Vizuál

Athénban visszavárják az ellopott szobrokat

2009.10.20. 21:17
Ajánlom
Athén új, hipermodern múzeuma nemcsak a turisták csalogatását tűzte ki célul.

A Bernard Tschumi svájci-amerikai tervező megálmodta épületet külső üvegfalai a Parthenon és a környező romok tükörképét veri vissza, emellett (és a csodálatos tárgyak bemutatása mellett) élő lelkiismeretnek is szánták megrendelői. Reményeik szerint az új épület végre ráveszi Nagy-Britanniát, hogy visszaszolgáltassák a görög dicsőség szimbólumait, a Parthenon 2500 éves szobrait, melyeket Lord Elgin vitt magával kétszáz évvel ezelőtt. A lord mintegy a szobrok felét véste ki, majd miután hazatért velük Angliába, eladta azokat a British Múzeumnak. A szobrok visszaadása ellen évtizedek óta az volt a legfőbb érv, hogy a görög kormány nem rendelkezik megfelelő hellyel a számukra, az új múzeum azonban kétségtelenül frappáns válasz a kifogásra.

A múzeumban egyébként több száz archaikus és klasszikus szobor lelt új otthonra. A földszinti sétálótér óriási galériájában véletlenszerűen helyezték el a szobrokat, melyek így szinte a tömeg részének tűnnek, emellett ez az elhelyezés közvetlen kapcsolatot eredményez a márvány szobrok és a látogatók között. A felső emeleten található a Parthenon Galéria amely, mint Naya Charmalia archeológus fogalmazott, „az épület koronája, egy üvegdoboz, amiben egyszerre látható a műemlék (értsd Parthenon) és a műemlék szobrai."

„Mindenki tudja, mi hiányzik"

 

A kiállítótér mérete és tájolása megegyezik a Parthenonéval, csupán az egyik az Akropolisz hegyén van, míg a másik pár kilométerrel odébb. Köszönhetően a körkörös üvegablakoknak a látogatók természetes fényben élvezhetik mind a külső, mind a belső látványt. Az új múzeumban a jelenleg Londonban található darabokat gipszmásolatok helyettesítik, s mint Charmalia megjegyezte „a kontraszt a fehér gipszszobrok és a mézszínű ókori darabok között nyilvánvalóvá teszi, hogy mi hiányzik a múzeumból. Beszélhetünk számokról, de ez a látvány többet mond minden szónál."

Hogy a szobrok mikor kerülnek vissza, nem tudni, de további problémát jelent, hogy számtalan szobor egyik fele Athénban, míg a másik fele Londonban található. A British Múzeum hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy hajlandó kölcsönadni szobrokat, amíg Görögország nem vonja kétségbe, hogy az intézmény a műtárgyak tulajdonosa. Erre a felvetésre azonban Dimitrios Pandermalis, az Akropolisz Múzeum igazgatójának a válasza az volt, hogy „a szobrok nem Nagy-Britanniához tartoznak, nem is Görögországhoz, hanem a történelemhez."
A kulturális javak tulajdonjogát évek óta övezi nemzetközi csatározásoknak (elég csak Berlin és Kairó vitájára gondolnunk Nofertiti büsztjével kapcsolatban) is ki van téve a  szobrok visszaszerzésére indított kampány, de ez nem tántorítja el a görögöket: számukra nemzeti és kulturális büszkeségük szimbólumai, melyeknek otthon a helyük.

Forrás: ArtsJournal

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Lengyel-magyar barátság - Emszt/Koszowski Duó első lemeze

A Folks című albumon lengyel és magyar zeneszerzők művei szólalnak meg az alkotók átiratában, szoprán szaxofonon és zongorán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Vizuál aukció

Rekordáron kelt el Vaszary János fényben lebegő városa

160 millió forintért kelt el Vaszary János San Remo című festménye a Virág Judit Galéria őszi aukcióján. A kimagasló érdeklődés mellett zajló hibrid árverésen Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, az Utcai zenészek 48 millió forintért cserélt gazdát.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Postaládák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a postaládák mögött megbújó történelemről mesélt.
Vizuál hír

Szintet lépett az HBO a hazai sorozatgyártásban

Az HBO új magyar sorozata, A besúgó világpremierje a Genfi Nemzetközi Filmfesztiválon lesz november 7-én. Szentgyörgyi Bálint, író-rendező, valamint Mátyássy Áron és Miklauzic Bence rendezők nyolcrészes sorozata az első magyar sorozat, amelynek a világpremierje nemzetközi fesztiválon lesz.
Vizuál aukció

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.