A rangos elismerésért, mely a kreativitást, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességet egyaránt dicséri, idén két kategóriában folyt a megmérettetés: 10 millió forint alatti, illetve feletti bekerülési költségű válogatások pályáztak.
A 10 millió forint bekerülési költség alatti kategóriában az Az Év Kiállítása 2025 elismerést a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai című időszaki kiállítása nyerte el,
egy keresztény ikonográfiai téma interaktív módon, gazdag tartalommal, egyedi installációkkal történő bemutatásért.
A finom áthallások, érzékeny szimbólumrendszerek mentén megalkotott tárlatról Gózon Ákos tudományos és kulturális újságíró A bűnbánat félhomályában tett utazás címén írt, amely szerint a barangolás „a kevés fény és a sok, nagyra növő árnyék” birodalmában „a bűn teljes sötétségéből a megtisztulás világosságba vezető átmeneti állapotban” ... „a csend, a meditáció, a magunkba tekintés” lehetőségét kínálja a látogatóknak.
Részlet a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai című kiállításából (Fotó/Forrás: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület)
A 10 millió forint bekerülési költség feletti kategóriában Az Év Kiállítása 2025 elismerést megosztva nyerte el két múzeum: a Kecskeméti Katona József Múzeum Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna-Tisza közén című időszaki kiállítása, valamint a Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása.
A Kecskeméti Katona József Múzeum Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna-Tisza közén című, az utóbbi évek friss régészeti és archeogenetikai kutatásait körültekintő szakmai alapossággal, a széles közönség számára élvezetesen, látványosan bemutató, a különböző látogatói generációkat közérthetően megszólító, tárgyi anyagban és leletekben gazdag időszaki kiállításának
legnagyobb ereje talán a megszemélyesítés.
Azazhogy miközben új ásatási és történettudományi ismereteket ad át, egyben bemutatja azt is, hogy ez a mostanáig titokzatosnak tűnő nép is egyéni sorsú fiatalokból és idősekből, férfiakból és nőkből, mesterekből és katonákból, vagyis hús-vér emberekből állt.
Részlet a Kecskeméti Katona József Múzeum Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiállításából (Fotó/Forrás: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület)
A Néprajzi Múzeum: Székelyek – Örökség-mintázatok című, a határon túli magyar kulturális értékeket széles szakmai összefogással megjelenítő, a székely népi kultúrát intenzíven, látványosan és dinamikusan bemutató időszaki kiállításáért részesült Az Év Kiállítása 2025 megosztott díjban. Az elismerés messze több, mint egy magas szintű szakmai dicséret:
a székelyföldi múzeumok kiemelkedő gyűjteményi anyagának és a hozzájuk kapcsolódó történeteknek határokon átívelő bemutatása egyedülálló legújabb kori múzeumi történetünkben,
olyan vállalás, mely egyszerre gyökerezik múltunkban, ver fészket a jelenben, és kémleli a jövőt. Külön ünnep, hogy a tárlat székelyföldi változata épp a díjátadó napján nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeumban, Sepsiszentgyörgyön. A vendégkiállítás „hét nagy témakörön és 100 fotón keresztül éppen 77 történetet, mesél el – 77 apró univerzumot, 77 Kárpát-medencei sorsfonalat, 77 emberálmot ... 77 életmesét, mely szeretni tanított, emlékezni, időkapszulákban a jövőnek üzenni” – olvashattuk a székelyföldi múzeumok gyűjteményéből létesült kiállításról.
A dicsérő oklevéllel elismert további kiállításokról itt lehet bővebben olvasni. >>>
Fejléckép: Részlet a Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállításból (fotó/forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)
hírlevél
