egy Guinness-rekord.

- Nem csak kastélyokat, politikusokat is megformázol.

- Lettországban volt egy fesztivál, aminek a témája a cirkusz volt. Mindenki elefántokat meg oroszlánokat csinált, de nekem a cirkuszról a politika ugrott be. Csináltam egy pulpitusnál szónokló politikust, akinek a lábánál egy bohóc tekereg.

- És ki az a politikus?

- Fogalmam sincs. Akárki lehet. Az arcát és az egész karaktert improvizáltam, nem volt előttem konkrét személy. Ehhez képest kiderült, hogy a letteknél is volt egy Rákosi-szerű figura, aki egy az egyben úgy nézett ki, mint a szobrom.

- A Kalevalát is illusztráltad.

- Ez Lappeenrantában történt. Azt a jelentet választottam, amikor Vejnemöjnennek, a főhősnek egy bizonyos információra van szüksége, amit egy ősi lény őriz. Vejnemöjnen felkeresi az alvó óriást, és elkezdi piszkálni a száját. Ettől az óriás nagyon ideges lesz, és lenyeli Vejnemöjnent. Ő azonban nem adja fel, és addig bökdösi az óriás gyomrát, ameddig az ki nem köpi.

- Vejnemöjnennek és az óriásnak is elég kifejező tekintete van.

- Előfordul, hogy látok egy arcot az utcán, és évek múlva felhasználom. Az igazán szuggesztív tekintet soha nem egysíkú. Például a szemöldök enyhén lehúzódik, de közben megjelenik egy félmosoly is. Ez kontrasztot teremt, a haragosság és a kedvesség kontrasztját. Ez az, ami minden arcban és jellemben megbújik. Ettől érdekes az ember.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Legyetek jók, ha tudtok!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy megrázó élményéről számol be, amit húszéves korában, egy javítóintézeti fotózáson élt át.
Vizuál ajánló

Zac Efron pankrátorként tér vissza a mozikba

Márciustól látható a mozikban a Vaskarom című életrajzi dráma, amely az amerikai pankráció leghíresebb családjának történetét mutatja be. Az A24 égisze alatt készült alkotás operatőre Erdély Mátyás volt.
Vizuál kritika

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál hír

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.