Vizuál

Asztalos Zsolt: "Végtelenül, szinte némán"

2013.05.21. 08:00
Ajánlom
Lehet-e egy löveg emberarcú megtérő, vagy azzal, hogy sorsát nem teljesíti be, fenyegetettséget hoz inkább a világba egy bomba? Az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén hazánkat képviselő Asztalos Zsolttal kegyelemről és konfliktusokról, valamint a robbanások végtelen csendjéről beszélgettünk. INTERJÚ

- Munkáidban roppant közel kerülsz a kimondhatatlanhoz. Minden fel nem robbant bomba egy-egy be nem teljesített sors, végig nem mondott történet, feszült, nyugtalan csend. Műveiddel szinte elanyagtalanítod a nyelvet. Hogy a be nem fejezett jelen idejűségre és alkotásaid kifinomult, minimalista esztétikumára is utaljak, annyit mondok csak: pont, pont, pont...

- Érvényes a megközelítésed. A munkáimban, azt hiszem, tényleg csend rejlik, de szavakkal is közelíthetünk azért feléjük. A ki nem mondhatóság pedig - úgy látom - leginkább az eszközhasználat hozadéka. Igyekszem sallangmentesen, a lehető legkevésbé direkt módon fogalmazni, tiszta metaforákat alkotni. Az Eszperantó című projektemben például maga a nyelv válik szimbólummá, az identitásválság, a talajvesztés jelölőjévé méghozzá. A nyelv egy nemzet, egy népcsoport önmeghatározásának fontos lenyomatát jelenti szerintem, hiszen évszázadokon át együtt fejlődik a közösség gondolkodásával, kultúrájával. A sorozat eszperantó nyelven készült kisfilmekből áll, vagyis egy kreált, fiktív nyelvet használ, ami idegen a használóinak örökségétől, szellemiségétől. Afféle megfoghatatlan, behatárolhatatlan jelenlévő. Ugyancsak szűkszavúan, mégis lényegre törően szól az emberek csomagolására alkalmas ipari alapanyagokat bemutató Törékeny című munkám, ami a fogyasztói társadalomban élők helyzetét vizsgálja. Hozzá kell tennem azt is, hogy az alkotásaim inkább felvetések, mintsem állítások. Arra törekszem, hogy gondolatokat generáljanak a befogadókban, hogy a mű a néző fejében fejeződjön be, teljesedjen ki.

- Az ötlettől a kivitelezésig eltelt időben változhat még a koncepciód, vagy kezdettől fogva pontosan látod magad előtt a megvalósítandó tervet, célt?

- Ha rátalálok egy témára, igyekszem azt a lehető legapróbb részletekig menően megtervezni magamban. A kivitelezési fázisban ezért általában nemigen érnek már meglepetések. Az alkotói folyamat elején kiválasztok egy kérdéskört, utána a megszólalásmódtól a megfelelő médium kiválasztásáig végiggondolom a feldolgozhatóságának lehetőségeit, végül elkészítem, vagy legyártatom a művet.

- A Kilőtték, de nem robbant fel című projekted esetében mi volt az a szikra, ami beindította a gondolataidat?

- A hírekben gyakran hallani, hogy a lehető legkülönfélébb helyszíneken találnak fel nem robbant bombákat. Először arra gondoltam: a feladatukat be nem teljesítő lövegek remek metaforaként szolgálhatnak a velünk élő, kibeszéletlen feszültségek megvilágítására. Másrészt kifejeznek egyfajta kegyelmi állapotot is, hiszen azzal, hogy csütörtököt mondtak, százakat, ezreket kíméltek meg a pusztulástól. Persze nem tekinthetjük őket egyértelműen pozitív szimbólumnak, hiszen amiről hallgatunk, amit a föld alá temetünk, az idővel felőrölhet, sőt, akár el is pusztíthat minket. Összességében sokrétűen és összetett erőtérben értelmezhetőek tehát a kilőtt, de fel nem robbant lőszerek.

- Hogy jelennek meg a munkáidon?

- A bombákat fehér háttér előtt vettem videóra, a képsorok alá pedig egy-egy hangsávot - néma mosogatás zaját, politikai tüntetés moraját, a tévécsatornák kapcsolgatása közben keletkező bábeli zörejmorzsákat, vagy a filmsorozatokban alkalmazott konzervnevetést - kevertem, amelyek metaforikus szinten azt a feszültséget írják körül, amit az adott töltet testesít meg. Elsőre egyébként kegyelmi szimbólumokként gondoltam a fel nem robbant bombákra, és óhatatlanul antropomorfizáltam is őket. Úgy képzeltem, azáltal, hogy egy pálfordulással megtagadják a sorsukat, azt a küldetést választják, hogy megmentsenek minket, s hidat is képezzenek ráadásul múlt és jelen között. Újból átgondolva aztán beláttam, hogy az évtizedek alatt, amiket a föld alatt töltöttek némán, egy nem várt pillanatban akár be is következhetett volna a detonáció. Rádöbbentem, hogy a kegyelem mellett ezért ezek a tárgyak fenyegetettséget, feszültséget is hordoznak magukban. Ez a két érzés egyszerre van jelen bennem velük kapcsolatban, s hogy melyik az erősebb, vagy fontosabb, azt magam sem tudom megítélni, de erre amúgy a kiállítás sem szolgál konkrét válasszal.       

- A töltetek arcot kapnak, megszemélyesülnek a videókon. Ebben fontos szerepet játszik szerintem a mozgókép médiuma, de rásegít a szerialitás is. Láttál magad előtt konkrét problémákat, típusokat, helyzeteket, karaktereket, amikhez bomba-alteregót kerestél?

