Vizuál

Asztalos Zsolt: "Végtelenül, szinte némán"

2013.05.21. 08:00
Ajánlom
Lehet-e egy löveg emberarcú megtérő, vagy azzal, hogy sorsát nem teljesíti be, fenyegetettséget hoz inkább a világba egy bomba? Az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén hazánkat képviselő Asztalos Zsolttal kegyelemről és konfliktusokról, valamint a robbanások végtelen csendjéről beszélgettünk. INTERJÚ

- Munkáidban roppant közel kerülsz a kimondhatatlanhoz. Minden fel nem robbant bomba egy-egy be nem teljesített sors, végig nem mondott történet, feszült, nyugtalan csend. Műveiddel szinte elanyagtalanítod a nyelvet. Hogy a be nem fejezett jelen idejűségre és alkotásaid kifinomult, minimalista esztétikumára is utaljak, annyit mondok csak: pont, pont, pont...

- Érvényes a megközelítésed. A munkáimban, azt hiszem, tényleg csend rejlik, de szavakkal is közelíthetünk azért feléjük. A ki nem mondhatóság pedig - úgy látom - leginkább az eszközhasználat hozadéka. Igyekszem sallangmentesen, a lehető legkevésbé direkt módon fogalmazni, tiszta metaforákat alkotni. Az Eszperantó című projektemben például maga a nyelv válik szimbólummá, az identitásválság, a talajvesztés jelölőjévé méghozzá. A nyelv egy nemzet, egy népcsoport önmeghatározásának fontos lenyomatát jelenti szerintem, hiszen évszázadokon át együtt fejlődik a közösség gondolkodásával, kultúrájával. A sorozat eszperantó nyelven készült kisfilmekből áll, vagyis egy kreált, fiktív nyelvet használ, ami idegen a használóinak örökségétől, szellemiségétől. Afféle megfoghatatlan, behatárolhatatlan jelenlévő. Ugyancsak szűkszavúan, mégis lényegre törően szól az emberek csomagolására alkalmas ipari alapanyagokat bemutató Törékeny című munkám, ami a fogyasztói társadalomban élők helyzetét vizsgálja. Hozzá kell tennem azt is, hogy az alkotásaim inkább felvetések, mintsem állítások. Arra törekszem, hogy gondolatokat generáljanak a befogadókban, hogy a mű a néző fejében fejeződjön be, teljesedjen ki.

- Az ötlettől a kivitelezésig eltelt időben változhat még a koncepciód, vagy kezdettől fogva pontosan látod magad előtt a megvalósítandó tervet, célt?

- Ha rátalálok egy témára, igyekszem azt a lehető legapróbb részletekig menően megtervezni magamban. A kivitelezési fázisban ezért általában nemigen érnek már meglepetések. Az alkotói folyamat elején kiválasztok egy kérdéskört, utána a megszólalásmódtól a megfelelő médium kiválasztásáig végiggondolom a feldolgozhatóságának lehetőségeit, végül elkészítem, vagy legyártatom a művet.

- A Kilőtték, de nem robbant fel című projekted esetében mi volt az a szikra, ami beindította a gondolataidat?

- A hírekben gyakran hallani, hogy a lehető legkülönfélébb helyszíneken találnak fel nem robbant bombákat. Először arra gondoltam: a feladatukat be nem teljesítő lövegek remek metaforaként szolgálhatnak a velünk élő, kibeszéletlen feszültségek megvilágítására. Másrészt kifejeznek egyfajta kegyelmi állapotot is, hiszen azzal, hogy csütörtököt mondtak, százakat, ezreket kíméltek meg a pusztulástól. Persze nem tekinthetjük őket egyértelműen pozitív szimbólumnak, hiszen amiről hallgatunk, amit a föld alá temetünk, az idővel felőrölhet, sőt, akár el is pusztíthat minket. Összességében sokrétűen és összetett erőtérben értelmezhetőek tehát a kilőtt, de fel nem robbant lőszerek.

- Hogy jelennek meg a munkáidon?

- A bombákat fehér háttér előtt vettem videóra, a képsorok alá pedig egy-egy hangsávot - néma mosogatás zaját, politikai tüntetés moraját, a tévécsatornák kapcsolgatása közben keletkező bábeli zörejmorzsákat, vagy a filmsorozatokban alkalmazott konzervnevetést - kevertem, amelyek metaforikus szinten azt a feszültséget írják körül, amit az adott töltet testesít meg. Elsőre egyébként kegyelmi szimbólumokként gondoltam a fel nem robbant bombákra, és óhatatlanul antropomorfizáltam is őket. Úgy képzeltem, azáltal, hogy egy pálfordulással megtagadják a sorsukat, azt a küldetést választják, hogy megmentsenek minket, s hidat is képezzenek ráadásul múlt és jelen között. Újból átgondolva aztán beláttam, hogy az évtizedek alatt, amiket a föld alatt töltöttek némán, egy nem várt pillanatban akár be is következhetett volna a detonáció. Rádöbbentem, hogy a kegyelem mellett ezért ezek a tárgyak fenyegetettséget, feszültséget is hordoznak magukban. Ez a két érzés egyszerre van jelen bennem velük kapcsolatban, s hogy melyik az erősebb, vagy fontosabb, azt magam sem tudom megítélni, de erre amúgy a kiállítás sem szolgál konkrét válasszal.       

