Vizuál

Athénban visszavárják az ellopott szobrokat

2009.10.20. 21:17
Ajánlom
Athén új, hipermodern múzeuma nemcsak a turisták csalogatását tűzte ki célul.

A Bernard Tschumi svájci-amerikai tervező megálmodta épületet külső üvegfalai a Parthenon és a környező romok tükörképét veri vissza, emellett (és a csodálatos tárgyak bemutatása mellett) élő lelkiismeretnek is szánták megrendelői. Reményeik szerint az új épület végre ráveszi Nagy-Britanniát, hogy visszaszolgáltassák a görög dicsőség szimbólumait, a Parthenon 2500 éves szobrait, melyeket Lord Elgin vitt magával kétszáz évvel ezelőtt. A lord mintegy a szobrok felét véste ki, majd miután hazatért velük Angliába, eladta azokat a British Múzeumnak. A szobrok visszaadása ellen évtizedek óta az volt a legfőbb érv, hogy a görög kormány nem rendelkezik megfelelő hellyel a számukra, az új múzeum azonban kétségtelenül frappáns válasz a kifogásra.

A múzeumban egyébként több száz archaikus és klasszikus szobor lelt új otthonra. A földszinti sétálótér óriási galériájában véletlenszerűen helyezték el a szobrokat, melyek így szinte a tömeg részének tűnnek, emellett ez az elhelyezés közvetlen kapcsolatot eredményez a márvány szobrok és a látogatók között. A felső emeleten található a Parthenon Galéria amely, mint Naya Charmalia archeológus fogalmazott, „az épület koronája, egy üvegdoboz, amiben egyszerre látható a műemlék (értsd Parthenon) és a műemlék szobrai."

„Mindenki tudja, mi hiányzik"

 

A kiállítótér mérete és tájolása megegyezik a Parthenonéval, csupán az egyik az Akropolisz hegyén van, míg a másik pár kilométerrel odébb. Köszönhetően a körkörös üvegablakoknak a látogatók természetes fényben élvezhetik mind a külső, mind a belső látványt. Az új múzeumban a jelenleg Londonban található darabokat gipszmásolatok helyettesítik, s mint Charmalia megjegyezte „a kontraszt a fehér gipszszobrok és a mézszínű ókori darabok között nyilvánvalóvá teszi, hogy mi hiányzik a múzeumból. Beszélhetünk számokról, de ez a látvány többet mond minden szónál."

Hogy a szobrok mikor kerülnek vissza, nem tudni, de további problémát jelent, hogy számtalan szobor egyik fele Athénban, míg a másik fele Londonban található. A British Múzeum hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy hajlandó kölcsönadni szobrokat, amíg Görögország nem vonja kétségbe, hogy az intézmény a műtárgyak tulajdonosa. Erre a felvetésre azonban Dimitrios Pandermalis, az Akropolisz Múzeum igazgatójának a válasza az volt, hogy „a szobrok nem Nagy-Britanniához tartoznak, nem is Görögországhoz, hanem a történelemhez."
A kulturális javak tulajdonjogát évek óta övezi nemzetközi csatározásoknak (elég csak Berlin és Kairó vitájára gondolnunk Nofertiti büsztjével kapcsolatban) is ki van téve a  szobrok visszaszerzésére indított kampány, de ez nem tántorítja el a görögöket: számukra nemzeti és kulturális büszkeségük szimbólumai, melyeknek otthon a helyük.

Forrás: ArtsJournal

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál kult50

Új alkotói korszaka hetven fölött kezdődött – Ragályi Elemér

Keresztre feszíttette Christian Bale-t, Budapesten vezetgette Scarlett Johanssont, Robin Williams pedig mindenben kikérte a véleményét. Ragályi Elemér Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál monet

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.
Vizuál Film

Elárverezik az Óz, a csodák csodája forgatókönyvterveit

Az Óz, a csodák csodája című film forgatókönyvterveit és az archívum egyéb anyagait árverezik el egy decemberi aukción, melynek bevétele az előzetes becslések szerint akár 1,2 millió dollárt (341 millió forintot) is elérhet.
Vizuál Film

Fődíjat nyert az X Németországban

Ujj Mészáros Károly X – A rendszerből törölve című thrillere nyerte a 32. Braunschweigi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A különleges látványvilágú, erős hangulatú, fordulatokban gazdag thriller november elseje óta országszerte látható a hazai mozikban.
Vizuál vajda lajos

Hipnotikus videón mozdulnak meg Vajda Lajos festményei

Az ősz szenzációja, hogy két év előkészítés után megnyílt minden idők legteljesebb Vajda-kiállítása Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban. A kiállításhoz készült videó filmek az alkotások gondolati rétegeit vizualizálják. Mutatjuk.