- A kibeszéletlenségről hamar beugrottak történelmi, politikai és magánéleti párhuzamok, de eszembe jutottak a fogyasztói társadalom okozta ellentmondások is. Éppen a jól asszociálhatósága, komplex értelmezhetősége, költőisége miatt döntöttem úgy, hogy elkészítem a Kilőtték, de nem robbant fel című sorozatot. A lövegek különbözőségét, alkatát elvégre úgy ismerheti fel a néző, ha összeméri őket egymással. Ezért fontos a szerialitás. A videó médiuma, s vele az idő dimenziója pedig azért meghatározó, mert minden másodpercben érezteti a nézővel annak az örömét, hogy a töltet nem robbant fel, de a feszültséget is, hogy mi lesz, ha a következő másodpercben mégiscsak robban. Egyszerre jeleníti tehát meg a fenyegetettség és a megmenekülés pillanatát. Végtelenül, szinte némán.

- Milyen esélyei lehetnek vajon ennek a csendes, intim és elmélyült időtöltést kínáló pavilonnak a Biennálé forgatagában?

- A kiállítás kurátorával, Uhl Gabriellával éppen azért döntöttünk a Kilőtték, de nem robbant fel megvalósítása mellett, mert véleményünk szerint ez az anyag képes rövid idő alatt is markáns üzenetet eljuttatni a nézőkhöz. Ezt egyfajta csomagként magukkal vihetik a hamar távozók, ám akik tovább maradnak, azok számára az installáció további jelentésrétegei tárulnak fel.  

- Horváth Csaba tűzszerész őrnagynak a kiállításhoz írt szövegét olvasva - amiben egy töltet fel nem robbanásának okairól ír - hátborzongatóan emberi és végtelenül irracionális indokokkal találkoztam. Ez a két szó elég jól összefoglalja szerintem azt a helyzetet, amit a Kilőtték, de nem robbant fel jár körül. Emberi és irracionális. Számodra mik a kiállítás hívószavai?

- Uhl Gabriella a kegyelem, a rettegés és az emlékmű szavakkal határozta meg a projekt esszenciáját. Önmagában is eléggé irracionális egymás után írni e három szót, de abban, hogy a bombák szabotálták a küldetésüket, vagy ha úgy tetszik, megtértek, ugyancsak van valami ésszerűségen túli, valami transzcendens, valami isteni.

- Miután megismerkedtünk a kiállítás sarokpontjaival, arra kérlek, vezess minket végig az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonján!

- Jelentős változtatásokat hajtottunk végre a kiállítótéren annak érdekében, hogy egy viszonylag neutrális, szürke színű közeget alakítsunk ki. Minden falat és a padlót is homogén szürkére festettük, odabenn félhomály uralkodik. Az a célunk ezzel, hogy a kinti forgatagból jövő látogató egy teljesen más, a mindennapoktól elütő, metaforikus, már-már virtuális környezetbe lépjen be. A megérkezőt információs szakasz fogadja, s egy videót is láthat itt, amelyen a fel nem robbant bombák műszaki hibáiról, valamint a bombázások történetéről beszél egy szakértő. A fő teremben, raklapokon régi, ipari kockatévéket helyeztünk el, így olyan hangulata lett a térnek, mint egy bombaraktárnak. A tévékhez két fejhallgató tartozik és a lövegekről készült videók futnak rajtuk. Az átkötő folyosó apszisában egy lassú folyású, elemelt filmet vetítünk, amelynek olyan helyszíneken készültek a felvételei, ahonnan fel nem robbant bombák kerültek elő. Ezeken a képsorokon antropomorfizálódnak a helyszínek, mintha a tájak lelkét mutatnák be, azok titkát tárnák fel. Fontos továbbá, hogy lesz a pavilonban egy számítógép is, ahonnan elérhető a kiállítás honlapja. A portál interaktívvá, személyessé teszi az installációt, valamint kiterjeszti és magyarázza is a projekt koncepcióját. Mindezen felül fontos segítség lehet az érdeklődők számára a kiállításhoz készülő mobiltelefon-alkalmazás is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Kovács Péter festőművész

A Kossuth-díjas festőművészt, grafikust, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját szombaton, 76 éves korában érte a halál.
Vizuál Film

Öt kisfilm Európáról – Így látják a fiatalok az EU-t

Online elérhetőek az Európai Bizottság EUandME kampányának díjnyertes alkotásai, köztük Galambos Levente Rejtett értékek című filmje, amely a környezetvédelem, a fenntarthatóság és a tárgyak és az emberi kapcsolatok megújíthatóságáról beszél.
Vizuál galéria

Hulladékból készült Gigacsiga a Művészetek Völgyébe

A vigántpetendi Cirque du Tókertben felállított alkotás a környezetvédelemre és az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a figyelmet, miközben a művész olyan mintákat követ az alkotás során, mint Giacometti, vagy éppen Picasso. Galériánkban az alkotói folyamatot is végigkövethetik.
Vizuál fényképTár

Einstand a Múzeumkertben

Az Esti Hírlap forgatási fotói az újságban végül nem jelentek meg. Most a Fidelio FényképTár sorozatát olvasóival pedig még az internetes bázisba kerülés előtt megosztják a felvételeket múzeum munkatársai.
Vizuál ajánló

„A lassú idő a sivatag felől jön" - mozikban a Yao utazása

Szívhez szóló alakítással tér vissza a filmvászonra az Életrevalók francia szupersztárja, Omar Sy. Mától vetítik a mozik a francia-szenegáli road-moviet, a Yao utazását.