- A töltetek arcot kapnak, megszemélyesülnek a videókon. Ebben fontos szerepet játszik szerintem a mozgókép médiuma, de rásegít a szerialitás is. Láttál magad előtt konkrét problémákat, típusokat, helyzeteket, karaktereket, amikhez bomba-alteregót kerestél?

- A kibeszéletlenségről hamar beugrottak történelmi, politikai és magánéleti párhuzamok, de eszembe jutottak a fogyasztói társadalom okozta ellentmondások is. Éppen a jól asszociálhatósága, komplex értelmezhetősége, költőisége miatt döntöttem úgy, hogy elkészítem a Kilőtték, de nem robbant fel című sorozatot. A lövegek különbözőségét, alkatát elvégre úgy ismerheti fel a néző, ha összeméri őket egymással. Ezért fontos a szerialitás. A videó médiuma, s vele az idő dimenziója pedig azért meghatározó, mert minden másodpercben érezteti a nézővel annak az örömét, hogy a töltet nem robbant fel, de a feszültséget is, hogy mi lesz, ha a következő másodpercben mégiscsak robban. Egyszerre jeleníti tehát meg a fenyegetettség és a megmenekülés pillanatát. Végtelenül, szinte némán.

- Milyen esélyei lehetnek vajon ennek a csendes, intim és elmélyült időtöltést kínáló pavilonnak a Biennálé forgatagában?

- A kiállítás kurátorával, Uhl Gabriellával éppen azért döntöttünk a Kilőtték, de nem robbant fel megvalósítása mellett, mert véleményünk szerint ez az anyag képes rövid idő alatt is markáns üzenetet eljuttatni a nézőkhöz. Ezt egyfajta csomagként magukkal vihetik a hamar távozók, ám akik tovább maradnak, azok számára az installáció további jelentésrétegei tárulnak fel.  

- Horváth Csaba tűzszerész őrnagynak a kiállításhoz írt szövegét olvasva - amiben egy töltet fel nem robbanásának okairól ír - hátborzongatóan emberi és végtelenül irracionális indokokkal találkoztam. Ez a két szó elég jól összefoglalja szerintem azt a helyzetet, amit a Kilőtték, de nem robbant fel jár körül. Emberi és irracionális. Számodra mik a kiállítás hívószavai?

- Uhl Gabriella a kegyelem, a rettegés és az emlékmű szavakkal határozta meg a projekt esszenciáját. Önmagában is eléggé irracionális egymás után írni e három szót, de abban, hogy a bombák szabotálták a küldetésüket, vagy ha úgy tetszik, megtértek, ugyancsak van valami ésszerűségen túli, valami transzcendens, valami isteni.

- Miután megismerkedtünk a kiállítás sarokpontjaival, arra kérlek, vezess minket végig az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonján!

- Jelentős változtatásokat hajtottunk végre a kiállítótéren annak érdekében, hogy egy viszonylag neutrális, szürke színű közeget alakítsunk ki. Minden falat és a padlót is homogén szürkére festettük, odabenn félhomály uralkodik. Az a célunk ezzel, hogy a kinti forgatagból jövő látogató egy teljesen más, a mindennapoktól elütő, metaforikus, már-már virtuális környezetbe lépjen be. A megérkezőt információs szakasz fogadja, s egy videót is láthat itt, amelyen a fel nem robbant bombák műszaki hibáiról, valamint a bombázások történetéről beszél egy szakértő. A fő teremben, raklapokon régi, ipari kockatévéket helyeztünk el, így olyan hangulata lett a térnek, mint egy bombaraktárnak. A tévékhez két fejhallgató tartozik és a lövegekről készült videók futnak rajtuk. Az átkötő folyosó apszisában egy lassú folyású, elemelt filmet vetítünk, amelynek olyan helyszíneken készültek a felvételei, ahonnan fel nem robbant bombák kerültek elő. Ezeken a képsorokon antropomorfizálódnak a helyszínek, mintha a tájak lelkét mutatnák be, azok titkát tárnák fel. Fontos továbbá, hogy lesz a pavilonban egy számítógép is, ahonnan elérhető a kiállítás honlapja. A portál interaktívvá, személyessé teszi az installációt, valamint kiterjeszti és magyarázza is a projekt koncepcióját. Mindezen felül fontos segítség lehet az érdeklődők számára a kiállításhoz készülő mobiltelefon-alkalmazás is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

Ha kíváncsi vagy a nagyvilágra, nézz dokumentumfilmeket

Csaknem 40 film, köztük hét rövid dokumentumfilm száll versenybe az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között rendeznek Budapesten a Cinema City Aréna moziban.
Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.